Egyre komolyabb személyzeti problémákkal szembesülhet Magyar Péter kormánya. Tótth András energetikai államtitkár távozása után nehezen találják az utódját, több elismert szakember pedig már visszautasította a megkereséseket. Panyi Miklós, a Fidesz–KDNP frakcióvezető-helyettese szerint a Tisza-kormányban kialakult bizonytalanság, a fizetéskorlátozások, a rendkívüli munkaterhelés és a politikai befolyásolás együttesen riasztják el a lehetséges jelölteket. A helyzet különösen kínos egy olyan kormány számára, amely korábban a szakértelem és a professzionális államirányítás ígéretével lépett színre.

Október 13-án távozott posztjáról Tótth András energetikai államtitkár, az utódlása körül pedig máris komoly nehézségek mutatkoznak. Az energetikai terület irányítása stratégiai jelentőségű feladat, hiszen az ország energiaellátása, az infrastruktúra fejlesztése, az energiapiaci szabályozás és az európai uniós kötelezettségek teljesítése egyaránt nagy szakmai tapasztalatot igényel.

Panyi Miklós pénteki Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy több neves szakember már visszamondta a kormányzati megkereséseket. A politikus szerint az energetikai államtitkári poszt önmagában vonzó szakmai kihívás lenne, Kapitány István vezetői képességeit sem kérdőjelezi meg, a jelenlegi kormányzati környezet azonban sokakat elriaszt.

A kialakult helyzet azért is figyelemre méltó, mert a Tisza-kormány egyik meghatározó ígérete a versenyszférából érkező, tapasztalt szakemberek bevonása volt. A vállalatvezetői gyakorlat és a piaci szemlélet azonban önmagában kevésnek bizonyulhat, ha a jelöltek számára a kormányzati szerepvállalás jelentős anyagi veszteséggel, politikai kockázattal és korlátozott döntési szabadsággal jár.

Kevesebb fizetés, napi 14–16 óra munka és politikai vétók

Panyi szerint a versenyszférából érkező vezetőknek akár 30–50 százalékos jövedelemcsökkenéssel is számolniuk kellene, részben a Tisza által bevezetett fizetéskorlátozások következtében. A munkaterhelés eközben jelentősen meghaladhatja a korábbi vállalati feladatokét, különösen egy új kormányzati struktúra kialakításának időszakában.

A képviselő napi 14–16 órás munkavégzésről beszélt, amely hónapokon keresztül tarthat, miközben az új vezetőknek szűkös erőforrásokkal és hiányos apparátussal kellene eredményeket felmutatniuk.

A helyzetet tovább bonyolíthatja a kormányzaton belüli személyzeti döntések rendszere. Panyi állítása szerint Ruff Bálint több esetben megakadályozta, hogy az újonnan kinevezett vezetők saját szakmai munkatársaikat is magukkal vigyék a minisztériumokba. A politikus szerint Tótth András esetében is felmerült ilyen konfliktus.

Ez különösen súlyos probléma lehet olyan szakterületeken, ahol a döntések előkészítéséhez összeszokott, magas szintű szakmai csapatra van szükség. Egy államtitkárnak ugyanis hiába van jelentős tapasztalata, ha a kulcspozíciók betöltéséről mások döntenek, és a szakmai szempontokat politikai jóváhagyási mechanizmusok írják felül.

A kormányzati állások vonzerejét az is csökkentheti, hogy a vezetői felelősség rendkívül nagy, a döntések következményei pedig évekkel később is jelentkezhetnek. A pénzügyi, költségvetési és gazdasági területeken dolgozó vezetők naponta hoznak olyan döntéseket, amelyek jelentős közpénzek felhasználását vagy hosszú távú állami kötelezettségvállalásokat érintenek.

A felelősségre vonások légköre visszaüthet a kormányzásra

Panyi Miklós szerint a korábbi kormányzati vezetőkkel szemben indított eljárások és feljelentések komoly bizonytalanságot keltenek a lehetséges új tisztségviselők körében. Úgy látja, egyre többen tartanak attól, hogy egy később vitatott gazdasági vagy költségvetési döntés miatt akár büntetőeljárás is indulhat ellenük.

