Július elején Magyar Péter és az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetésére felkért Gajdos László azt ígérte, hogy az egyre súlyosbodó aszályhelyzet miatt azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv készül.

A bejelentés szerint a dokumentum célja az lett volna, hogy még az idei nyáron olyan konkrét intézkedéseket tartalmazzon, amelyek enyhíthetik a rendkívüli szárazság következményeit.

A bejelentés óta azonban eltelt csaknem három hét, a tervet pedig továbbra sem hozták nyilvánosságra.

Az aszály nem vár

Gajdos László korábban közösségi oldalán arról írt, hogy Magyar Péterrel áttekintették a hamarosan felálló minisztérium feladatait, és már az új kormány hivatalos megalakulása előtt megkezdték az azonnali vízügyi intézkedési csomag kidolgozását.

A Tisza Párt hivatalos közleménye ennél is tovább ment. A párt hangsúlyozta, hogy a hosszú távú reformok önmagukban nem jelentenek segítséget az idei nyár problémáira, ezért külön rövid távú intézkedési terv készítését jelentették be.

Nagyszabású tervek, kevés konkrétum

A nyilvánosság számára ismert hosszabb távú program számos átfogó célt tartalmaz.

Ezek között szerepel egy új, vízgyűjtő-alapú vízgazdálkodási intézményrendszer létrehozása, a környezet- és természetvédelmi hatóságok megerősítése, az országos monitoringrendszer fejlesztése, a Homokhátság vízháztartásának javítása, a Tisza és a Duna vízrendszerének rendezése, új vizes élőhelyek kialakítása, valamint a kisvízfolyások és holtágak rehabilitációja.

Ezek ugyanakkor döntően hosszabb távú fejlesztések, miközben a júliusi bejelentés éppen egy gyors, azonnali intézkedési csomagot ígért.

Egyelőre nem ismert a rövid távú terv

A Mandiner szerint sem a Tisza Párt, sem az Élő Környezetért Felelős Minisztérium nem tett közzé olyan dokumentumot, amely részletesen bemutatná, milyen konkrét intézkedéseket kívánnak végrehajtani még az idei nyár során.

A lap kérdéseket küldött a minisztériumnak arról, elkészült-e a vízügyi cselekvési terv, mikor hozzák nyilvánosságra, illetve milyen intézkedéseket tartalmaz. A cikk szerint ezekre a kérdésekre a megjelenésig nem érkezett válasz.

Az ügyben Dócs Dávid, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője is írásbeli kérdést intézett Gajdos Lászlóhoz. A politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország vízhiánya szerinte már nem egyszerű aszály, hanem strukturális vízgazdálkodási válság. Állítása szerint az elmúlt öt évben országos átlagban 462 milliméter csapadékhiány halmozódott fel, miközben az Alföldön a talajnedvesség-hiány sok helyen 80-120 milliméter, ami már súlyos mezőgazdasági problémákat okoz.

Arra volt kíváncsi, milyen azonnali lépéseket tett a kormány a helyzet kezelésére. A kérdésre Bögi Viktória államtitkár válaszolt.

A válasz ugyanakkor nem tért ki arra, hogy elkészült-e a korábban beígért rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv, és mikor ismerheti meg azt a nyilvánosság.

A rekordalacsony Duna-vízállás, a mezőgazdaságot sújtó aszály és az ország több térségében tapasztalható vízhiány miatt a vízgazdálkodás az elmúlt hetek egyik legfontosabb közéleti témájává vált.

A vita középpontjában most már nemcsak az áll, hogy milyen hosszú távú reformokra lenne szükség, hanem az is, hogy a korábban bejelentett, azonnali intézkedések mikor és milyen formában jelennek meg.