Egyre súlyosabb patkányhelyzetről számolnak be Zugló egyes részein élők. A XIV. kerületben a rágcsálók már nemcsak az utcákon és az udvarokon, hanem társasházak folyosóin, sőt a fákon is megjelennek. Az Ilka utcában élők közül többen attól tartanak, hogy az állatok a lakásukba is bejutnak. Miközben a fővárosi patkánymentesítés megszervezése Budapest vezetésének feladata, a lakók beszámolói alapján egyes helyszíneken a védekezés eddig nem hozott megnyugtató eredményt.

Valóságos rémálommá váltak a mindennapok több zuglói lakó számára. A Magyar Nemzet az AC News és a TV2 beszámolóira hivatkozva arról írt, hogy a XIV. kerület egyes társasházaiban rendszeresen feltűnnek a nagy testű patkányok, amelyek láthatóan az emberek közelségétől sem riadnak vissza. Az Ilka utcában élő egyik idős asszony például naponta többször kénytelen felmosni a társasház folyosóját, hogy eltüntesse a rágcsálók ürülékét. A helyzet odáig fajult, hogy már a saját otthonában sem érzi magát biztonságban, és az ablakot sem szívesen nyitja ki, mert attól fél, hogy azon keresztül is bejutnak a patkányok.

A lakók szerint a probléma nem új keletű, és a korábbi védekezési kísérletek sem bizonyultak elegendőnek. Hiába helyeztek ki irtószereket, és hiába járnak macskák az udvarokon, újabb és újabb rágcsálók bukkannak fel. A helyzetet tovább súlyosbíthatják a rendezetlen, szemetes területek, amelyek megfelelő búvóhelyet és táplálékforrást biztosíthatnak az állatok számára. Az AC News szerint a közeli Rákosrendező állapota is hozzájárulhat a problémához, bár ennek konkrét szerepét nem igazolták.

A főváros felel a patkánymentesítés megszervezéséért

A budapesti patkánymentesítés a Fővárosi Önkormányzat feladatkörébe tartozik, a közszolgáltatást pedig 2025 júniusa óta a Budapesti Közművek végzi. A hivatalos tájékoztatás szerint a lakossági bejelentések után 48–72 órán belül kell megkezdeni a helyszíni intézkedéseket, majd szükség esetén ismételt ellenőrzésekkel és irtással kell felszámolni a fertőzöttséget. Fontos ugyanakkor, hogy a magáningatlanokon belüli védekezés az ingatlan tulajdonosának vagy fenntartójának is kötelessége.

A zuglói panaszok mindenesetre felvetik a kérdést, hogy a jelenlegi fővárosi rendszer mennyire képes megelőzni a rágcsálók tartós elszaporodását. A problémának ráadásul komoly közegészségügyi vonatkozásai is vannak: a patkányok ürülékükkel és vizeletükkel szennyezhetik környezetüket, és különböző fertőző betegségek kórokozóit terjeszthetik. A hűvösebb idő beköszöntével pedig egyre gyakrabban kereshetnek menedéket az épületekben, pincékben és más védett helyeken.

Nem először okoz gondot a patkányhelyzet Budapesten

A fővárosban korábban is komoly problémákat okozott a rágcsálók elszaporodása. A 2018-as szolgáltatóváltást követően, amikor a korábban évtizedeken át dolgozó Bábolna Bio helyett az RNBH Konzorcium vette át a patkányirtási feladatokat, jelentősen megszaporodtak a lakossági panaszok. A Tarlós István vezette főváros akkor rendkívüli irtási programra közel 648 millió forint többletforrást biztosított. Az elmúlt években más kerületekben is szükségessé vált a fővárosi védekezés kiegészítése: Újbuda például külön szerződést kötött a Bábolna Bióval a helyi patkányproblémák kezelésére.

A kérdés most az, hogy Zuglóban elegendőnek bizonyulnak-e a Budapesti Közművek intézkedései, vagy további, célzott beavatkozásra lesz szükség. A lakók számára ugyanis a hatásköri vitáknál jóval fontosabb, hogy végre megszűnjön a mindennapos patkányveszély. Egy európai főváros lakóinak 2026-ban aligha kellene attól tartaniuk, hogy egy nyitott ablakon keresztül patkány jut az otthonukba.