Újabb részletek láttak napvilágot a Tisza-kormány állítólagos politikai szűrőrendszeréről. A Magyar Nemzet értesülései szerint Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter valamennyi tárcánál rendelkezhet olyan emberrel, aki az előző tizenhat év kormányzati szereplőiről gyűjt információkat. A mostani beszámoló szerint a vizsgálatok már gazdasági társaságokra is kiterjedhetnek. A különös az egészben, hogy a Miniszterelnökség korábban kategorikusan tagadta az úgynevezett Ruff-lista létezését.

Október 20-án számolt be először a Magyar Nemzet arról, hogy a Tisza-kormányban egyes vezetői kinevezéseknél állítólag titkos névsor alapján szűrhetik ki azokat, akik az Orbán-kormány idején fontos pozíciókat töltöttek be. A lapnak nyilatkozó források szerint több korábbi állami vezető hiába próbált más közigazgatási intézménynél elhelyezkedni, jelentkezésüket elutasították. Néhányan informális úton azt a tájékoztatást kapták, hogy nem mentek át a szűrőn. A feltételezett nyilvántartást kormányzati körökben Ruff-listának nevezik.

A Miniszterelnökség akkor rövid és határozott választ adott a lap megkeresésére: semmiféle ilyen lista nem létezik. A Magyar Nemzet azonban most újabb, egymástól független forrásokra hivatkozva arról ír, hogy az adatgyűjtés akár valamennyi minisztériumban zajolhat. Az információkat helyben gyűjthetik össze, majd továbbíthatják Ruff Bálint számára. Ebben az esetben egyetlen központi lista hiánya még nem jelentené azt, hogy különálló minisztériumi nyilvántartások sincsenek.

A lap szerint a feladat az előző tizenhat év kormányzati működésének feltérképezése, a korábbi vezetők és a hozzájuk kapcsolódó szereplők azonosítása lehet. Egyes források úgy írták le a munkát, hogy az elmúlt másfél évtized feltételezett bűneit kell összegyűjteni. A Magyar Nemzet azt is állítja, hogy egy meg nem nevezett tiszás miniszter tud a lista létezéséről, konkrét dokumentumot azonban eddig nem hoztak nyilvánosságra.

Már a vállalkozások is felkerülhetnek a listákra

Az új értesülés legfontosabb eleme, hogy a személyes háttérvizsgálatok mellett cégek neveit is összegyűjthetik. A lap informátorai szerint az így készülő összeállításokat nem kizárólag kinevezések előtt használhatják fel, hanem a vállalkozásokkal kötendő szerződések előkészítésénél is. Ez már messze túlmutatna az államigazgatás személyi állományának szokásos felülvizsgálatán, amennyiben a döntésekben politikai kapcsolatok is szerepet játszanának.

A Magyar Nemzet értesülései szerint Ruff Bálint emberei már a vállalkozásokat is górcső alá vehetik, és a cégekről készített háttéranyagok az állami szerződéskötéseknél is szerepet kaphatnak. Ha egy vállalkozás jövőjét az határozza meg, hogy az elmúlt tizenhat évben kikkel dolgozott együtt, akkor a politikai megbélyegzés a gazdasági életbe is átterjedhet. Különösen beszédes, hogy miközben egyre több részlet szivárog ki a minisztériumi adatgyűjtésről, Ruff Bálint tárcája továbbra is a listák létezését tagadja. A Magyar Nemzet most konkrét dokumentumok nyilvánosságra hozatalát ígéri. Ekkor derülhet ki, milyen messzire ér a rendszer.

Ráadásul a minisztériumi kinevezések körüli politikai szűrésről korábban a Telex is beszámolt. Október 21-i összeállításukban több kormányzati forrás állította, hogy Ruff Bálint meghatározó szerepet játszott a vezetői jelöltek átvilágításában, és egyes kinevezéseket megakadályozott. A beszámoló szerint nemcsak a Fideszhez, hanem a korábbi ellenzékhez, például a Demokratikus Koalícióhoz fűződő kapcsolatok is hátrányt jelenthettek. A Miniszterelnökség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ruff jogkörei nem korlátlanok: az államtitkárok és helyettes államtitkárok kinevezésénél nincs jogszabályi kifogásolási joga, az osztályvezetői és főosztályvezetői kinevezéseknél pedig meghatározott törvényi keretek között járhat el.

Politikai átvilágítás vagy kormányzati feketelista?

A Tisza-kormány a választási kampányban átláthatóbb államigazgatást, szakmai alapú döntéseket és elszámoltathatóságot ígért. Ehhez képest egyre több beszámoló szól arról, hogy az új kormányzatban a politikai előélet fontos szempont lehet a személyi döntéseknél. A Telex által megszólaltatott minisztériumi dolgozók az új és régi munkatársak közötti bizalmatlanságról, felmentésekről és a munkaszervezés nehézségeiről is beszéltek.

A helyzet egyik legérdekesebb ellentmondása, hogy a korábbi kormányzati szerepvállalás önmagában nyilvánvalóan nem jelenthet általános kizáró okot, hiszen Magyar Péter korábban maga is állami vállalatok vezetésében dolgozott, Vitézy Dávid pedig az Orbán-kormányban töltött be államtitkári tisztséget, de temérdek Tiszás potentát szintén a Fidesz holdudvarából érkezett. Így különösen fontos lenne megtudni, milyen elvek alapján különböztetik meg a megtartható szakembereket azoktól, akiket politikai múltjuk miatt elutasítanak.

A Magyar Nemzet azt ígéri, hamarosan nyilvánosságra hozza az állítólagos lista egy részletét. Ez döntő jelentőségű lehet, hiszen egy tényleges dokumentum alapján már vizsgálhatóvá válna, kik szerepelnek az összeállításban, milyen adatokat gyűjtöttek róluk, és milyen döntésekhez használhatták fel az információkat. A Miniszterelnökséghez újabb kérdések érkeztek, az október 27-i beszámoló megjelenéséig azonban nem közöltek új választ.

A Tisza a szakmaiság és az átláthatóság jelszavával került hatalomra, most pedig egyre több értesülés szól a politikai múlt alapján történő szűrésről. A személyek után már a vállalkozások is célkeresztbe kerülhetnek. Ruff Bálint minisztériuma tagad, a Magyar Nemzet további bizonyítékokat ígér. Ha ezek alátámasztják az értesüléseket, a kőprofik kormányának meg kell magyaráznia, miért van szüksége minisztériumokon átívelő politikai nyilvántartásra.