Komoly figyelmeztetés érkezett Brüsszelbe: a 2027-es francia elnökválasztás alapjaiban változtathatja meg az Európai Unió bővítési terveit. Andrej Plenković horvát miniszterelnök szerint a Franciaországban megerősödő euroszkeptikus politikai erők akár meg is akaszthatják az új tagállamok felvételét. A figyelmeztetés különösen érzékenyen érintheti Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság Ukrajnával kapcsolatos elképzeléseit, hiszen Marine Le Pen győzelme esetén Párizs az uniós bővítéspolitika egyik legkomolyabb akadályává válhat. A francia alkotmány ráadásul olyan eszközöket biztosít a csatlakozás megakadályozására, amelyekkel a brüsszeli vezetés sem tud egyszerűen szembemenni.

Andrej Plenković kedden, az Euronews brüsszeli bővítési csúcstalálkozóján beszélt arról, hogy a következő francia elnökválasztás eredménye a jelenleg elképzeltnél jóval nagyobb hatással lehet az Európai Unió jövőjére. A horvát kormányfő szerint a francia belpolitikában megerősödtek azok a pártok és politikai mozgalmak, amelyek ellenzik az unió további bővítését. Egy ilyen politikai fordulat az új tagállamok felvételét akár évekre is megakaszthatja.

A figyelmeztetés elsősorban a 2027-es francia elnökválasztásra vonatkozik, amelyen a Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen ismét meghatározó szereplő lehet. A francia jobboldali politikus régóta bírálja az Európai Bizottság hatáskörének bővítését, ellenzi az Ukrajnának nyújtott korlátlan támogatást, és az uniós döntéshozatal átalakítását szorgalmazza. Hasonlóan kritikus az európai integráció több kérdésében a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon is.

A horvát miniszterelnök szerint a francia politikai változások következményeit Brüsszelben egyelőre alábecsülhetik. Pedig Franciaország nélkül az Európai Unió nem tud új tagállamokat felvenni, és a francia választók maguk is közvetlenül beleszólhatnak a bővítésről szóló döntésekbe.

Franciaországban a választók is megállíthatják a bővítést

A francia alkotmány 88-5. cikke szerint egy új uniós tagállam felvételéről szóló szerződés ratifikációját főszabály szerint népszavazásra kell bocsátani. Létezik parlamenti alternatíva, de ehhez előbb a nemzetgyűlésnek és a szenátusnak is háromötödös többséggel kell támogatnia a népszavazást kiváltó eljárást. Ezután a parlament két házának együttes ülésén, a Kongresszusban kell megfelelő többséget szerezni a csatlakozás jóváhagyásához.

Ez a rendszer komoly akadályt jelenthet egy olyan országban, ahol a politikai megosztottság már jelenleg is megnehezíti a parlamenti döntéshozatalt. Ha pedig a következő választás után az új francia elnök és a parlament meghatározó erői is elleneznék a további bővítést, az Európai Bizottság tervei könnyen elakadhatnának.

Plenković a 2005-ös francia népszavazást is felidézte, amelyen a választók elutasították az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. A horvát kormányfő szerint az akkori kampány megmutatta, hogy a választókat félrevezető információkkal lehet befolyásolni, és döntésüket gyakran belpolitikai szempontok határozzák meg.

A megállapítás azonban egy másik értelmezést is megenged. A franciák 2005-ben éltek azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül döntsenek az európai integráció egy fontos kérdéséről, és nemet mondtak a politikai elit által támogatott szerződésre. A népszavazás eredményének félrevezetésre való visszavezetése aligha helyettesíti annak vizsgálatát, miért utasították el olyan sokan az Európai Unió akkori terveit.

Marine Le Pen egészen más Európát akar

Marine Le Pen politikai programja több ponton is szembemegy az Európai Bizottság jelenlegi elképzeléseivel. A Nemzeti Tömörülés vezetője a tagállami szuverenitás megerősítését, a brüsszeli intézmények hatáskörének korlátozását és a nemzeti érdekek fokozottabb érvényesítését szorgalmazza. Ukrajna támogatásában is lényegesen szigorúbb álláspontot képvisel, különösen a francia pénzügyi és katonai kötelezettségvállalások kérdésében.

Le Pen ellenzi, hogy Franciaország ellenőrizetlenül növelje Ukrajnával kapcsolatos kiadásait, és az Oroszországgal szembeni szankciós politika felülvizsgálatát is támogatja. Ezzel élesen eltér attól az irányvonaltól, amelyet Ursula von der Leyen és az Európai Bizottság képvisel. Egy francia politikai fordulat ezért az Ukrajnával kapcsolatos uniós döntésekre is hatással lehetne.

Le Pen indulását korábban bírósági eljárás nehezítette, a 2026 júliusában hozott fellebbviteli döntés után azonban ismét jogosulttá vált a 2027-es elnökválasztáson való részvételre. A politikus jelezte, hogy indulni kíván, így a francia választás tétje az európai politikában is jelentős lehet.

