November 1-jén, vasárnap 53 szerbiai szavazóhelyen ismétlik meg az előrehozott parlamenti választást, miután a múlt heti voksolás során több helyen nem lehetett hitelt érdemlően megállapítani az eredményt, máshol pedig szabálytalanságok miatt érvénytelenítették a szavazást. A döntés összesen 24 438 választópolgárt érint, köztük vajdasági magyarokat is. Az újraszavazásra Szabadkán, Topolyán és Magyarkanizsán is sor kerül, miközben az országos választás győztese már eldőlt: az Egyetemista Lista jelentős előnnyel végzett Aleksandar Vučić politikai tömörülése előtt. A megismételt voksolás ugyanakkor még módosíthatja a végleges mandátumelosztást, ami a vajdasági magyar parlamenti érdekképviselet szempontjából sem közömbös.
A szerb Köztársasági Választási Bizottság (RIK) október 28-i ülésén döntött arról, hogy az érintett szavazóhelyeken november első vasárnapján ismét az urnákhoz kell járulniuk a választóknak. A határozat szerint 31 helyen a szavazatszámlálás eredményét nem lehetett egyértelműen megállapítani, további 22 szavazóhelyen pedig a helyi választási szervek megsemmisítették a voksolás eredményét. A bizottság 24 438 szavazólap kinyomtatását rendelte el, a szavazóhelyiségek reggel hét órától este nyolcig tartanak nyitva. Az országos választási szervek a megismételt szavazáshoz új szavazatszámláló bizottságok kijelöléséről is rendelkeztek.
A döntés huszonnégy szerbiai várost és községet érint, köztük több vajdasági települést. Topolyán összesen négy szavazóhelyen kell megismételni a választást, Szabadkán és Magyarkanizsán egy-egy helyen, de a Vajdaság más részein is lesz újabb voksolás. A magyar közösség számára különösen fontos, hogy az újraszavazás olyan térségekben is érinti a választókat, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség hagyományosan jelentős támogatottsággal rendelkezik.
A megismételt szavazásnak ugyanakkor megvannak a számszerű korlátai. Az Egyetemista Lista előnye több mint hatszázezer szavazat a második helyen álló, Vučić nevével fémjelzett politikai tömörüléssel szemben, így a 24 ezernél valamivel több érintett választó már nem fordíthatja meg az országos sorrendet. A parlamenti helyek végleges elosztása szempontjából azonban az újabb voksoknak még lehet jelentőségük, különösen a kisebb pártok és a kedvezményes szabályok alapján mandátumot szerző nemzetiségi listák esetében.
Az Egyetemista Lista győzött, a VMSZ két mandátumra számíthat
Az október 25-i előrehozott parlamenti választás az eddig feldolgozott adatok alapján jelentős politikai fordulatot hozott Szerbiában. Az Egyetemista Lista 2 349 689 szavazatot szerzett, ami 53,04 százalékos eredményt jelent. Aleksandar Vučić korábbi köztársasági elnök nevével fémjelzett Egyesült Szerbia 1 726 375 voksot kapott, 38,97 százalékot érve el. A két lista közötti különbség 623 314 szavazat, ami a még hátralévő újraszavazással már nem tüntethető el. Az előzetes mandátumbecslések szerint az Egyetemista Lista önálló parlamenti többségre számíthat a 250 tagú törvényhozásban.
A harmadik helyen Ivica Dačić Szerbiai Szocialista Pártja végzett, amely a rendelkezésre álló adatok szerint 94 569 szavazatot, vagyis 2,13 százalékot szerzett. Ez elmarad a parlamentbe jutáshoz szükséges háromszázalékos küszöbtől, így a párt az eddigi eredmények alapján nem jut képviselethez. Az új szerb parlament összetétele ezért jelentősen eltérhet a korábbitól, különösen a két legnagyobb politikai tömörülés közötti erőviszonyok tekintetében. A választási bizottság azonban csak az összes érvényes szavazat feldolgozását és a megismételt voksolás lezárását követően állapíthatja meg a végleges eredményt.
