Újabb elfogatóparancsot adtak ki az Egyesült Államokban a 95 éves Raúl Castro volt kubai elnök ellen. Egy floridai bíróság azzal gyanúsítja Fidel Castro öccsét, hogy 1996-ban részt vett két amerikai civil repülőgép lelövésének előkészítésében és elrendelésében. A támadásban négy ember vesztette életét. Az ügyben májusban már szövetségi vádat emeltek, most azonban Florida állam saját büntetőeljárást is indított a korábbi kubai vezető ellen.
James Uthmeier floridai főügyész hétfőn jelentette be, hogy a Miami-Dade megyei bíróság elfogatóparancsot adott ki Raúl Castro ellen. A floridai hatóságok első fokú gyilkosság elkövetésére irányuló összeesküvéssel vádolják a volt államfőt, aki a történtek idején Kuba védelmi minisztere és a fegyveres erők irányítója volt.
A hatóságok szerint Castro nem csupán tudott a katonai akcióról, hanem a döntéshozatali lánc meghatározó szereplőjeként jóváhagyta a repülőgépek megsemmisítését. A vádakat egy korábban megindított szövetségi nyomozás és a floridai rendvédelmi szervek által összegyűjtött bizonyítékok alapján fogalmazták meg.
Két fegyvertelen repülőgépet lőttek le a kubai vadászgépek
A tragédia 1996. február 24-én történt, amikor a Brothers to the Rescue nevű, Miamiban működő kubai emigránsszervezet három Cessna típusú repülőgépe indult útnak Florida területéről. A szervezet eredetileg a Kubából tengeri úton menekülők felkutatásával és segítésével foglalkozott, de rendszeresen hajtott végre a havannai kommunista vezetést bíráló akciókat is.
Az amerikai vizsgálatok szerint két fegyvertelen repülőgép nemzetközi légtérben tartózkodott, amikor a kubai légierő MiG vadászgépei rakétákkal megsemmisítették őket. A támadásban Carlos Costa, Armando Alejandre, Mario de la Peña és Pablo Morales életét vesztette. Hárman amerikai állampolgárok voltak, negyedik társuk pedig állandó amerikai tartózkodási engedéllyel rendelkezett.
A floridai hatóságok állítása szerint a kubai hírszerzés ügynökei már korábban beépültek az emigránsszervezetbe, és információkat továbbítottak Havannába a tervezett repülésekről. A nyomozók úgy vélik, hogy a hírszerzési tevékenység és a katonai támadás egy összehangolt művelet része volt.
Washington felelősségre vonást követel, Havanna politikai támadásról beszél
James Uthmeier főügyész szerint az eltelt harminc év nem csökkenti a kubai vezetés felelősségét. Kijelentette, hogy Florida továbbra is igazságot kíván szolgáltatni a négy áldozat családjának, és az ügyben részt vevő állami szervek ezért újították fel a nyomozást.
Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma májusban már vádat emelt Raúl Castro és öt másik érintett ellen. A mostani floridai elfogatóparancs ettől elkülönülő, állami szintű eljáráshoz kapcsolódik, amely további jogi nyomást helyezhet az egykori kubai vezetőre.
A kubai kormány mindeközben következetesen visszautasítja az amerikai vádakat. Miguel Díaz-Canel elnök politikai indíttatásúnak nevezte a korábbi szövetségi vádemelést, és azt állította, hogy Washington az 1996-os eseményeket is Kuba elleni nyomásgyakorlásra használja. Havanna álláspontja szerint a kubai katonai fellépés az ország szuverenitásának védelmét szolgálta.
Raúl Castro 2006-ban vette át az ország irányítását bátyjától, Fidel Castrótól, majd 2018-ban távozott az államfői posztról. A Kubai Kommunista Párt vezetéséről 2021-ben mondott le, de a kubai politikai életben továbbra is jelentős befolyást tulajdonítanak neki.
Az elfogatóparancs kiadása három évtized után újabb jogi fordulatot jelent a négy áldozat ügyében, de továbbra is kérdéses, hogy a 95 éves Raúl Castro valaha amerikai bíróság elé kerülhet-e. A kubai vezetés nem ismeri el az ellene felhozott vádakat, Washington viszont egyértelművé tette, hogy nem kívánja lezárni az 1996-os repülőgép-lelövés ügyét. Az eljárás így egyszerre szól négy ember halálának büntetőjogi vizsgálatáról és az Egyesült Államok, valamint Kuba között továbbra is fennálló súlyos politikai konfliktusról.
