Éles felháborodást váltott ki a kormány hivatalos Facebook-oldalán az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett parlamenti díszülés. A hozzászólók elsősorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének részvételét kifogásolták, de Baka András köztársasági elnök személye is heves indulatokat váltott ki. Többen a magyar szabadságharc emlékének megcsúfolásáról írtak, mások a nyugati hatalmak 1956-os magatartását kérték számon a meghívott európai vezetőkön. Az ünnepség körüli vita azt is felszínre hozta, hogy Baka Andrásnak milyen szerepe volt az egyik 1956-os sortűzügy strasbourgi elbírálásában.

Az Országgyűlés péntek délután ünnepi díszüléssel emlékezett az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára. A rendezvényt Forsthoffer Ágnes házelnök nyitotta meg, majd Baka András köztársasági elnök, Ursula von der Leyen, António Costa, az Európai Tanács elnöke, valamint Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár mondott beszédet. A díszülésen Magyar Péter miniszterelnök is részt vett, a Fidesz és a Mi Hazánk képviselői azonban távol maradtak az eseménytől.

A kormány hivatalos Facebook-oldalán fényképeket tettek közzé az ünnepi ülésről, ám a bejegyzés alatt hamar megjelentek az elégedetlen hozzászólások. A Magyar Nemzet által összegyűjtött reakciókban visszatérő kérdés volt, hogy a meghívott külföldi vezetőknek milyen szerepet szánt a kormány a magyar szabadságharc emlékünnepén, és miért éppen az Európai Unió jelenlegi vezetőinek adtak kiemelt megszólalási lehetőséget.

Ursula von der Leyen jelenléte váltotta ki az egyik legélesebb kritikát

A kommentelők közül többen a magyar nemzeti függetlenség és az uniós intézmények jelenlegi politikája közötti ellentmondásra hívták fel a figyelmet. Egyes hozzászólók azt kifogásolták, hogy az Európai Bizottság vezetője a magyar szabadságról beszélt, miközben szerintük Brüsszel rendszeresen igyekszik korlátozni a tagállamok önálló döntéshozatalát. Volt, aki diktátornak nevezte von der Leyent, más a meghívottak jelenlétét tartotta méltatlannak az évfordulóhoz.

A felháborodást tovább erősítette, hogy von der Leyen beszéde nem kizárólag az 1956-os eseményekre összpontosított. A bizottsági elnök a forradalom hőseinek méltatása után áttért az áprilisi magyarországi választásra, majd elismerően beszélt a Tisza-kormány intézkedéseiről, az Európai Ügyészséghez történő csatlakozásról és a Magyarország, illetve az uniós intézmények közötti kapcsolatok megváltozásáról.

Von der Leyen külön Magyar Péternek is elismerését fejezte ki az elmúlt hónapokban végrehajtott reformokért. A felszólalás így a történelmi megemlékezés mellett egyértelműen aktuálpolitikai tartalmat is kapott, ami tovább növelte az ünnepség körüli vitát.

A kormányzati bejegyzés alatt megszólalók közül többen azt is felidézték, hogy 1956-ban a nyugati hatalmak nem avatkoztak be katonailag a magyar szabadságharc megmentésére. Egy Tamás nevű hozzászóló azt kérdezte, hogy ha a Nyugat annak idején nem akadályozta meg a szovjet tankok bevonulását, akkor a mai európai vezetők milyen alapon vállalnak meghatározó szerepet a magyar nemzeti megemlékezésen.

Mások általánosabban bírálták az ünnepséget. Egy hozzászóló szégyenérzetének adott hangot, egy másik az 1956-os hősök emlékéhez méltatlannak nevezte a vendégek névsorát. A reakciókban gyakran visszatért a gondolat, hogy október 23-ának mindenekelőtt a forradalmárokról, az áldozatokról és a magyar nemzet szabadságküzdelméről kellene szólnia.