Franciaország az Európai Unió egyik legnagyobb gazdasága és legbefolyásosabb tagállama. Ha Párizs a következő elnökválasztás után a bővítéssel szemben kritikus álláspontra helyezkedne, annak súlyát Brüsszel nem hagyhatná figyelmen kívül.

Ukrajna csatlakozása különösen nehéz helyzetbe kerülhet

Jelenleg kilenc ország rendelkezik uniós tagjelölti státusszal: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Georgia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia, Törökország és Ukrajna. Az egyes országok csatlakozási folyamata eltérő szakaszban tart, több esetben pedig már most jelentős politikai és intézményi akadályok nehezítik az előrelépést.

Ukrajna helyzete különösen összetett. A háborúban álló országnak a csatlakozási feltételek teljesítése mellett a jogállamisági, korrupcióellenes és gazdasági követelményekhez is alkalmazkodnia kell. Emellett a tagállamoknak egyhangúlag jóvá kell hagyniuk a csatlakozási szerződést, amelyet valamennyi érintett országnak saját alkotmányos szabályai szerint ratifikálnia kell.

Már egyetlen tagállam ellenállása is elegendő lehet tehát ahhoz, hogy a folyamat megakadjon. Ha Franciaországban a következő választás után a bővítést ellenző politikai erők kerülnének meghatározó pozícióba, az Ukrajnának tett uniós ígéretek teljesítését is jelentősen megnehezíthetné.

Brüsszelben ugyanakkor továbbra is stratégiai célként kezelik Ukrajna európai integrációját. Az Európai Bizottság politikai támogatása azonban önmagában nem elegendő a csatlakozáshoz. Az uniós tagság feltételeit és a ratifikációs eljárásokat a tagállamok nemzeti döntései is meghatározzák.

A horvát miniszterelnök szerint irreálisak a csatlakozási határidők

Plenković nem kizárólag a francia választás miatt fogalmazott meg fenntartásokat. Szerinte több tagjelölt ország is túlságosan optimista menetrenddel számol, miközben a csatlakozási tárgyalások befejezése még nem jelenti automatikusan a tagság megszerzését.

Montenegró 2028-ra szeretne az Európai Unió tagjává válni, Albánia 2027 végére zárná le a tárgyalásokat, Moldova pedig 2028 elejére tűzte ki ugyanezt a célt. A horvát kormányfő szerint ezek a tervek nem veszik kellően figyelembe a politikai bizonytalanságokat és az előre nem látható akadályokat.

A csatlakozási folyamatban ráadásul nemcsak a tagjelölt országoknak kell teljesíteniük a követelményeket. Az Európai Uniónak is meg kell állapodnia arról, miként működtetné intézményeit, költségvetését és döntéshozatali rendszerét egy lényegesen nagyobb közösségben. Ezek a kérdések már jelenleg is komoly vitákat okoznak a tagállamok között.

Egy új francia politikai vezetés ezért olyan időszakban kerülhetne szembe Brüsszellel, amikor az uniós bővítéspolitika egyébként is számos bizonytalansággal küzd.

Brüsszel tervei a francia választókon is múlhatnak

A horvát miniszterelnök figyelmeztetése rávilágít az Európai Unió egyik alapvető politikai korlátjára. Az Európai Bizottság meghatározhat stratégiai célokat és támogathatja a bővítést, az új tagállamok felvételéről azonban végső soron a tagországoknak kell megállapodniuk. Franciaországban ráadásul a választók közvetlen beleszólásának lehetősége is komoly szerepet játszhat.

Marine Le Pen esetleges győzelme önmagában még nem jelentené az uniós bővítés végét, de jelentősen átalakíthatná az európai politikai erőviszonyokat. Az Ukrajna támogatásával és az új tagállamok felvételével kapcsolatos döntésekben Párizs a jelenleginél jóval kritikusabb álláspontot képviselhetne.

A francia alkotmányos szabályok miatt ráadásul a bővítés ellenzőinek akkor is lehetőségük nyílhat a csatlakozás megakadályozására, ha az Európai Bizottság és több nagy tagállam továbbra is támogatná azt. Ez különösen Ukrajna esetében okozhatna súlyos politikai konfliktust, hiszen Brüsszel az ország európai integrációját már hosszabb ideje stratégiai célként kezeli.

Andrej Plenković figyelmeztetése alapján a 2027-es francia elnökválasztás az egész Európai Unió jövőjére hatással lehet. Marine Le Pen hatalomra kerülése új akadályokat állíthatna Ukrajna csatlakozása elé, miközben a francia választók és parlamenti képviselők alkotmányos eszközökkel is megakadályozhatják az új tagállamok felvételét. Ursula von der Leyen bővítési terveinek megvalósításához így Franciaország politikai támogatására is szükség lesz. Az uniós tagságot Brüsszelben meg lehet ígérni, de a tagállamok jóváhagyása nélkül megadni nem lehet.