Újabb súlyos fordulatot vett az újpetrei iskolai érzékenítés ügye. Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő beszámolója szerint a hétfőre tervezett szülői demonstráció szervezője olyan nyomásgyakorlást érzékelt a helyi rendőrség részéről, hogy végül lemondta a tiltakozást. Az édesapa eredetileg azért akart demonstrációt szervezni, mert állítása szerint az Emberség Erejével Alapítvány előzetes hozzájárulása nélkül tette közzé negyedik osztályos gyermekének és iskolatársainak felismerhető fényképét egy olyan foglalkozásról, amelynek során a hagyományos nemi szerepeket kérdőjelezték meg.
Az ügy most már messze túlmutat egy vitatott iskolai programon: a szülői jogok, a gyermekek személyiségi jogai és a szabad véleménynyilvánítás kérdése is napirendre került.
Az Újpetrei Általános Iskolában október 13-án tartott foglalkozás napok óta komoly felháborodást vált ki. Az Emberség Erejével Alapítvány munkatársai második, harmadik és negyedik osztályos gyermekekkel játszották a "Ha nagy leszek" című társasjátékot, amelynek deklarált céljai között szerepel a hagyományos nemi szerepek és sztereotípiák megkérdőjelezése.
Az alapítvány saját beszámolója szerint a gyerekekkel többek között arról beszélgettek, hogy a tűzoltói pálya valóban fiús foglalkozás-e, illetve kedvelheti-e egy férfi a rózsaszínt. A játék készítőinek projektleírása ennél szélesebb célt fogalmaz meg: a nemi alapú társadalmi elvárások lebontását és a gyermekek szemléletének formálását. A program ráadásul nem egy egyszeri iskolai ötlet eredménye, hanem az Európai Unió által társfinanszírozott, a nemi sztereotípiák visszaszorítását célzó projekt része.
A botrány egyik központi kérdése kezdettől fogva az volt, hogy a szülők pontosan milyen tájékoztatást kaptak arról, kik és milyen tartalmú foglalkozást tartanak gyermekeiknek. Az iskola vezetése pályaorientációs programról beszélt, az érintett szülők közül azonban többen kifogásolták az előzetes tájékoztatás hiányát. Most pedig kiderült, hogy a történetnek egy újabb, legalább ennyire aggályos szála is van.
Egy édesapa a barátaitól tudta meg, hogy gyermeke fényképe felkerült az internetre
Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő vasárnapi bejegyzésében egy Dávid nevű édesapa történetét ismertette. A férfi állítása szerint barátaitól értesült arról, hogy negyedik osztályos gyermeke és annak osztálytársai felismerhető arccal szerepelnek az Emberség Erejével Alapítvány Facebook-bejegyzésében.
Az apa közlése szerint nem adott engedélyt arra, hogy gyermeke fényképét az alapítvány saját kommunikációjához felhasználja. A szervezet időközben eltávolította a gyermekfotókat az eredeti bejegyzésből, a hozzájárulások körülményeiről azonban továbbra is tisztázandó kérdések maradtak.
Ez nem mellékes részlet. Egy általános iskolai program megtartása és az ott részt vevő kiskorúak arcképének nyilvános közzététele két különböző kérdés. Attól, hogy egy civil szervezet lehetőséget kap az iskolában foglalkozás megtartására, még nem következik automatikusan, hogy a gyermekek felismerhető fényképeit saját közösségi oldalán is szabadon felhasználhatja.
A gyermekek képmásának és személyes adatainak védelme nem politikai ízlés kérdése. Az iskola és a programot lebonyolító alapítvány részéről egyaránt világos választ igényel, milyen hozzájárulások alapján készítették és tették közzé a fényképeket, illetve ki ellenőrizte ezek meglétét.
Különösen visszás lenne, ha egy emberi jogokkal és gyermekeknek szóló szemléletformálással foglalkozó szervezet éppen a gyermekek személyiségi jogainak kezelésénél hibázott volna.
Tiltakozást szervezett, majd állítólag rendőri nyomás hatására visszalépett
Az édesapa a történtek után október 19-re, hétfőre tiltakozó demonstrációt hirdetett, amelyre más felháborodott szülőket is várt.
Gyopáros Alpár beszámolója szerint azonban a rendezvény megszervezését követő fél napon belül olyan nyomásgyakorlást tapasztalt a helyi rendőrkapitányság részéről, hogy végül kénytelennek érezte magát lemondani az eseményt.
A politikus nyilvánosan kiállt az apa mellett, akit azért méltatott, mert hajlandó volt fellépni gyermeke védelmében.
A rendőri nyomásgyakorlásról szóló állítás azonban különösen súlyos, ezért a történtek pontos körülményeit tisztázni kell. Egyelőre nem ismert, milyen kapcsolatfelvétel történt a rendőrség és a szervező között, elhangzott-e konkrét figyelmeztetés, illetve született-e bármilyen hivatalos határozat. A rendőrség részéről a nyilvánosságra került beszámolókban nem szerepel olyan részletes tájékoztatás, amely megmagyarázná a demonstráció elmaradását. Pedig a különbség döntő jelentőségű.
