Súlyos nemzetbiztonsági botrány bontakozik ki Washingtonban: Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter menesztette Brett Sylvia altábornagyot, akit azzal gyanúsítanak, hogy az ukrajnai és az iráni háborúval kapcsolatos minősített katonai információkat adott át újságíróknak. Az Axios értesülése szerint a Pentagon belső vizsgálata olyan bizonyítékokat tárt fel, amelyek alapján a magas rangú tiszt több alkalommal, engedély nélkül oszthatott meg érzékeny adatokat a sajtó képviselőivel. A jelentés szerint Sylvia a kihallgatása során elismerte a jogosulatlan információátadás egyes részleteit, az ügy pedig már az amerikai igazságügyi minisztériumhoz került. A tábornok elbocsátása a Pentagonban hónapok óta zajló szivárogtatásellenes fellépés eddigi egyik legjelentősebb fejleménye.
Brett Sylvia nem egyszerű katonai vezető volt. Altábornagyként az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságánál a stratégiai tervezésért és a katonapolitikai kérdésekért felelős igazgatóságot vezette, vagyis olyan munkakörben dolgozott, amely közvetlenül kapcsolódik az Egyesült Államok legfontosabb katonai döntéseinek előkészítéséhez. Beosztásából adódóan hozzáférhetett a nemzetbiztonsági szempontból érzékeny műveleti tervekhez, stratégiai értékelésekhez és a külföldi konfliktusokra vonatkozó minősített jelentésekhez. Az ellene megfogalmazott gyanú ezért különösen súlyos, hiszen a hatóságok szerint éppen azokat az információkat adhatta tovább illetékteleneknek, amelyek megőrzése szolgálati kötelezettsége volt.
Az Axios által megismert belső vizsgálati jelentés szerint a kifogásolt kapcsolattartás 2025 júniusában kezdődött, és körülbelül egy éven keresztül tartott. A tábornok két különböző sajtóorgánum újságírójával oszthatott meg információkat, részben személyes találkozók, részben elektronikus üzenetváltások során. A nyomozók azt is vizsgálták, hogy Sylvia a Pentagon szigorított sajtóbelépési szabályainak bevezetése után miként tartotta fenn kapcsolatait az újságírókkal. A jelentés alapján ekkor már a Signal titkosított üzenetküldő alkalmazást is használta, és legalább egy alkalommal a Pentagon épületén kívül találkozott egyik kapcsolattartójával.
A Pentagon szerdán váltotta le a tábornokot, a részletesebb vádak pedig csütörtökön és pénteken kerültek nyilvánosságra. A hadügyminisztérium súlyos kötelezettségszegéssel indokolta az intézkedést, és jelezte, hogy a vizsgálat eredményét az igazságügyi minisztériumnak is továbbították. Ez megnyithatja az utat egy büntetőeljárás előtt, bár a rendelkezésre álló információk szerint egyelőre nem jelentettek be vádemelést. A menesztés és a feltételezett titoksértés büntetőjogi bizonyítása tehát külön kérdés.
Egy éttermi találkozón is szóba kerülhettek az ukrajnai katonai titkok
A belső vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása egy virginiai étteremben tartott személyes találkozóhoz kapcsolódik. A jelentés szerint Sylvia egy újságíróval az arlingtoni Silver Diner étteremben egyeztetett, miután az illető Pentagonba való bejutási lehetőségét korlátozták. A tábornok állítólag egy korábban megismert, titkos minősítésű katonai jelentésről készített jegyzeteire támaszkodva ismertette az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás egyes részleteit. Az újságíró ekkor könyvön dolgozott, és a vizsgálat szerint legalább két alkalommal találkozott a katonai vezetővel.
A jelentés külön kifogásolta, hogy Sylvia nem egyeztette a találkozókat a Pentagon illetékes sajtóirodájával, és nem kérte a megosztani kívánt információk előzetes ellenőrzését. A nyomozók szerint ez azért jelentős, mert egy magas rangú tisztnek pontosan ismernie kell a minősített adatok kezelésére vonatkozó előírásokat. A bizalmas dokumentumok tartalmának szóbeli ismertetése sem jelent automatikusan felmentést a titokvédelmi kötelezettségek alól. Ha a vizsgálati jelentés megállapításai helytállók, Sylvia olyan adatokat adhatott át, amelyek nyilvánosságra kerülése katonai vagy diplomáciai következményekkel járhatott volna.