A vajdasági magyar közösség számára a Vajdasági Magyar Szövetség szereplése különösen fontos. A Pásztor Bálint vezette lista az eddigi adatok szerint 35 004 szavazatot kapott, ami 0,79 százalékos országos támogatottságnak felel meg. A szerb választási rendszerben a nemzeti kisebbségi listákra kedvezményes mandátumszerzési szabályok vonatkoznak, így a VMSZ-nek nem kell teljesítenie az általános háromszázalékos bejutási küszöböt. A jelenlegi mandátumbecslések két parlamenti helyet jeleznek a magyar érdekképviselet számára, ám a végleges eredményhez az újraszavazás voksait is figyelembe kell venni.
Szabadkán, Topolyán és Magyarkanizsán is újra kinyitnak a szavazóhelyiségek
A Köztársasági Választási Bizottság részletes döntése szerint Topolyán a 19-es, a 34-es, a 40-es és a 44-es szavazóhelyen tartanak újabb voksolást. Szabadkán a 73-as, Magyarkanizsán pedig a 4-es szavazóhely érintett. A Vajdaság további települései közül Inđiján, Kúlán és Šiden is megismétlik a választást egy-egy szavazóhelyen. A helyi választási szervek feladata, hogy biztosítsák a megfelelő személyi és technikai feltételeket, valamint az eredmények szabályos megállapítását.
A vajdasági magyar szavazatok jelentőségét elsősorban a kisebbségi parlamenti képviselet adja. Egy országos választáson a magyar közösség szavazatai a nagy szerb pártok eredményeihez képest szerényebb számban jelennek meg, a kedvezményes mandátumszerzési rendszer azonban lehetőséget biztosít arra, hogy a közösség saját képviselőkkel rendelkezzen Belgrádban. Ez különösen fontos az anyanyelvhasználat, az oktatás, a kulturális autonómia és a kisebbségi intézmények működésével kapcsolatos törvényhozási kérdésekben. A megismételt voksolás ezért helyben akkor is figyelmet érdemel, ha az országos választás győztesének személyét már nem befolyásolhatja.
A választási bizottság döntése önmagában nem jelenti azt, hogy mind az 53 érintett szavazóhelyen szándékos választási csalás történt. Egyes helyeken az eredménymegállapítás bizonyult lehetetlennek, másutt olyan szabálytalanságokat állapítottak meg, amelyek miatt a leadott voksokat érvénytelenítették. A két eset jogi szempontból eltérő, az eredmény azonban azonos: az érintett választóknak ismét lehetőséget kell biztosítani akaratuk kinyilvánítására. A szavazás megismétlése a választási eredmények hitelességének helyreállítását szolgálja.
A szerb politikai fordulat után a magyar érdekképviselet helyzete is változhat
Az Egyetemista Lista várható parlamenti többsége új politikai helyzetet teremthet Szerbiában. A korábban meghatározó szerepet betöltő, Vučić nevéhez kapcsolódó politikai erők a mostani eredmények alapján elveszíthetik eddigi parlamenti fölényüket. Ez a változás a kisebbségi pártok mozgásterét is érintheti, hiszen a parlamenti együttműködések és a kormányzati kapcsolatok az új erőviszonyok alapján alakulhatnak át. A VMSZ számára ezért a mandátumok megszerzése mellett az is fontos kérdés lesz, miként tudja képviselni a vajdasági magyar közösség érdekeit az új törvényhozási környezetben.
A szerbiai magyar érdekképviseletnek az elmúlt években jelentős szerepe volt a magyar–szerb kapcsolatok alakításában is. A két ország közötti politikai együttműködés, a határ menti fejlesztések, az infrastrukturális beruházások és a kisebbségi jogok kérdése egyaránt kapcsolódott a vajdasági magyar szervezetek tevékenységéhez. Egy új szerb kormány megalakulása ezért Magyarország számára is figyelmet érdemlő fejlemény, bár a választás eredményéből önmagában még nem lehet következtetni a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli alakulására.
A november 1-jei újraszavazás már nem fordíthatja meg az országos választás eredményét, de a végleges parlamenti összetételhez még szükség van az érintett szavazatok feldolgozására. A vajdasági magyar közösség számára különösen fontos, hogy Szabadkán, Topolyán és Magyarkanizsán is szabályosan és vitathatatlan eredménnyel záruljon a voksolás. Az előzetes adatok alapján a Vajdasági Magyar Szövetség két képviselőt küldhet a belgrádi parlamentbe, ahol az új politikai erőviszonyok között kell majd képviselnie a magyar kisebbség érdekeit.



