Rómából hazatérve magyarázkodásra kényszerült Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés tiszás elnöke, miután kiderült, hogy vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a családi szállodavállalkozásban meglévő, 28 százalékos tulajdonrészét. A házelnök szerint nem titkolt el semmit, csupán másként értelmezte a nyilatkozattételi szabályokat. A helyzetet azonban nem könnyíti meg, hogy a törvény külön rendelkezik a gazdasági társaságokban fennálló tagság feltüntetéséről. Forsthoffer most a rendszer felülvizsgálatát sürgeti, és kiegészítő nyilatkozatot is ígér. A történetnek van némi sajátos bája: úgy tűnik, a szigorúbb vagyonnyilatkozati szabályok legelszántabb hívei is találkozhatnak váratlan nehézségekkel, amikor saját maguknak kell kitölteniük a nyomtatványt.

Forsthoffer Ágnes szombat este, római útjáról hazatérve közzétett videóban reagált a vagyonnyilatkozata körül kialakult botrányra. Az Országgyűlés elnöke visszautasította, hogy bármit el akart volna titkolni, és azt állította, hogy a nyitó vagyonnyilatkozatát a saját értelmezése szerint, a vonatkozó szabályoknak megfelelően töltötte ki.

A probléma a balatonfüredi Hotel Margarétát üzemeltető Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft. körül alakult ki. A családi vállalkozásban Forsthoffer 28 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik, a cég neve azonban nem szerepel a nyilatkozat gazdasági érdekeltségekre vonatkozó részében.

Az ügyet először az Ellenpólus tárta fel, majd a Magyar Nemzet és más sajtóorgánumok is foglalkoztak vele. Hidvéghi Balázs fideszes országgyűlési képviselő időközben a parlament mentelmi bizottságához fordult, és vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett.

Nem az osztalék hiánya a probléma, hanem az elhallgatott cégtulajdon

Forsthoffer Ágnes védekezésének egyik központi eleme az volt, hogy a vagyonnyilatkozatban nem lehet olyan jövedelmet feltüntetni, amelyhez a nyilatkozattevő ténylegesen még nem jutott hozzá.

A családi cég 2025-ben 40 millió, 2026-ban pedig 200 millió forint osztalékról döntött. Ezek azonban a társaság teljes osztalékára vonatkozó összegek, nem Forsthoffer személyes jövedelmét jelentik. A házelnök közlése szerint 2025-ben valamivel több mint 9,38 millió forint osztalékot kapott, amelyet befektetési jegyek vásárlására fordított, és az így keletkezett vagyonelemet feltüntette a nyilatkozatában. A 2026-os osztalékból saját állítása szerint még nem történt kifizetés számára.

Ez a magyarázat a jövedelem feltüntetésének kérdésében fontos lehet, csakhogy a kifogás nem kizárólag az osztalékról szól.

A vagyonnyilatkozatból ugyanis maga a családi vállalkozásban fennálló tulajdonosi érdekeltség hiányzik. Márpedig egy cégben meglévő részesedés nem attól létezik, hogy az adott évben fizet-e osztalékot. Egy tulajdonrész akkor is vagyoni érdekeltség, ha a vállalkozás éppen egyetlen forintot sem fizet a tulajdonosának.

Forsthoffer ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy 28 százalékos részesedése szerinte nem felelt meg a nyilatkozat gazdasági érdekeltségekről szóló egyik rovatában szereplő feltételeknek. A nyomtatvány azonban külön tartalmazza a gazdálkodó szervezetekben fennálló tagságok feltüntetésére szolgáló részt is. Vagyis az osztalék és a tulajdonrész két különböző kérdés. Az előbbi kifizetésének időpontjáról lehet vitatkozni, az utóbbi létezését azonban maga Forsthoffer is elismerte.

Ha nem megfelelő a nyomtatvány, változtassuk meg?

A házelnök a videójában nemcsak saját nyilatkozatát védte, hanem a vagyonnyilatkozati rendszert is bírálta. Álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás alkalmatlan a politikusok tényleges vagyoni helyzetének és vagyongyarapodásának megfelelő bemutatására.

