Norvégiában gyakorlatilag eltűntek a hagyományos benzin- és dízelmotoros személyautók az újautó-piacról. Az októberi forgalomba helyezések 98,8 százalékát tisztán elektromos járművek adták, miközben az autóeladások jelentősen növekedtek. Az északi ország mindezt általános értékesítési tilalom nélkül érte el, elsősorban évtizedeken át alkalmazott adókedvezményekkel és a hagyományos autók magasabb közterheivel. A norvég kormány azonban már az elektromos autók támogatásának fokozatos visszafogására készül.
A norvég közúti közlekedési információs tanács, az OFV októberi adatai szerint 15 725 új személygépkocsit helyeztek forgalomba az országban, amelyek közül mindössze körülbelül 190 nem volt tisztán elektromos meghajtású. Az elektromos autók részesedése ezzel 98,8 százalékra emelkedett, az év első tíz hónapjában pedig elérte a 98 százalékot. Az új autók regisztrációja 41,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos hónapjának eredményét.
A norvég autópiacon továbbra is a Tesla Model Y vezeti a népszerűségi listát, amelyet a Toyota bZ4X és a Volkswagen ID.4 követ. A kínai gyártók is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból, az októberi újautó-regisztrációk 22,5 százalékát már ezek a márkák adták. A vásárlási szokások átalakulása olyan mértékű, hogy a belső égésű motorral szerelt új személyautók mára kivételnek számítanak.
Norvégia még évekkel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy 2025-től valamennyi újonnan értékesített személygépkocsi kibocsátásmentes legyen. Ehhez azonban nem vezetett be általános törvényi tilalmat a benzin- és dízelautók értékesítésére, azok továbbra is megvásárolhatók és forgalomba helyezhetők. Az elektromos járművek térnyerését elsősorban az adórendszer és a gazdasági ösztönzők alakították.
Az adópolitika alakította át a norvég autópiacot
Norvégiában évtizedeken keresztül jelentős kedvezményekkel ösztönözték az elektromos autók vásárlását. A tisztán elektromos járművek tulajdonosai adókedvezményekben, kedvezőbb parkolási feltételekben és alacsonyabb útdíjakban részesülhettek, miközben a hagyományos hajtású autókat magas közterhek terhelték. A töltőhálózat folyamatos fejlesztése szintén hozzájárult ahhoz, hogy az elektromos közlekedés a mindennapokban is használható alternatívává váljon.
A támogatási rendszer eredményeként az elektromos autók sok vásárló számára pénzügyileg is kedvezőbb választássá váltak. A magas norvég jövedelmek, az ország energiapiaci adottságai és a következetes állami ösztönzők együttesen segítették az átállást. A norvég példa ugyanakkor azt is mutatja, hogy a járműpiac átalakulása hosszú folyamat, amelynek költségeit és feltételeit az állami szabályozás jelentősen befolyásolja.
Az újautó-eladások látványos eredménye azonban nem jelenti azt, hogy Norvégia útjairól már eltűntek volna a hagyományos autók. Október végén a teljes személyautó-állomány 36,1 százalékát tették ki az elektromos járművek, vagyis a korábban forgalomba helyezett benzines és dízelautók továbbra is nagy számban közlekednek. Az ország tizenöt megyéjéből hétben még mindig a dízelmeghajtású személyautók vannak többségben.
Már az elektromos autók kedvezményeit is csökkentenék
A norvég kormány az elektromos autók rendkívül magas piaci részesedése miatt fokozatosan mérsékelné a korábbi támogatásokat. Jelenleg az elektromos személyautók vételárának első 300 ezer norvég koronája mentesül az általános forgalmi adó alól. A tervek szerint 2027 januárjától ezt az értékhatárt 150 ezer koronára csökkentenék, ami a drágább elektromos járművek vásárlóinak jelentős többletköltséget jelenthet.
Az új szabályozás alapján egy megfelelően magas vételárú elektromos autó után akár 37 500 norvég koronával több adót kellene fizetni, mint a jelenlegi rendszerben. A változtatás célja, hogy az állam fokozatosan visszafogja a kedvezményeket egy olyan piacon, ahol az elektromos meghajtás már egyértelműen meghatározóvá vált. A módosítás ugyanakkor újabb áremelkedést hozhat az autóvásárlók számára.
Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás Felügyeleti Hatósága, az ESA november 11-én jóváhagyta az elektromos autók kedvezményes adóztatásának 2027-re vonatkozó keretét. A tervezett norvég adómódosításnak azonban még át kell mennie a szükséges hazai jogalkotási folyamaton. A kedvezmények szűkítése így egyelőre tervezett intézkedés, nem véglegesen hatályba lépett szabály.
Az új autók szinte mind elektromosak, a teljes átállás még évtizedekig tarthat
Norvégia eredménye európai összehasonlításban is kiemelkedő, hiszen az új személygépkocsik piacán a belső égésű motorok részesedése már alig mérhető. A teljes járműállomány lecserélődése azonban lényegesen lassabban zajlik, mivel a korábban megvásárolt autók még hosszú évekig használatban maradhatnak. A benzines és dízeljárművek tehát nem tűnnek el egyik napról a másikra a norvég közlekedésből.
A norvég tapasztalat különösen érdekes az európai autóipar számára, amelynek jövőjét továbbra is meghatározza az elektromos átállás üteme és annak gazdasági következményei. Az északi országban a vásárlók döntéseit hosszú időn keresztül erőteljesen befolyásolták az állami adókedvezmények, amelyeknek egy részét most fokozatosan megszüntetnék. A kedvezmények tervezett csökkentése után az elektromos autók iránti kereslet alakulása újabb fontos tapasztalatokkal szolgálhat.


