Adócsökkentést és magasabb családi pótlékot ígér a Tisza-kormány, miközben új adókat vezetne be, korábbi kedvezményeket szűkítene, és több támogatást megszüntetne. Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő szerint a 2027-es költségvetés valódi hatását a családok pénztárcáján kell lemérni, és az eredmény sokaknál kiábrándító lehet. A szakértő arra figyelmeztet, hogy a meghirdetett könnyítésekkel szemben olyan kiadások jelenhetnek meg, amelyek jelentősen ronthatják a háztartások pénzügyi helyzetét.

Magyar Péter kormánya hetek óta a jövő évi költségvetés kedvező elemeit hangsúlyozza. A minimálbér személyi jövedelemadóját 15-ről 9 százalékra csökkentenék, a bruttó 680 ezer forint alatt keresők sávos adójóváírást kapnának, és megdupláznák a családi pótlékot. A kedvezmények valóban többletjövedelmet jelenthetnek az érintetteknek, ám a csomag másik oldalán adóemelések és támogatáscsökkentések sorakoznak.

Szalai Piroska a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző intézkedések hatását együtt kell vizsgálni. Egy család pénzügyi helyzetét ugyanis az is meghatározza, mennyivel fizet többet az üzemanyagért, az élelmiszerekért, a lakáshitelért vagy a vállalkozása fenntartásáért. Az új kedvezmények egy részét ezek a többletterhek könnyen felemészthetik.

A kormány által benyújtott javaslatok alapján az adó- és támogatási rendszer jelentős átalakítása készül. A kérdés különösen azok számára fontos, akik egyszerre több intézkedésben érintettek, például gyermekeket nevelnek, lakáshitelt törlesztenek, és munkájukhoz rendszeresen autót használnak.

Húszezer forint adókedvezmény, de mennyi marad belőle?

A minimálbéren dolgozók a tervek szerint havonta körülbelül húszezer forinttal vihetnek haza többet a személyi jövedelemadó csökkentése miatt. Magasabb keresetnél azonban fokozatosan fogy az előny: Szalai számítása szerint bruttó 500 ezer forintos bérnél nagyjából tízezer, 600 ezernél már csak három-négyezer forint lehet a havi többlet. A 680 ezer forintos jövedelmi határ környékén a kedvezmény megszűnik.

A családi pótlék megduplázása szintén kézzelfogható segítség lehet. Egy gyermek után havi 12 200 forinttal, két gyermek esetén összesen 26 600 forinttal emelkedne a támogatás. Ugyanakkor a korábban bevezetett anyák szja-mentességét bruttó egymillió forintos havi jövedelemhatárhoz kötnék, ami az ennél többet keresők számára kedvezményvesztést jelenthet.

A szakértő az üzemanyagárakat és az árrésstop tervezett kivezetését is a háztartásokat terhelő kockázatok közé sorolja. Becslése szerint egy átlagos család havonta öt-tízezer forinttal költhet többet tankolásra, az alapvető élelmiszerek drágulása pedig további tízezrekkel növelheti a kiadásokat. Az árrésstop megszüntetésének pontos árhatása azonban előre nem állapítható meg, így ezek az összegek forgatókönyvek, nem bizonyított jövőbeni kiadások.

Drágább lakáshitel, megszűnő támogatások

Az otthonteremtés területén különösen jelentős változások jöhetnek. Az Otthon Start helyére lépő Wekerle Plusz a használt lakások vásárlásához három helyett ötszázalékos kamatozású hitelt kínálna. Egy 50 millió forintos, 25 évre felvett kölcsönnél ez hozzávetőleg havi 55 ezer forintos törlesztőrészlet-emelkedést jelent a korábbi háromszázalékos kamathoz képest.

A közszolgálati dolgozók egymillió forintos otthontámogatására a 2027-es költségvetési tervezetben nem szerepel a korábbi 225 milliárd forintos keret. A lakástámogatások teljes előirányzata pedig a 2026-os módosított összeghez képest több mint 344 milliárd forinttal csökkenne. Ez különösen érzékenyen érintheti azokat, akik a megszokott támogatásokra építették lakásvásárlási terveiket.

Szalai a vállalkozásokat érintő adóváltozásokat is bírálja. A tervek között szerepel a kata tételes adójának emelése, a vagyonadó bevezetése és a kiskereskedelmi különadó növelése is. Ezek közvetlen terheit elsősorban az érintett vállalkozások viselnék, de az esetleges áremelések révén a fogyasztóknál is megjelenhetnek.

Béremeléseket ígérnek, de a megélhetési költségek is számítanak

A kormány több közszolgálati ágazatban béremelést tervez. Az egészségügyi szakdolgozóknál átlagosan 17 százalék körüli, a rendvédelmi dolgozóknál 15 százalékos, a szociális ágazatban 17,8 százalékos emelés szerepel a bejelentésekben. A közművelődési dolgozók esetében 10,7 százalékot, a pedagógusoknál pedig további bérrendezést helyeztek kilátásba.

Szalai Piroska szerint ezek az emelések nem minden esetben érik el a korábbi várakozásokat. Arra is figyelmeztet, hogy a bérek növekedését a megélhetési költségek változásával együtt érdemes értékelni, hiszen az alkalmazottak számára a vásárlóerő a meghatározó. A magasabb bruttó fizetés önmagában keveset ér, ha a háztartás rendszeres kiadásai gyorsabban emelkednek.

A szakértő a foglalkoztatási folyamatok miatt is aggodalmát fejezte ki, és az elbocsátásokról, gyárbezárásokról érkező hírekre hivatkozott. Emellett az államadósság növekedésének kockázatát is felvetette, bár a 2027 végi tényleges adósságráta jelenleg még nem ismert.

A végén a családi költségvetés mond ítéletet

A kormány 2027-re 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel, háromszázalékos inflációval és 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol. A tervezett adócsökkentések, béremelések és támogatások mellett jelentős bevételnövelő intézkedéseket is előkészített. Az egyes háztartások tényleges egyenlege ezért nagymértékben függ majd a keresetüktől, családi helyzetüktől, lakáshitelüktől és fogyasztási szokásaiktól.

Szalai Piroska értékelése szerint a jövő évi változások sokaknál összességében veszteséget okozhatnak. Azt a kijelentését, hogy minden háztartástípusnál negatív lesz az egyenleg, a bemutatott példák önmagukban nem bizonyítják. A kormány saját számításai szerint milliók részesülhetnek adócsökkentésben, de ez nem ad választ arra, hogy az érintettek mennyit veszíthetnek más intézkedéseken.

A 2027-es költségvetést ezért nem elegendő az adócsökkentések és béremelési százalékok alapján megítélni. A családoknak és a vállalkozóknak az számít, mennyivel változik a teljes havi bevételük és kiadásuk. Szalai Piroska kritikájának központi állítása éppen ez: a Tisza-kormány kedvezményeket hirdet, miközben több más intézkedése jelentős többletterhet rakhat ugyanazokra az emberekre.