Baka András és az 1956-os sortűzügy: régi bírói döntés került ismét elő

A kormányzati bejegyzés alatt nemcsak az uniós vezetők, hanem Baka András köztársasági elnök személye is támadások kereszttüzébe került. Az egyik hozzászóló azt kérte számon a díszülés résztvevőin, hogyan ünnepelhettek együtt egy olyan államfővel, akit a Tisza politikai emberének tart, és akinek korábbi bírói tevékenységét egy 1956-os sortűzügy miatt bírálja. Mások ugyancsak azt kifogásolták, hogy Baka szólalt fel a kommunista megtorlások áldozatainak emléket állító rendezvényen.

A vád hátterében Korbely János egykori katonatiszt ügye áll. Korbely 1956. október 26-án Tatán egy fegyveres alakulat parancsnokaként vett részt a forradalmárokkal történt összecsapásban, amelyben többen életüket vesztették, mások megsebesültek. A rendszerváltás után indított büntetőeljárásban a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben öt év szabadságvesztésre ítélte a volt tisztet.

Korbely később a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, amelynek akkoriban Baka András is tagja volt. A bíróság 2008-ban olyan döntést hozott, amely szerint Korbely cselekményének emberiesség elleni bűncselekményként történő minősítése nem felelt meg a vonatkozó jogi követelményeknek. Baka a többségi döntést támogatta. A strasbourgi ítélet nem büntetőjogi felmentés volt, és Korbely magyarországi elítélését sem semmisítette meg: a Legfelsőbb Bíróság 2009-ben fenntartotta az ötéves szabadságvesztésről szóló döntést.

Az ügy Baka augusztusi államfővé választásakor ismét a politikai viták középpontjába került. Rétvári Bence és Toroczkai László is bírálta az egykori strasbourgi bíró szerepvállalását, a Fidesz és a Mi Hazánk pedig Baka megválasztásának politikai körülményeit is kifogásolta. Az október 23-i ünnepség újra előtérbe hozta ezeket a korábbi konfliktusokat.

Az ünnepi beszédek és a közösségi médiában megjelenő indulatok között éles volt a különbség

Baka András a parlamenti díszülésen a nemzeti összetartozás fontosságáról beszélt. Felidézte a forradalom kitörését, a szovjet katonai beavatkozást és az azt követő megtorlásokat, majd hangsúlyozta, hogy a mai magyar társadalomban is szükség lenne a politikai megosztottság mérséklésére. Az államfő szerint az 1956-os forradalom öröksége nem válhat egyetlen politikai közösség kizárólagos tulajdonává.

A kormány Facebook-oldalán megjelent reakciók ugyanakkor jól mutatták, hogy az ünnepség résztvevőinek kiválasztása önmagában is politikai konfliktus forrásává vált.

A bírálók számára nem pusztán a külföldi vendégek személye jelentett problémát, hanem az is, hogy a hetvenedik évfordulón az Európai Bizottság elnöke a jelenlegi kormány teljesítményét is értékelte, miközben a magyar államfő korábbi bírói döntéseit továbbra is éles történelmi és politikai vita övezi.

A parlamenti díszülés körüli felháborodás így az október 23-i események egyik újabb vitatott fejezetévé vált. A nemzeti ünnepen már korábban is több konfliktus alakult ki: a Bem téri megemlékezésen politikai bekiabálások miatt kellett rendőri intézkedésre sort keríteni, a Kossuth téren pedig a gyermekvédelmi törvény módosítása ellen tiltakozó Budaházy György és társai kerültek összetűzésbe a biztonsági személyzettel.

A hetvenedik évforduló parlamenti díszülése végül nemcsak a forradalom történelmi örökségéről, hanem a Tisza-kormány európai kapcsolatairól, a köztársasági elnök múltjáról és a nemzeti ünnep politikai szerepéről is vitát nyitott. A kormány oldalán megjelent indulatos hozzászólások egyik visszatérő üzenete egyértelmű volt: az ünneplők egy része szerint 1956 hőseinek emléke nem válhat a jelenlegi politikai vezetés és nemzetközi szövetségesei közös szereplésének hátterévé.