Súlyos kritikát fogalmazott meg a Tisza-kormány gazdaságpolitikájával szemben Szalai Piroska országgyűlési képviselő, aki a parlamentben hivatalos államadósság-adatokkal és a kabinet saját előrejelzéseivel érvelt. A GDP-arányos államadósság a 2025 végi 74,6 százalékról június végére 75,1 százalékra emelkedett, az év végére pedig a kormány már 77,5 százalékos értékkel számol. A képviselő szerint a korábbi adósságcsökkentési tendencia megtörése a Tisza gazdaságpolitikájának súlyos következményeire figyelmeztet. Az Európai Bizottság friss előrejelzése ráadásul 2027-re sem vár javulást az államadósság alakulásában.
Szalai Piroska parlamenti felszólalásában a 2026-os államadósság-folyamatokat elemezve bírálta Magyar Péter kormányát. Felidézte, hogy az elmúlt években a félévkor mért GDP-arányos adósságmutatót rendszerint sikerült év végére mérsékelni, az idei előrejelzések azonban ennek ellenkezőjét mutatják. A 75,1 százalékos júniusi értékről az év végére 77,5 százalékra emelkedhet a mutató, ami jelentős romlást jelentene.
A képviselő hangsúlyozta, hogy a június végi adat még nagyrészt az előző kormány intézkedéseinek hatását tükrözte, mivel addig a Tisza-kabinet nem hozott olyan jelentős döntéseket, amelyek érdemben befolyásolták volna az államadósságot. A második félév fejleményeit azonban már az új kormány gazdaságpolitikájával hozta összefüggésbe. Külön kitért a július eleji jelentős kötvénykibocsátásra, amelyet az eladósodás újabb szakaszának kezdeteként értékelt.
A kormány saját előrejelzése szerint 2027 végére 77,2 százalékra mérséklődhetne a GDP-arányos államadósság. Ez mindössze 0,3 százalékpontos javulást jelentene az idei év végére tervezett szinthez képest. Szalai Piroska szerint az adatok azt mutatják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája nem képes megőrizni az ország korábbi eredményeit, és az államháztartás egyensúlyának helyreállítása is egyre távolabbinak tűnik.
Brüsszel még a kormánynál is rosszabb adósságpályát jelez előre
A november 17-én közzétett európai bizottsági gazdasági előrejelzés szintén kedvezőtlen képet fest a magyar államháztartás helyzetéről. Brüsszel számításai szerint a GDP-arányos államadósság 2026 végén 77,3 százalék lehet, 2027-re azonban 77,7 százalékra, 2028-ra pedig 78,2 százalékra emelkedhet. Vagyis miközben a Tisza-kormány jövőre már mérsékelt adósságcsökkenést ígér, az Európai Bizottság további növekedést valószínűsít.
A költségvetési hiány tekintetében is jelentős problémák láthatók. A bizottság az idei évre a GDP 7,3 százalékának megfelelő deficitet vár, amely 2027-ben 5,2 százalékra mérséklődhet. Bár az uniós előrejelzés jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a magas költségvetési hiány miatt az államadósság aránya tovább emelkedhet.
Az adatok különösen kellemetlenek a kormány számára, amely gazdasági fordulatot és a költségvetési folyamatok rendezését ígérte. Szalai Piroska bírálatának középpontjában éppen az áll, hogy az államadósság növekedése mellett a foglalkoztatás és a gazdasági versenyképesség területén is kedvezőtlen változásokat érzékel.
Gyárbezárásokra és növekvő munkanélküliségre figyelmeztetett
A képviselő felszólalásában a gyárbezárásokat és a munkanélküliség emelkedését is szóba hozta. Állítása szerint a kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok különösen a nőket, a legfiatalabb munkavállalókat és a diplomásokat érintik. Úgy véli, a Tisza-kormány gazdaságpolitikája veszélyezteti azokat az eredményeket, amelyekre Magyarország az elmúlt években építhetett.
Szalai Piroska ezek közé sorolta a magas foglalkoztatottságot, a magyar munkavállalók képzettségét, a jelentős reálkereset-növekedést, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatának mérséklődését. Kiemelte a magyar adórendszer versenyképességét is, amely szerinte fontos szerepet játszott a munkahelyteremtésben és a gazdasági teljesítmény fenntartásában.
A politikus szerint a Tisza a kampányban és a kormányzás során is igyekezett háttérbe szorítani ezeket az eredményeket, miközben olyan gazdasági intézkedéseket készít elő, amelyek kedvezőtlenül érinthetik a vállalkozásokat és a munkavállalókat. A képviselő a kormány politikai leszámolásokra épülő működését is bírálta, hangsúlyozva, hogy a bosszúvezérelt döntéshozatal a gazdaságban is károkat okozhat.
A 2027-es költségvetést is élesen bírálta
Szalai Piroska szerint a következő évi költségvetés tovább ronthatja a gazdaság kilátásait. Úgy véli, a tervezett intézkedések visszafoghatják a teljesítményt, büntethetik a gazdasági sikert, és egyes munkavállalókat a feketefoglalkoztatás irányába terelhetnek. A képviselő szerint a gazdaságpolitikai irányváltás következményei már az államadósság és a munkaerőpiac alakulásában is megmutatkoznak.
A kormány ugyan 2027-re mérsékelt adósságcsökkenéssel számol, az Európai Bizottság ennél kedvezőtlenebb pályát valószínűsít. A két előrejelzés közötti különbség a költségvetési politika egyik lényeges vitapontjává válhat, különösen a magas hiány és az államadósság finanszírozási költségei miatt.
Szalai Piroska felszólalásának központi üzenete szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikája veszélybe sodorhatja Magyarország korábbi gazdasági eredményeit. Az államadósság várható emelkedése és a magas költségvetési hiány mindenképpen komoly figyelmeztetés, a novemberi uniós előrejelzés pedig alátámasztja, hogy a magyar államháztartás előtt nehéz évek állhatnak.





