Magyar Péter miniszterelnök szerint az idei október 23-i állami ünnepséget a korábbiaknál jóval olcsóbban rendezték meg. Hogy pontosan mennyiből, azt viszont egyelőre nem árulja el a kormány. A Magyar Nemzet hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél a költségekről és a szervezésben részt vevő állami intézményekről, a cikk megjelenéséig nem kapott választ. Közben hét Gripen húzott el a Kossuth tér fölött, külföldi delegációk érkeztek, zenés műsorok zajlottak, a nyáron pedig Magyar Péter még a vállalkozásoktól kért támogatást a megemlékezéshez. A sokat hangoztatott átláthatóságból most éppen a legfontosabb hiányzik: a végösszeg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóját nagyszabású állami rendezvénnyel ünnepelte a Tisza-kormány. A Kossuth téren Magyar Péter mondott beszédet, több külföldi politikus és delegáció is részt vett a megemlékezésen, a programot pedig zenés előadások egészítették ki. Fellépett Csézy Erzsébet is, aki a Tisza Párt országgyűlési képviselőjeként szintén szerepet vállalt az ünnepségen.

A miniszterelnök már a rendezvény előtt azzal büszkélkedett, hogy az idei megemlékezést a korábbiaknál lényegesen kevesebb pénzből sikerül megszervezni. Azt is elmondta, hogy több állami intézmény közösen dolgozott a lebonyolításon. Az intézmények pontos listája és a felmerült kiadások részletezése azonban elmaradt.

A Magyar Nemzet ezért két egyszerű kérdést tett fel a Miniszterelnökségnek: mennyibe került az állami ünnepség, és mely intézmények vettek részt a szervezésében? Október 29-ig egyik kérdésre sem érkezett válasz. Pedig a költségek nyilvánosságra hozatala különösen indokolt lenne egy olyan kormány részéről, amely politikai programjának egyik központi elemévé tette a közpénzek felhasználásának átláthatóságát.

Tavaly még pénzszórás volt a Gripen, idén már hét repült

Az ünnepség egyik leglátványosabb eleme a Magyar Honvédség Gripen vadászgépeinek díszelgő áthúzása volt. A Kossuth tér felett hét repülőgép tisztelgett az 1956-os hősök előtt, nemzeti színű füstcsíkokat húzva az égre. A látványos program különösen érdekes Ruff Bálint korábbi nyilatkozatának fényében. A politikus tavaly még a Partizán szakértőjeként bírálta a Gripenek ünnepi szerepeltetését, amelyet felesleges közpénzköltésnek tartott. Akkor három vadászgép részvételét kifogásolta, idén viszont már a Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztereként szemlélhette a hétgépes bemutatót.

A vadászgépek áthúzása méltó tisztelgés lehet a nemzeti ünnepen, a korábbi politikai álláspont megváltozása azonban magyarázatot érdemelne. Különösen akkor, amikor a kormány éppen az ünnepség költséghatékonyságát hangsúlyozza.

A tavalyi három Gripen állítólag pazarlás volt, az idei hét viszont már belefér az olcsóbb állami ünnepségbe. A költségelszámolás hiányában egyelőre azt sem tudni, mekkora összeget jelentett a repülőgépek szerepeltetése.

Nyáron még a vállalkozásoktól kért pénzt Magyar Péter

Az ünnepség finanszírozása körüli kérdések nem most merültek fel először. Magyar Péter augusztusban arra szólította fel a magyar kis- és nagyvállalatokat, valamint a Magyarországon működő nemzetközi cégeket, hogy anyagilag is járuljanak hozzá az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának megünnepléséhez.

A miniszterelnök a paksi védekezés során érkezett vállalati felajánlásokból merített ötletet, és példaként említette a párizsi Notre-Dame újjáépítésének támogatását is. Szerinte hosszabb távon akár hagyománnyá válhatna, hogy a vállalkozások bizonyos állami feladatok finanszírozásába is bekapcsolódjanak. Csakhogy az állami rendezvények vállalati finanszírozása érzékeny kérdés. Különösen akkor, ha a támogatásra felkért cégek állami megrendelésekért versenyeznek, közbeszerzéseken indulnak vagy hatósági döntésektől is függenek. Ilyen helyzetben alapvető követelmény lenne a támogatások pontos nyilvántartása és nyilvánosságra hozatala.

A kormány azonban arról sem adott részletes tájékoztatást, hogy végül érkeztek-e vállalati felajánlások, és ha igen, milyen összegben, mely cégektől. Így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az ünnepség költségeinek mekkora részét állami forrásból, illetve esetleges külső támogatásokból fedezték.

Az augusztus 20-i rendezvény körül már volt botrány

Az októberi ünnepség pénzügyei azért is érdemelnek figyelmet, mert a Tisza-kormány első nagy állami rendezvénye, az augusztus 20-i ünnepség szervezése már komoly vitát váltott ki. A korábbi szervező, a Balásy Gyulához köthető Lounge-csoport eredetileg két, összesen nettó 13,7 milliárd forintos szerződés alapján végezte volna a feladatokat. A kormány azonban júniusban felmondta a megállapodásokat, majd új közbeszerzési eljárás indult.

A G7 által megszerzett levelezésekből kiderült, hogy a későbbi nyertes Hardrock Kft. vezetője már a hivatalos eljárás meghirdetése előtt kapcsolatban állt a korábbi szervezővel. A levelezésekben Radnai Márk, a Tisza alelnöke is szerepelt, aki később azt állította, hogy az érintett üzeneteket nem olvasta. Az ügyben a Belügyminisztérium vizsgálatot folytatott, amely kisebb szabálytalanságokat megállapított, de a közbeszerzés előzetes eldöntésére nem talált bizonyítékot. A rendőrségi nyomozás ugyanakkor továbbra is folyamatban van.

Az augusztusi ügy után különösen fontos lenne, hogy az október 23-i rendezvény szervezési és pénzügyi adatai maradéktalanul megismerhetők legyenek.

Ha olcsóbb volt, miért nem hozzák nyilvánosságra a számokat?

Magyar Péter kormányának nem kell különösebb politikai bravúrt végrehajtania ahhoz, hogy igazolja az október 23-i ünnepség költséghatékonyságáról szóló állítását. Elegendő lenne nyilvánosságra hozni a rendezvény teljes költségét, a szervezésben részt vevő intézményeket, a kifizetéseket és az esetleges vállalati támogatásokat.

Ezekből az adatokból már valóban össze lehetne hasonlítani az idei kiadásokat a korábbi évek ráfordításaival. Addig viszont az olcsóbb ünnepségről szóló miniszterelnöki kijelentés ellenőrizhetetlen marad.

Az október 23-i állami megemlékezés méltó megtartása természetes feladata a magyar kormánynak. A hetvenedik évforduló különösen indokolttá tette az ünnepélyes megemlékezést, a hazai és külföldi vendégek fogadását, valamint a történelmi eseményekhez méltó programokat. A rendezvény nagyszabású volta és a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás azonban csak akkor ítélhető meg együtt, ha a költségek ismertek.

Magyar Péter azt állítja, hogy olcsóbban sikerült megszervezni az ünnepséget. Akkor mutassák meg a számlákat! Az átláthatóság ugyanis nem attól működik, hogy a miniszterelnök kijelenti: kevesebbe került. Attól működik, hogy bárki ellenőrizheti, valóban így történt-e.