Az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti költségvetésében 200 milliárd eurós Global Europe alap létrehozását tervezik, amelyből a migrációval kapcsolatos együttműködéseket is finanszíroznák. Orbán Balázs fideszes európai parlamenti képviselő arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel továbbra is a legális bevándorlási csatornák bővítésében gondolkodik, miközben szerinte a tagállamok ellenőrzési lehetőségei elégtelenek. Az Európai Bizottság hivatalos tervei valóban tartalmazzák a munkaerő-bevándorlás megkönnyítését, valamint a harmadik országokkal kialakított migrációs partnerségek bővítését. Az uniós költségvetésről azonban még folynak a tárgyalások, és a tagállamok éppen a saját ellenőrzési szerepük megerősítését követelik.

Az Európai Bizottság 2025 júliusában mutatta be a következő hétéves uniós költségvetésre vonatkozó javaslatát. A csaknem kétezer milliárd eurós pénzügyi keret egyik jelentős eleme a Global Europe elnevezésű eszköz, amely az EU külső kapcsolatait, nemzetközi partnerségeit, fejlesztési programjait és bővítési céljait finanszírozná. A javasolt 200 milliárd eurós összegből a migrációs együttműködésre is jutna pénz, bár az alap teljes kerete nem erre a célra szolgál.

Orbán Balázs a Magyar Nemzetnek adott október 31-i nyilatkozatában úgy értékelte, hogy az uniós intézmények a migráció visszaszorítása helyett annak szervezett keretek közötti folytatását támogatják. Szerinte a legális bevándorlási csatornák kiterjesztése hosszabb távon biztonsági, társadalmi és kulturális kockázatokat jelenthet Európa számára.

A politikus kritikája egy olyan vitához kapcsolódik, amelyben az uniós intézmények és a nemzeti kormányok között évek óta komoly nézetkülönbségek vannak. A kérdés különösen érzékeny azokban a tagállamokban, amelyek a külső határok szigorú ellenőrzését és a bevándorlás korlátozását tekintik elsődleges feladatnak.

Az Európai Bizottság saját stratégiájában is szerepelnek az új bevándorlási lehetőségek

Az Európai Bizottság 2026 januárjában ismertetett ötéves migrációs stratégiája külön fejezetet szentel a munkaerő- és tehetségmobilitásnak. A dokumentum szerint Európa több ágazatban egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal szembesülhet, ezért a Bizottság bővítené a harmadik országokkal kialakított úgynevezett Talent Partnerships együttműködéseket.

A tervek között szerepel a megfelelő képzettségű munkavállalók bevonzása, a képesítések elismerésének egyszerűsítése és a legális munkavállalási eljárások gyorsítása. A Bizottság mindezt az európai versenyképesség javításával és a munkaerőpiaci hiányok kezelésével indokolja.

Ez valódi politikai irányválasztás. A munkaerőhiányra ugyanis más válaszok is adhatók, például a hazai munkavállalók képzésének fejlesztése, a gazdaságilag inaktív népesség bevonása vagy a családpolitikai intézkedések erősítése. A harmadik országokból érkező munkavállalók számának növelése hosszabb távon az integrációs rendszerekre, a lakhatásra és a közszolgáltatásokra is hatást gyakorolhat.

A Bizottság stratégiája ugyanakkor az illegális migráció visszaszorítását, a visszaküldési együttműködés javítását és a külső határok védelmét is célként jelöli meg. A vita ezért elsősorban arról szól, milyen arányban és milyen feltételekkel kívánja az EU támogatni a legális bevándorlást, illetve mennyire maradnak szabadok a tagállamok a saját munkaerőpiaci és migrációs döntéseik meghozatalában.

Global Europe: 200 milliárd euró, amelynek felhasználásáról még vitatkoznak

A következő hétéves költségvetésben a Global Europe alap 200 milliárd euróval gazdálkodhatna. Ebből a nemzetközi fejlesztéspolitika, a szomszédságpolitika, a tagjelölt országok támogatása és a külpolitikai válságkezelés is részesülne. A tervek egy 15 milliárd eurós tartalékkeretet is tartalmaznak váratlan nemzetközi válságok kezelésére.

A migrációval kapcsolatos finanszírozás ezen belül a harmadik országokkal való együttműködést, a menekültek és lakóhelyüket elhagyni kényszerülők támogatását, valamint a visszafogadási megállapodások ösztönzését is szolgálhatja. A pontos felhasználási szabályokat a végleges jogszabályok határozzák majd meg.

Orbán Balázs szerint az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a Global Europe forrásainak elosztásában a tagállamok nem rendelkeznének megfelelő ellenőrzési jogosítványokkal. A politikus aggodalma a Bizottság pénzügyi és politikai mozgásterének növekedésére irányul.

A tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsa azonban június 16-án már elfogadott egy részleges tárgyalási álláspontot, amely kifejezetten erősebb tagállami részvételt sürget a stratégiai prioritások kialakításában és a program végrehajtásának felügyeletében. Vagyis a nemzeti kormányok ellenőrzési szerepe jelenleg is az egyik vitatott pontja a költségvetési tárgyalásoknak.

Több pénz jutna migrációkezelésre és határvédelemre is

Az új uniós költségvetés a migrációval, a határigazgatással és a belső biztonsággal kapcsolatos programokra szintén jelentős forrásnövelést tervez. A Bizottság eredeti költségvetési ismertetése 34 milliárd eurós migrációkezelési és határbiztonsági keretet emelt ki, a tágabb belügyi és biztonsági programok finanszírozására pedig legalább 81 milliárd eurót irányzott elő.

Ezek a pénzek eltérő célokat szolgálnak. A külső határok ellenőrzésének fejlesztése, a határőrök felszerelése, a rendészeti együttműködés és a migrációs eljárások működtetése egyaránt szerepel a tervek között. A teljes összeget ezért félrevezető lenne kizárólag a bevándorlás ösztönzésére szánt forrásként bemutatni.

A tagállamok júliusban részleges álláspontot fogadtak el ezekről a programokról is. A Tanács azt szorgalmazza, hogy a nemzeti kormányok nagyobb rugalmassággal dönthessenek a számukra legfontosabb határvédelmi és migrációkezelési feladatokról.

A Bizottság és a Tanács közötti egyeztetések eredménye ezért meghatározó lesz. Az EU által finanszírozott együttműködések politikai megítélése nagymértékben függ attól, hogy az egyes tagállamok milyen beleszólást kapnak a pénzek felhasználásába, és milyen ellenőrzési garanciák épülnek a végleges szabályokba.

Orbán Balázs a nyugat-európai zavargásokkal is összefüggésbe hozta a migrációs politikát

A fideszes politikus a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a nyugat-európai közbiztonsági problémákat is szóba hozta. Álláspontja szerint az elmúlt évtizedek bevándorláspolitikai hibái, az integrációs nehézségek és az európai gazdaság gyengülése együttesen hozzájárultak a társadalmi feszültségek fokozódásához.

Különösen Franciaország helyzetét emelte ki, ahol az elmúlt hetekben jelentős demonstrációkra és egyes helyeken erőszakos zavargásokra került sor. Orbán Balázs vitatta azokat a politikai értelmezéseket, amelyek a megmozdulásokat kizárólag oktatási és szociális követelésekkel magyarázzák.

A franciaországi zavargások konkrét kiváltó okai azonban eseményenként eltérnek, és az egyes erőszakos cselekményekből nem következik automatikusan, hogy azok mind a bevándorlással magyarázhatók. A rendbontásokkal kapcsolatos felelősség megállapításához konkrét rendőrségi és bírósági adatokra van szükség.

A társadalmi integráció, a közbiztonság és a migrációs politika összefüggéseiről ugyanakkor indokolt nyilvános vitát folytatni. A bevándorlás gazdasági előnyeit hangsúlyozó uniós álláspont mellett a befogadó országok közszolgáltatásaira és társadalmi kohéziójára gyakorolt következményeket is vizsgálni kell.

A végső döntésnél a tagállamoknak is lesz beleszólásuk

A következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások 2026 őszén még nem zárultak le. Az Európai Parlament már kialakította saját álláspontját, a tagállamok pedig a Tanácsban egyeztetnek a finanszírozási keretekről és az egyes programok működéséről.

A hétéves költségvetés elfogadásához a Tanács egyhangú döntésére és az Európai Parlament egyetértésére van szükség. Magyarországnak tehát a végső pénzügyi keret elfogadásakor is van beleszólása. Ez fontos különbség ahhoz az állításhoz képest, hogy a tagállamok teljesen tehetetlenek lennének.

A Global Europe részletes végrehajtási szabályai ugyanakkor külön jogalkotási tárgyalásokon alakulnak ki, ezért a pénzek későbbi felhasználásának ellenőrzése továbbra is fontos kérdés. Az uniós intézmények között valódi vita zajlik arról, mennyi önállóságot kapjon a Bizottság, és milyen felügyeleti szerep jusson a nemzeti kormányoknak.

A brüsszeli migrációs stratégia egyik meghatározó eleme továbbra is a legális munkaerő-bevándorlás bővítése, amelynek finanszírozásához a következő uniós költségvetés is hozzájárulhat. Orbán Balázs ezért a nemzeti döntési jogkörök és a szigorúbb ellenőrzés szükségességére figyelmeztet. A 200 milliárd eurós Global Europe alap felhasználási szabályai még nem véglegesek, így a következő hónapok tárgyalásain múlik, milyen garanciák mellett rendelkezhetnek az uniós intézmények a forrásokkal. A határvédelem, a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdésében ezek a részletszabályok korántsem mellékesek.