Ez a kifogás egyébként nem most merült fel először. Forsthoffer már korábban is bírálta a rendszer hiányosságait, és szigorúbb, átláthatóbb szabályozást sürgetett. A mostani ügy fényében azonban különösen érdekes, hogy éppen a saját vagyonnyilatkozatának vitatott hiányossága után helyezte ismét kilátásba a szabályok felülvizsgálatát.

Bejelentette, hogy a Mentelmi Bizottság elnökének megküldi a rendszerrel kapcsolatos észrevételeit, valamint tájékoztatást ad a családi vállalkozásban még meglévő tulajdonrészéről. Hétfőre kiegészítő nyilatkozat benyújtását is ígérte.

A kezdeményezés persze akár hasznos is lehet, csak éppen különös sorrendnek tűnik, amikor előbb kimarad egy vagyoni érdekeltség, majd az érintett politikus arra jut, hogy a nyilatkozat kitöltési szabályain kellene változtatni.

Magyar Péterék korábban éppen szigorúbb ellenőrzést követeltek

Az ügy politikai kellemetlenségét tovább növeli, hogy a Tisza Párt a vagyonnyilatkozatok szigorítását és a politikusi vagyonosodás átláthatóbbá tételét egyik fontos vállalásaként kezelte. Magyar Péter kormánya azóta új elektronikus vagyonnyilatkozati rendszert vezetett be, és a valótlan vagy hiányos vagyonnyilatkozatokkal szembeni szigorúbb fellépést is napirendre tűzte.

A mostani ügy ezért óhatatlanul felveti a kettős mérce kérdését. Ha a politikusok vagyonnyilatkozatait valóban szigorúan és következetesen kívánják ellenőrizni, akkor a vizsgálatnak a kormánypárti tisztségviselőkre is ugyanúgy ki kell terjednie.

Hidvéghi Balázs éppen erre hivatkozva kezdeményezett eljárást Forsthoffer Ágnes ellen. A fideszes képviselő szerint elfogadhatatlan lenne, ha a Tisza Párt politikusai másoktól számon kérnék az átláthatóságot, miközben saját nyilatkozataik hiányosságait eltérő mércével kezelnék. Azt ugyanakkor a vizsgálatnak kell tisztáznia, hogy a cégérdekeltség kihagyása pontosan milyen jogi megítélés alá esik, és szükség van-e további intézkedésre. Önmagában a hiányzó adat nem bizonyít szándékos vagyoneltitkolást.

A pozíciójához sem ragaszkodik

Forsthoffer Ágnes azt is közölte, hogy áll az esetleges vizsgálatok elé, és nem ragaszkodik mindenáron a házelnöki tisztségéhez. A kijelentés politikailag kétségtelenül jól hangzik, de egyelőre nem tudni, hogy az ügynek lesznek-e személyi következményei. A mentelmi bizottságnak először a vagyonnyilatkozat tartalmát és a hiányzó érdekeltség feltüntetésére vonatkozó kötelezettséget kell tisztáznia.

A házelnök mindenesetre fenntartja, hogy nem akarta elrejteni vagyonát, és szerinte a kialakult vita éppen a korábbi vagyonnyilatkozati rendszer hiányosságaira mutat rá.

Az ügy tanulsága egyelőre meglehetősen egyszerű. A családi cégben fennálló 28 százalékos tulajdonrész nem került bele Forsthoffer Ágnes nyilatkozatába, a házelnök pedig most a szabályok értelmezésével és módosításának szükségességével érvel. Hogy mindez elegendő magyarázat-e, azt a mentelmi bizottságnak kell eldöntenie. Addig azonban marad a kissé kellemetlen helyzet: a politikai átláthatóságot zászlajára tűző Tisza egyik legmagasabb közjogi tisztséget betöltő politikusának most éppen saját vagyonnyilatkozata miatt kell magyarázkodnia.