A gyülekezési törvény alapján a közterületi demonstrációkat főszabály szerint előzetesen be kell jelenteni a rendőrségnek. Ez azonban nem jelent általános engedélykérési kötelezettséget, és a rendőrség sem dönthet tetszése szerint arról, hogy egy számára vagy mások számára kellemetlen véleményt szabad-e nyilvánosan képviselni. Ha a rendezvény bejelentésével jogi vagy eljárási probléma merült fel, azt világosan meg lehet nevezni. Ha viszont a szervezőt a törvényes kereteken túlmenő nyomás érte, az már jóval súlyosabb kérdéseket vet fel.
Éppen ezért a rendőrségnek mielőbb tisztáznia kellene, pontosan mi történt.
Az iskolai foglalkozásból már a szülői jogok körüli botrány lett
Az újpetrei ügyben mára több, egymástól elkülöníthető kérdés vár válaszra. Az egyik az, hogy az iskola milyen tájékoztatást adott a szülőknek a meghívott alapítványról és a foglalkozás tényleges céljáról. A másik az, hogy a gyermekek fényképeinek közzétételéhez rendelkezésre álltak-e a szükséges hozzájárulások. A harmadik pedig most már az, hogy miért maradt el a szülők által tervezett tiltakozás, és milyen szerepet játszott ebben a rendőrség.
Ezekre a kérdésekre nem válasz az, hogy az alapítvány szerint csak pályaorientáció történt. A szülőknek joguk van tudni, milyen szervezetek milyen programokat tartanak gyermekeiknek, és milyen módon használják fel a róluk készült felvételeket.
Ráadásul az Emberség Erejével Alapítvány nem egy jelentéktelen helyi kezdeményezés. A szervezet jelentős külföldi és uniós finanszírozással működik, részt vesz társadalmi szemléletformáló programokban, valamint más civil szervezetek támogatásában és hálózatépítésében is.
Az újpetrei foglalkozáshoz használt társasjáték az Amnesty International Magyarország és más szervezetek részvételével, uniós társfinanszírozású projektben készült. Éppen ezért különösen indokolt az átláthatóság: a szülőknek nem utólag, közösségi bejegyzésekből kellene megtudniuk, milyen programokon vettek részt gyermekeik.
A kormány sem kerülheti meg a kérdéseket
Az ügy politikai jelentőségét tovább növeli, hogy az iskolai foglalkozás időben egybeesett a gyermekvédelmi szabályozás módosításával, amelyből kikerült a korábbi, LMBTQ-tartalmak népszerűsítésére vonatkozó kifejezett tilalom. A jogszabályváltozás körül már önmagában is éles vita alakult ki, az újpetrei esemény pedig új lendületet adott annak a kérdésnek, hogy a jövőben milyen civil szervezetek, milyen feltételekkel és milyen szülői tájékoztatás mellett tarthatnak foglalkozásokat az iskolákban.
A rendőri fellépéssel kapcsolatos állítás miatt azonban a belügyi vezetésnek is magyarázattal kellene szolgálnia.
Pósfai Gábor belügyminiszter számára ez nem pusztán egy helyi rendőrkapitányság ügye lehet. Ha egy édesapa azt állítja, hogy rendőri nyomás miatt kénytelen volt lemondani egy gyermekvédelmi kérdésben szervezett békés demonstrációt, akkor a történtek tisztázása a rendőrségbe vetett közbizalom szempontjából is elengedhetetlen. A rendőrség feladata ugyanis nem a politikailag kényes tiltakozások elnémítása, hanem a törvényesség biztosítása, beleértve a békés gyülekezés jogának védelmét is.
Nem az a kérdés, tetszik-e a szülők véleménye
A történet egyik legsúlyosabb tanulsága éppen az lehet, hogy milyen helyzetbe kerül egy szülő, amikor kifogásolja a gyermekének tartott iskolai programot. Ahelyett, hogy egyértelmű válaszokat kapna a tájékoztatással és a fényképek közzétételével kapcsolatban, most már a tiltakozása elmaradásának körülményeit is magyarázni kell.
Gyopáros Alpár szerint a hétfőre tervezett demonstráció elmarad, a szülői felháborodás azonban ezzel aligha ér véget. A képviselő azt ígérte, hogy a jövőben is nyilvánosságot biztosítanak a hasonló eseteknek, és kiállnak azok mellett a családok mellett, amelyek sérelmezik az iskolai érzékenyítő programokat.
Az újpetrei botrány most már nemcsak arról szól, hogy egy uniós pénzből készült társasjátékkal milyen szemléletet közvetítettek kisiskolásoknak. Arról is, hogy a szülőket mennyire tekintik partnernek a gyermekeiket érintő döntésekben, ki vállalja a felelősséget a vitatott fényképekért, és mi történt a rendőrségen, ami után egy édesapa inkább lemondta a tiltakozást. Mert ha egy szülő már a saját gyermeke ügyében sem mer az utcára vonulni, akkor nem egyszerűen egy iskolai foglalkozással van probléma. Akkor a hatóságok működésével kapcsolatban is nagyon komoly kérdéseket kell feltenni.








