Újabb 45 milliárd eurós hitellel finanszírozná Ukrajnát az Európai Bizottság 2027-ben. Ursula von der Leyen szerdai brüsszeli bejelentése szerint az összegből 20 milliárd eurót az ukrán állam működtetésére, 25 milliárdot pedig katonai célokra fordítanának. A pénzt az Európai Unió a nemzetközi pénzpiacokról venné fel, az uniós költségvetés fedezete mellett. A bizottsági elnök valamennyi tagállam támogatására számít, annak ellenére, hogy Magyarország és több más ország már jelezte: nem kíván részt venni az újabb közös hitelfelvételben.
Az Európai Bizottság számításai szerint Ukrajna 2027-es finanszírozási hiánya elérheti a 70 milliárd eurót, amelynek mintegy kétharmadát fedezné a most bejelentett hitelkonstrukció. A fennmaradó összeg biztosítását az Európai Unión kívüli nemzetközi partnerektől várják. Von der Leyen azzal indokolta a javaslatot, hogy Ukrajnának kiszámítható pénzügyi háttérre van szüksége az állami szolgáltatások fenntartásához és katonai képességeinek megerősítéséhez.
A 20 milliárd eurós költségvetési támogatásból az ukrán állam alapvető feladatait, köztük az egészségügyi és oktatási intézmények működését finanszíroznák. A további 25 milliárd eurót fegyverekre, légvédelmi eszközökre, drónokra, lőszerekre és egyéb katonai beszerzésekre fordítanák. Az Európai Bizottság szerint a támogatás Ukrajna tárgyalási pozícióját is erősítené egy esetleges békemegállapodás előkészítése során.
A mostani javaslat különösen azért figyelemre méltó, mert az Európai Unió korábban már elfogadott egy 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló ukrán hitelprogramot. Az újabb 45 milliárd euró ezen felül érkezne, vagyis tovább növelné az uniós hitelből finanszírozott ukrán támogatások összegét. Az Európai Bizottság mindezt azzal magyarázza, hogy az orosz támadások és az ukrán gazdaság nehézségei miatt a korábban tervezettnél több külső finanszírozásra van szükség.
Von der Leyen mind a 27 tagállam támogatását várja
A brüsszeli sajtótájékoztatón az egyik legfontosabb kérdés az volt, sikerülhet-e valamennyi tagállam támogatását megszerezni a közös hitelfelvételhez. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Bulgária ugyanis már jelezte, hogy nem kíván részt venni az új konstrukcióban. A korábbi, 90 milliárd eurós hitelmegállapodásnál Magyarország, Szlovákia és Csehország mentességet kapott a pénzügyi kötelezettségvállalás alól.
Von der Leyen ennek ellenére kijelentette, hogy bízik a 27 tagállam egyhangú támogatásában. Érvelése szerint valamennyi uniós ország egyetért Ukrajna megsegítésének szükségességével, a nézetkülönbségek elsősorban a finanszírozás módját és a támogatás felhasználását érintik. A bizottsági elnök ezért különítette el a hitel költségvetési és katonai részét, lehetőséget teremtve arra, hogy a fegyverszállításokat ellenző országok csak a polgári célú támogatáshoz csatlakozzanak.
A bejelentés Magyar Péter kormányának is egyértelmű politikai üzenetet jelent. Brüsszel továbbra is valamennyi tagállamot be kívánja vonni az Ukrajna finanszírozását szolgáló közös konstrukcióba, miközben a magyar álláspont eddig éppen az újabb hitelkötelezettségek elkerülésére irányult. Von der Leyen szavai ugyanakkor nem jelentenek megszületett megállapodást: a javaslat elfogadásáról a tagállamoknak még tárgyalniuk kell.
A vita tétjét növeli, hogy Friedrich Merz német kancellár korábban az uniós költségvetés elfogadását is összekapcsolta az Ukrajnának nyújtandó további támogatásokkal. A német álláspont szerint az újabb segítségnyújtásban valamennyi tagállamnak részt kellene vállalnia, ami tovább élezheti a vitát azokkal az országokkal, amelyek fenntartanák korábbi mentességüket.
