Új alapokra helyezné a magyar kormány és az erdélyi magyarság kapcsolatát Tarr Zoltán, a Tisza-kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere. Négynapos erdélyi körútján nemcsak az Orbán-korszak nemzetpolitikáját bírálta, hanem a határon túli magyar szervezeteknek juttatott támogatások átvilágításáról, az RMDSZ szerepéről és Magyar Péter egyelőre elmaradt erdélyi látogatásáról is beszélt. Az interjú egyik legérdekesebb mondata azonban az volt, amikor elismerte: "Mi nem vagyunk olyan ügyesek, mint Orbán Viktor."

Tarr Zoltán a Transtelexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a Tisza-kormány szakítani kíván az előző tizenhat év nemzetpolitikai gyakorlatával. Állítása szerint Orbán Viktor kormányzása idején a határon túli magyar közösségekkel fenntartott kapcsolatok túlságosan egyetlen politikai szervezethez és a Fideszhez fűződő lojalitáshoz kötődtek.

A miniszter szerint az új kormány ehelyett közvetlen kapcsolatokat kíván kialakítani az erdélyi magyar civil szervezetekkel, kulturális intézményekkel, egyházakkal és más helyi közösségekkel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az RMDSZ-t továbbra is az erdélyi magyarság választott politikai képviseletének tekintik.

Tarr azt is kijelentette, hogy a Tisza nem kíván saját erdélyi pártot alapítani, és nem akar beavatkozni a helyi politikai életbe. A kérdés azonban ennél összetettebb, hiszen a kormány már megkezdte a korábban kialakított támogatási rendszer felülvizsgálatát, amely az erdélyi magyar intézmények működését is érintheti.

Tíz évre visszamenőleg vizsgálják a támogatásokat

A Tisza-kormány a határon túli magyar szervezeteknek nyújtott állami támogatások tíz évre visszamenő átvilágítását hirdette meg. Tarr szerint különösen azokat a támogatásokat vizsgálják, amelyek összege a választás évében vagy közvetlenül előtte jelentősen megemelkedett, illetve amelyekről egyedi miniszteri döntésekkel határoztak.

A miniszter úgy véli, a korábbi támogatási rendszer egyes esetekben politikai erőviszonyok fenntartását is szolgálhatta. Azt ígérte, hogy a jövőben a zárt, egyedi döntések helyett nyílt, szakmai szempontok alapján elbírált pályázatokra helyezik a hangsúlyt. Ugyanakkor egyelőre nem ismertetett olyan lezárt erdélyi vizsgálatot, amely konkrét szabálytalanságot bizonyított volna. A miniszter maga is elismerte, hogy a határon túli támogatások ellenőrzése jogilag és politikailag bonyolult feladat, hiszen a kedvezményezettek nem Magyarország joghatósága alatt működnek.

Kijelentette azt is, hogy az erdélyi magyar közösséget nem érheti kollektív hátrány egyes szervezetek vagy vezetők esetleges jogsértései miatt.

Nem akarnak beavatkozni, de az új helyzethez mindenkinek viszonyulnia kell

Az interjú egyik figyelemre méltó része, hogy Tarr miközben a helyi közösségek önállóságát hangsúlyozta, arról is beszélt: a magyarországi kormányváltással Erdélyben is új politikai helyzet keletkezett, amelyhez az érintett szervezeteknek valamilyen módon viszonyulniuk kell.

Ez különösen érzékeny kérdés egy olyan közösség esetében, amelynek intézményrendszere, kulturális szervezetei és oktatási programjai hosszú évek alatt alakultak ki, jelentős részben magyar állami támogatással.

A kormány álláspontja szerint a támogatások ellenőrzése a közpénzek védelmét szolgálja. A gyakorlatban azonban legalább ilyen fontos kérdés lesz, hogy az új rendszer valóban politikai hovatartozástól függetlenül működik-e, és megőrzi-e azoknak az intézményeknek a finanszírozását, amelyek bizonyíthatóan az erdélyi magyar közösség érdekében dolgoznak.

Tarr mindenesetre hangsúlyozta, hogy nem kívánják büntetni azokat, akik az előző rendszer keretei között végeztek hasznos közösségi munkát. A miniszter pénteken Szilágycsehben 110 millió forintos magyar állami támogatást jelentett be a februárban leomlott templomtorony újjáépítésére.

Orbán jelenlétét nem tudják és nem is akarják lemásolni

Tarr Zoltán azzal a kérdéssel is szembesült, hogy Orbán Viktor hosszú éveken keresztül rendszeres személyes jelenlétével és politikai kapcsolataival tartotta fenn a kapcsolatot az erdélyi magyarsággal, miközben Magyar Péter a kormányváltás óta nem látogatott Erdélybe.

A miniszter erre válaszolva ismerte el, hogy nem tudják ugyanazt a fajta személyes jelenlétet biztosítani, mint az egykori miniszterelnök, és hozzátette, hogy nem is a korábbi gyakorlatot akarják követni, hanem intézményes, kétoldalú kapcsolatrendszer kiépítésére törekednek.

Magyar Péter tervezett erdélyi látogatását Tarr továbbra is napirenden tartja, ám annak időpontját a romániai kormányzati helyzet rendeződésétől és a szükséges diplomáciai egyeztetésektől tette függővé.

A miniszter szerint ugyanis egy hivatalban lévő magyar kormányfőnek hivatalos államközi keretek között kell Romániába látogatnia, nem pedig a korábban megszokott magánlátogatások gyakorlatát folytatnia.

Nem a szándéknyilatkozatokon, hanem a támogatásokon múlik az új nemzetpolitika megítélése

A Tisza-kormány erdélyi politikájának legnagyobb kérdése egyelőre nem az, hány civil szervezettel vagy kulturális szereplővel találkoznak a miniszterei, hanem az, hogy milyen feltételekkel és milyen mértékben maradnak fenn a határon túli magyar intézmények támogatásai.

Az átláthatóbb pályázati rendszer önmagában nem feltétlenül jelent visszalépést, ugyanakkor az egyedi támogatások megszüntetése és a korábbi kedvezményezettek átvilágítása jelentős bizonytalanságot teremthet azokban a közösségekben, amelyek hosszú távú programjaikat eddig ezekre a forrásokra építették.

Tarr Zoltán tehát egyértelművé tette, hogy a Tisza-kormány nem az Orbán-korszak nemzetpolitikájának folytatására készül. Az azonban még korántsem világos, hogy az új rendszer milyen gyakorlati előnyöket hoz az erdélyi magyarságnak, és az intézményi átalakítások közben mennyire sikerül megőrizni az elmúlt másfél évtizedben kialakított támogatási és kapcsolati háló értékes elemeit.