A politikus szerint a félelem már a jelenlegi állami cégvezetők döntéseire is hatással lehet. A vezetők óvatosabbá válhatnak, halogathatják a nagyobb pénzügyi kötelezettségvállalásokat, és igyekezhetnek elkerülni minden olyan lépést, amely később személyes felelősségre vonással járhat.

A vagyonnyilatkozatok nyilvánossága, valamint az esetleges, korábbi évekre visszanyúló adóhatósági vizsgálatok ugyancsak szerepelnek Panyi kifogásai között. A közpénzekkel gazdálkodó vezetők ellenőrzése természetesen alapvető követelmény, a kiszámítható jogi környezet azonban ugyanilyen fontos feltétele annak, hogy tapasztalt szakemberek vállaljanak állami tisztséget.

A frakcióvezető-helyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormányzati pozícióból történő távozás politikai következményekkel járhat. A vezetők így olyan helyzetben találhatják magukat, amelyben a kinevezés elfogadása jelentős személyes kockázatot jelent, miközben a szakmai önállóságuk és a munkájukhoz szükséges feltételek korlátozottak.

LinkedInen keresnek vezetőket, miközben a régi apparátus tartja működésben a rendszert

A személyzeti nehézségek egyik leglátványosabb jele, hogy a kormányzat több vezetői pozícióra már nyilvános álláshirdetésekkel keres jelentkezőket. Helyettes államtitkárokat, vezető jogászokat, kormánymegbízottakat és főosztályvezetőket is próbálnak toborozni, egyes esetekben a LinkedIn szakmai közösségi oldalon.

Az energetikai területen például energiajogászokat is keresnek. Önmagában a nyilvános pályáztatás természetesen elfogadott kiválasztási módszer, a betöltetlen vezetői pozíciók nagy száma és a megfelelő jelöltek megtalálásának nehézsége azonban már a kormányzati működés szervezettségéről is árulkodhat.

Panyi állítása szerint különösen beszédes, hogy a korábbi Orbán-kormány által kinevezett helyettes államtitkárok többsége továbbra is hivatalban van, mert a Tisza-kormány nem talált megfelelő szakembereket a leváltásukra.

Ez sajátos helyzetet teremt. Miközben Magyar Péter kormánya politikai és intézményi átalakításokat ígért, a közigazgatás működésének folytonosságát számos területen továbbra is a korábbi vezetői állomány biztosíthatja. A tapasztalt köztisztviselők megtartása önmagában ésszerű döntés lehet, ám ha az új vezetők kinevezése tartósan elakad, az már a kormányzati személyzetpolitika hiányosságaira utalhat.

Az állami döntéshozatalban a vezetői bizonytalanság különösen gyorsan éreztetheti hatását. Elhúzódhatnak a beruházási döntések, késhetnek a szabályozási változások, akadozhatnak a hatósági és költségvetési egyeztetések. Az energetikában mindez különösen érzékeny kérdés, hiszen az ágazat működését hosszú távú szerződések, nemzetközi kötelezettségek és jelentős beruházások határozzák meg.

A Tisza-kormány előtt így egyre kellemetlenebb kérdés áll: hogyan kívánja megvalósítani a meghirdetett átalakításokat, ha a kulcspozíciók betöltéséhez szükséges szakembereket sem sikerül megnyernie?

Panyi Miklós bejegyzését azzal zárta, hogy megfelelő apparátus és felelősségteljes vezetők nélkül a kormányzás és a végrehajtás is ellehetetlenülhet.

A Tótth András távozása után kialakult helyzet ezért túlmutat egyetlen államtitkári kinevezésen. Ha a szakemberek valóban sorra utasítják vissza a kormányzati felkéréseket, Magyar Péter kabinetjének hamarosan a saját személyzeti politikájával is szembe kell néznie. A politikai ígéretek teljesítéséhez ugyanis működő intézményekre, döntésképes vezetőkre és szakmailag felkészült apparátusra van szükség.