Egy szülő nyílt levele, egy iskolai érzékenyítő foglalkozás, egy jelentős nemzetközi támogatásokból működő alapítvány és egy politikailag érzékeny törvénymódosítás. Egyre több kérdés merül fel az Újpetrei Általános Iskolában történtek körül, miután kiderült, hogy az Emberség Erejével Alapítvány alsó tagozatos gyermekeknek tartott foglalkozást. Az egyik édesapa állítása szerint a szülőket előzetesen nem tájékoztatták a programról, miközben az alapítvány finanszírozása és politikai kapcsolatai is a figyelem középpontjába kerültek.

Az újpetrei iskolai foglalkozás ügye akkor kapott országos nyilvánosságot, amikor egy érintett szülő nyílt levelét Tóth Elizabeth megosztotta közösségi oldalán. Az édesapa azt kifogásolta, hogy az iskola vezetése nem adott előzetes, teljes körű tájékoztatást arról, milyen programot szerveznek a gyermekek számára, kik tartják a foglalkozást, és pontosan milyen témákról lesz szó.

A kifogás különösen az alsó tagozatos korosztály miatt lényeges, hiszen a szülők joggal várhatják el, hogy az iskola előzetesen ismertesse azokat a külső szervezetek által tartott foglalkozásokat, amelyek világnézeti, társadalmi vagy személyes identitással kapcsolatos kérdéseket is érinthetnek.

Három év alatt mintegy 300 millió forint támogatás

Az ügy másik fontos szereplője a pécsi székhelyű Emberség Erejével Alapítvány, amely a beszámolók szerint Újpetrén és Somogyapátiban is tartott érzékenyítő foglalkozásokat.

A Magyar Jelen által ismertetett adatok szerint a szervezet az elmúlt három évben összesen mintegy 300 millió forint támogatáshoz jutott európai uniós és különböző nemzetközi forrásokból.

Az alapítvány korábbi támogatói között a sajtóbeszámolók szerint szerepeltek a Nyílt Társadalom Alapítványok, a budapesti brit nagykövetség, az Erasmus+ program, valamint magyar állami források is.

A közpénzek és nemzetközi támogatások felhasználása indokolttá teszi annak részletes bemutatását, milyen programokra, milyen feltételekkel és milyen eredmények mellett költötték el ezeket az összegeket. Különösen fontos lenne tisztázni, hogy az újpetrei és somogyapáti iskolai programok milyen finanszírozásból valósultak meg, illetve az intézmények milyen szakmai szempontok alapján választották ki a foglalkozást tartó szervezetet.

Politikai kapcsolatok és egy különös időzítés

A Magyar Nemzet korábbi beszámolója szerint az alapítvány a közelmúltban arról is hírt adott, hogy tiszás politikusok vettek részt egyik rendezvényén. A szervezet ezt a kormányzati nyitottság jeleként értékelte.

Az újpetrei foglalkozás időzítése azért is került a politikai viták középpontjába, mert a beszámolók szerint ugyanazon a napon tartották, amikor az Országgyűlés megszavazta az LMBTQ-szervezetek iskolai működésére vonatkozó korábbi tilalom feloldását.

Az időzítés aligha kerülheti el a figyelmet: miközben a Tisza kétharmados parlamenti többsége megszavazta az LMBTQ-szervezetek iskolai működését korlátozó tilalom feloldását, Újpetrén már alsó tagozatos gyermekeknek tartott érzékenyítő foglalkozást egy nemzetközi támogatásokból működő alapítvány. Ráadásul ugyanaz a szervezet, amely nem sokkal korábban tiszás politikusokat fogadott rendezvényén, és nyíltan üdvözölte a kormányzati nyitást. A sajtó az alapítvány és Polyák Gábor, a médiahatóság új elnöke közötti kapcsolatról is beszámolt.

A Mi Hazánk is tiltakozik, demonstrációt hirdettek

Varga Tamás, a Mi Hazánk pécsi önkormányzati képviselője élesen bírálta az alapítvány tevékenységét és az iskolai érzékenyítő foglalkozásokat. A politikus azt a kérdést is felvetette, hogy a Tisza-kormány által képviselt új oktatáspolitikai irány összefüggésben állhat-e a nemzetközi támogatásokat élvező civil szervezetek növekvő iskolai jelenlétével.

Az ügy miatt pénteken 17 órára demonstrációt hirdettek az Oktatási Hivatal elé. A tiltakozás középpontjában a szülői tájékoztatás, az iskolai programok átláthatósága és a gyermekeknek szóló érzékenyítő foglalkozások kérdése áll.

A legfontosabb kérdésre továbbra sincs egyértelmű válasz

Az újpetrei történetben több különálló kérdés keveredik: a szülők előzetes tájékoztatása, a foglalkozás tényleges tartalma, a külső civil szervezetek iskolai szerepvállalásának szabályai, valamint az alapítvány finanszírozása és politikai kapcsolatrendszere. Ezeket külön-külön kell megvizsgálni, mert csak így állapítható meg, történt-e szabálytalanság, és ha igen, kit terhel érte felelősség.

A szülőknek mindenekelőtt joguk van tudni, kik, milyen céllal és milyen tartalommal foglalkoznak a gyermekeikkel az iskolában. Egy oktatási intézmény és egy külső szervezet számára sem lehet elfogadható, ha a családok csak utólag, közösségi médiás bejegyzésekből értesülnek egy vitatott programról.

Az iskola vezetésének és az érintett alapítványnak ezért érdemes lenne nyilvánosságra hoznia a foglalkozás tematikáját, az engedélyezés körülményeit és a szülői tájékoztatás dokumentumait.

A gyermekekkel kapcsolatos döntésekben az átláthatóság és a szülőkkel való együttműködés alapvető követelmény. Az újpetrei ügyben éppen ezek tisztázása várat magára.