A Pentagon az iráni konfliktussal kapcsolatos információátadás lehetőségét is vizsgálta. A jelentés szerint az egyik újságíró 2025 nyarán Signal-üzeneteket küldhetett a tábornoknak, aki később úgy nyilatkozott, hogy az üzenetváltás tartalmára már nem emlékszik pontosan, de feltehetően Iránnal kapcsolatos kérdésről lehetett szó. Sylvia elmondása alapján az üzenetek törlésekor véletlenül a teljes beszélgetést is eltávolíthatta. A vizsgálatot végzők viszont felvetették, hogy a törlés szándékos lehetett, bár ennek bizonyítottságáról nem közöltek végleges megállapítást.
Poligráfos vizsgálatok és vitatott beismerés
Az Axios szerint az altábornagy több hazugságvizsgálaton is részt vett, és egy amerikai tisztviselő állítása alapján négy alkalommal nem teljesítette megfelelően a tesztet. Más sajtóbeszámolók három sikertelen poligráfos vizsgálatról számoltak be, ezért a pontos szám tekintetében eltérő információk jelentek meg. A belső jelentés szerint Sylvia együttműködött a vizsgálókkal, személyes telefonját is átadta digitális elemzésre, és nyilatkozott újságírókkal fenntartott kapcsolatairól. A Pentagon álláspontja szerint az összegyűjtött információk elegendő alapot szolgáltattak a szolgálati viszonyát érintő intézkedéshez.
Az Axios arról is beszámolt, hogy Sylvia videóra rögzített meghallgatáson elismerte a jogosulatlan információátadásban való részvételét. A Washington Postnak nyilatkozó egyik munkatársa ugyanakkor azt állította, hogy a tábornok tagadta minősített információk kiszivárogtatását, noha az újságírókkal való kapcsolattartását nem vitatta. A két állítás között lényeges különbség van, ezért a nyilvánosságra került vizsgálati részletek alapján egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, milyen tartalmú beismerés történt. A poligráfos eredmények önmagukban sem helyettesítik a büntetőeljárásban megkövetelt bizonyítást.
A belső vizsgálat egy további érdekes részlete szerint Sylvia elismerte, hogy ő volt az egyik névtelenséget kérő tisztviselő abban a korábbi sajtóbeszámolóban, amely a Pentagon vezetésének működését bírálta. Ez felveti annak lehetőségét, hogy a katonai vezető nem kizárólag szakmai információkat osztott meg, hanem a minisztérium belső irányításával kapcsolatos vitákban is részt vett a sajtón keresztül. Önmagában a vezetés bírálata természetesen nem azonos minősített adatok jogosulatlan átadásával. A katonai szolgálati szabályok és a titokvédelmi előírások megsértése azonban olyan kérdés, amelyet a Pentagon külön vizsgálhat.
Hegseth kemény fellépést ígért, az ügy már az igazságügyi minisztériumnál van
Sean Parnell, a Pentagon szóvivője csütörtökön közölte, hogy a minisztérium az amerikai légierő különleges nyomozóhivatalának vizsgálata után hozott személyi döntést. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a minősített információk nem tekinthetők az azokhoz hozzáférő tisztviselők magántulajdonának, és a szándékos, engedély nélküli kiszivárogtatást nem fogják eltűrni. A szóvivő azt is megerősítette, hogy az ügyet további jogi intézkedések lehetőségének vizsgálatára az igazságügyi minisztérium elé terjesztették. A folyamatban lévő eljárásra hivatkozva további részleteket nem kívánt nyilvánosságra hozni.
