Komoly veszélybe kerülhetnek a vidéki, magyar tulajdonú élelmiszerüzletek a Tisza-kormány 2027-re tervezett adóemelése miatt. A kiskereskedelmi különadó egyik kulcsát a háromszorosára növelnék, éppen abban az árbevételi sávban, amelyben számos hazai, regionális üzletlánc működik. Szalai Piroska országgyűlési képviselő számításai szerint egy közepes méretű magyar kereskedelmi vállalkozás éves nyereségének közel harmadát is elveszítheti az intézkedés következtében, miközben a nemzetközi áruházláncok jóval nagyobb pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek.

A Tisza-kormány október 19-én ismertetett gazdasági tervei szerint 2027-től jelentősen megemelkedne a kiskereskedelmi különadó az egymilliárd és 50 milliárd forint közötti árbevételi sávban. A jelenlegi 0,15 százalékos adókulcsot 0,45 százalékra növelnék, ami kétszáz százalékos adóemelést jelent az érintett forgalom után. Az ennél magasabb árbevételi sávok adókulcsai ugyanakkor változatlanok maradnának.

A döntés különösen érzékenyen érintheti azokat a magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozásokat, amelyek vidéki városokban és kisebb településeken működtetnek bolthálózatokat. Ilyen például a jászberényi Coop Star, a kisvárdai Nyírzem, a kecskeméti Univer-Coop, a Coop Szeged vagy az Abaúj Coop, de Szalai Piroska elemzése szerint több Pest vármegyei regionális kereskedő is a jelentősen érintett vállalkozások közé tartozhat.

Egyetlen adóemelés elviheti a nyereség közel harmadát

A kiskereskedelmi különadó sajátossága, hogy az adó alapja nem a vállalkozás nyeresége, hanem az árbevétele. Ez különösen fontos az élelmiszer-kereskedelemben, ahol a nagy forgalom sokszor rendkívül alacsony nyereséggel párosul.

Szalai Piroska arra hívta fel a figyelmet, hogy az 50 milliárd forint alatti tíz legnagyobb élelmiszerlánc 2025-ben átlagosan mindössze 0,8 százalékos árbevétel-arányos tiszta nyereséget ért el, vagyis száz forint bevételből átlagosan nyolcvan fillér maradt meg adózott eredményként.

A képviselő egy 25 milliárd forintos éves forgalmú vállalkozással szemléltette a következményeket. Ha a cég egyszázalékos nyereséggel dolgozik, akkor évente 250 millió forint profitot termel. A különadó tervezett emelése azonban további 72 millió forinttal növelné az adóterheit, ami változatlan működési feltételek mellett csaknem 29 százalékkal csökkentené az éves nyereségét.

Ez a 72 millió forint már nem fordítható üzletfelújításra, energiahatékonysági beruházásokra, új munkahelyek létrehozására vagy a dolgozók fizetésének emelésére. Egy több száz munkavállalót foglalkoztató regionális üzletláncnál ekkora összeg komoly mozgástérvesztést jelenthet.

A nagy nemzetközi áruházláncokat szintén érintené az alacsonyabb forgalmi sáv adóemelése, de a többletteher náluk a teljes árbevételhez képest jóval kisebb arányt képvisel. Az 50 milliárd forint feletti sávokra vonatkozó kulcsok változatlanul hagyása ezért a közepes méretű vállalkozásokat hozhatja nehezebb versenyhelyzetbe.

Nem arról van szó, hogy az adót jogszabály szerint kizárólag magyar tulajdonú vállalkozásoknak kellene fizetniük. A probléma az, hogy az érintett árbevételi kategóriában működő hazai üzletláncok általában kisebb tőkével és jóval szűkebb nyereségtartalékkal gazdálkodnak, mint a multinacionális versenytársaik.

A vidéki boltok és a magyar beszállítók is megérezhetik

Az adóemelés következményei túlmutathatnak az üzletláncok mérlegén. A kisebb településeken működő boltok sok esetben nemcsak élelmiszer-ellátást biztosítanak, hanem fontos helyi munkaadók is. Ha a vállalkozások nyereségének jelentős részét elviszik a növekvő terhek, az a fejlesztések elhalasztásához, a béremelések visszafogásához vagy egyes veszteséges üzletek működésének felülvizsgálatához vezethet.

A magyar tulajdonú hálózatok gyengülése a hazai élelmiszertermelőknek és beszállítóknak is gondot okozhat, ugyanis a regionális kereskedők sok esetben helyi vállalkozások termékeit értékesítik, így pénzügyi helyzetük romlása az ellátási lánc más szereplőire is átterjedhet.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség már október 20-án tiltakozott a különadó növelése ellen. A szakmai szervezet csalódottságának adott hangot, amiért a kormány nem kezdte meg az ágazatot terhelő rendkívüli adók kivezetését, hanem újabb emelést jelentett be. A CBA képviselői szintén arra figyelmeztettek, hogy a tervezett többletteher a magyar tulajdonú kereskedők számára nehezen elviselhetővé válhat.

A helyzetet tovább bonyolítja az árrésstop megszüntetése. Szalai Piroska szerint az intézkedés kivezetése jelentős többletkiadásokat okozhat a családoknak, és egy négytagú háztartás akár évi 250–360 ezer forinttal is többet költhet az érintett termékekre, ha a korábbi árkülönbségek visszaállnak. Ez azonban számításokon alapuló becslés, nem bizonyított jövőbeli drágulás.

A kereskedelmi szövetség ezzel szemben támogatja az árrésstop eltörlését, mert szerintük a korlátozás megszüntetése élénkítheti az árversenyt, és javíthatja a kisebb üzletek működési feltételeit. A különadó emelését viszont egyértelműen ellenzi.

A 2027-es költségvetés és az adótörvények végleges szabályai még nem ismertek, a bejelentett változtatások azonban máris komoly aggodalmat váltottak ki a magyar kereskedelmi szektorban. A kormány költségvetési bevételeket szeretne növelni, ám a tervezett szabályozás éppen azokat a közepes méretű vállalkozásokat hozhatja különösen nehéz helyzetbe, amelyek számos vidéki településen a helyi gazdaság meghatározó szereplői. A legfontosabb kérdés így az, hogy a tervezett adóemelésből származó költségvetési bevétel mekkora árat követel majd a hazai kereskedelmi vállalkozásoktól, azok dolgozóitól és végső soron a vásárlóktól.