Ukrajnának csak az orosz jóvátétel után kellene visszafizetnie a hitelt
A javaslat egyik legvitatottabb eleme a törlesztés feltételrendszere. Ursula von der Leyen szerint Ukrajnának a hitel tőkeösszegét csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország jóvátételt fizet a háborúban okozott károkért. Ez azt jelenti, hogy a visszafizetés időpontja jelenleg nem határozható meg, hiszen nincs megállapodás az orosz jóvátételről.
Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos ismertetése szerint az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon venne fel kölcsönt, amely mögött az uniós költségvetésben rendelkezésre álló mozgástér biztosítana fedezetet. A konstrukció lehetővé tenné, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó rendkívüli bevételeket a hitelek törlesztésére is felhasználják. Emellett a legjobb hitelminősítéssel rendelkező unión kívüli országok garanciavállalásával további legfeljebb ötmilliárd eurónyi hitelt biztosíthatnának.
A közös hitelfelvétel ugyanakkor az európai költségvetés számára is pénzügyi kötelezettségekkel járna. A kölcsönök kamatterheit ugyanis a tervek szerint uniós támogatással is fedezhetnék, miközben a hitelfelvétel költségei a magasabb piaci kamatok miatt emelkednek. A tagállamok számára ezért alapvető kérdés, hogy mekkora pénzügyi felelősséget vállalnak, és milyen feltételek mellett.
A 20 milliárd eurós költségvetési támogatást egyenlő arányban osztanák meg a makroszintű pénzügyi segítségnyújtás és az Ukrajna-eszköz között. A folyósítást az ukrán reformok előrehaladásához kötnék, különös tekintettel a jogállamiságra, a korrupció elleni fellépésre és az államháztartás irányítására.
Drónokra, légvédelemre és lőszerekre költenék a katonai milliárdokat
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos ismertetése szerint az új hitel katonai része elsősorban Ukrajna légvédelmi képességeinek fejlesztését és a drónháborúhoz szükséges eszközök beszerzését szolgálná. A tervezett támogatásból drónokat, drónelhárító rendszereket, elektronikai hadviselési eszközöket, rakétákat és lőszereket vásárolnának. A bizottság az ukrán és az európai hadiipar együttműködésének bővítését is fontos célnak tekinti.
Kubilius szerint Ukrajna fegyverigényén belül folyamatosan növekszik a drónok szerepe. Míg 2026 elején a beszerzési igények mintegy 31 százalékát tették ki ezek az eszközök, 2027-re arányuk elérheti a 62 százalékot. Az uniós biztos szerint az ukrán harctéri tapasztalatok és az európai gyártókapacitások összekapcsolása hosszabb távon az európai védelmi ipar fejlődését is segítheti.
Von der Leyen közben újabb szankciókat is kilátásba helyezett Oroszországgal szemben. Az Európai Bizottság a jövő héten mutatná be a 22. szankciós csomagot, amelytől az orosz gazdaságra nehezedő nyomás további fokozását várják. Brüsszel álláspontja szerint a katonai támogatások és a gazdasági korlátozások együttes alkalmazása javíthatja Ukrajna helyzetét a béketárgyalásokon.
Újabb döntés előtt az uniós vezetők
A 45 milliárd eurós hiteljavaslatot a következő európai uniós csúcstalálkozón vitatják meg a tagállami vezetők. A kérdés a november 19-i berlini egyeztetéseken is napirendre kerül, ahol az Ukrajnát támogató országok képviselői a békefolyamat legújabb fejleményeit is áttekintik.
A magyar kormány számára a legfontosabb kérdés az lesz, fenntartható-e a korábbi hitelprogramnál megszerzett pénzügyi mentesség, vagy Brüsszel ezúttal valamennyi tagállamtól közös kötelezettségvállalást követel. A javaslat még nem elfogadott döntés, a következő tárgyalások azonban már arról szólnak, hogy ki és milyen feltételekkel vállaljon részt az újabb ukrán finanszírozásban.