Pete Hegseth hivatalba lépése óta kiemelt feladatként kezeli a Pentagonból történő információszivárgások felderítését. A hadügyminisztérium és az igazságügyi tárca júliusban közös munkacsoportot hozott létre, amelynek célja a minősített adatok jogosulatlan továbbításának felderítése és az érintettekkel szembeni jogi fellépés előkészítése. A minisztérium a sajtó hozzáférését is szigorította, ami több amerikai médiaszervezet tiltakozását váltotta ki. Egyes újságírók a megváltozott szabályok elfogadása helyett visszaadták pentagoni belépőjüket.
A szivárogtatásellenes intézkedések mellett jelentős személyi átalakítás zajlik az amerikai hadvezetésben. Hegseth irányítása alatt több mint két tucat magas rangú katonai vezetőt váltottak le vagy távolítottak el korábbi pozíciójából. Az érintettek között szerepelt Randy George, az amerikai szárazföldi erők vezérkari főnöke, valamint Jeffrey Kruse altábornagy, a Védelmi Hírszerző Ügynökség korábbi vezetője is. A Pentagon emellett a tábornoki és admirálisi beosztások számának jelentős, húszszázalékos csökkentését tervezi 2027 elejéig.
Sylvia menesztésének körülményei azért is figyelemre méltók, mert a vezérkari főnökök egyesített bizottságának hivatala kezdetben a tábornok több mint három évtizedes katonai szolgálatát méltató közleményt adott ki. A nyilatkozatot azonban rövid időn belül visszavonták, arra hivatkozva, hogy nem tükrözte megfelelően az ügy teljes körülményeit. Ez arra utal, hogy a személyi döntés körüli információk a Pentagon különböző szervezeti egységeinél sem feltétlenül azonos időben váltak ismertté.
Trump szerint a tábornokra komoly következmények várhatnak
Donald Trump amerikai elnök újságírói kérdésre reagálva azt mondta, hogy az érintettre súlyos és hosszan tartó problémák várhatnak. A nyilatkozat során a Sylvia vezetéknevet tévesen női névként értelmezte, és nőként hivatkozott az altábornagyra. A félreértés gyorsan megjelent az amerikai sajtóban, miközben az elnöki megszólalás lényegi üzenete a szivárogtatásokkal szembeni szigorú fellépés támogatása volt.
Az ügy időzítése különösen érzékeny, hiszen az Egyesült Államok egyszerre érintett az ukrajnai háborúhoz kapcsolódó katonai támogatásokban és az Iránnal fennálló fegyveres konfliktusban. A Pentagon katonai vezetése olyan időszakban készít elő műveleti és stratégiai döntéseket, amikor az érzékeny információk idő előtti nyilvánosságra kerülése közvetlenül befolyásolhatja az amerikai hadműveleti lehetőségeket. Az iráni katonai fellépés folytatásáról szóló tervezés, az ukrajnai támogatások és a fegyverkészletek állapota egyaránt nemzetbiztonsági jelentőségű kérdés. Emiatt a Pentagon különösen súlyosan ítéli meg, ha a hadvezetés legmagasabb szintjeiről kerülnek illetéktelen kezekbe minősített információk.
A vizsgálat további sorsa már az igazságügyi minisztérium döntéseitől is függ. Egyelőre nem ismert, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján vádat emelnek-e Sylvia ellen, és ha igen, pontosan milyen bűncselekmények miatt. A Pentagon személyi döntése már megszületett, de a büntetőjogi felelősség kérdése továbbra is nyitott.
Brett Sylvia menesztése újabb komoly megrázkódtatás az amerikai hadvezetés számára. A Pentagon belső vizsgálata szerint a stratégiai tervezés egyik legfontosabb vezetője minősített információkat oszthatott meg újságírókkal az ukrajnai és az iráni háborúról, miközben az ügyben nyilvánosságra került beszámolók a feltételezett beismerés részleteiben sem teljesen egységesek. Hegseth már meghozta a személyi döntést, a lehetséges büntetőjogi következményeket azonban csak a további eljárás tisztázhatja. A botrány egyúttal megmutatja, milyen komoly bizalmi válság alakulhat ki egy katonai vezetésben, ha a legszigorúbban őrzött információk biztonsága is kérdésessé válik.
