Súlyos ellátásszervezési válság alakult ki a fővárosi belgyógyászati osztályokon, amely mintegy 750 beteg elhelyezését érinthette, és már a sürgősségi betegellátás működését is veszélyeztette. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a szociális ellátórendszer hiányosságait is felelőssé tette, miközben a két érintett minisztérium nem adott részletes tájékoztatást a kialakult kapacitáshiányról és a tervezett megoldásokról. A hideg idő beköszöntével ráadásul újabb krízishelyzet fenyegethet.
Komoly zavarok jelentkeztek az elmúlt napokban a budapesti belgyógyászati fekvőbeteg-ellátásban. A MedicalOnline értesülései szerint mintegy 750 beteg elhelyezése vált problémássá, köztük hozzávetőleg kétszáz hajléktalan emberé. A kórházi kapacitások beszűkülése olyan mértéket ért el, hogy már a sürgősségi betegellátás zavartalan működését is fenyegette.
A kialakult helyzet hátterében régóta halmozódó problémák állnak. Az orvos- és szakdolgozóhiány, a korábbi osztálybezárások, a kórházi férőhelyek egyenetlen eloszlása és a szociális intézményrendszer kapacitáshiánya egyszerre nehezíti a betegellátást. Különösen súlyos gondot jelent, hogy számos olyan ember foglal el aktív belgyógyászati ágyat, akinek az akut kórházi kezelése már befejeződött, ám önellátásra képtelen, és nincs számára megfelelő szociális vagy tartós ápolási férőhely. Ezeket a betegeket megfelelő elhelyezés nélkül nem lehet egyszerűen hazaküldeni, miközben a felszabaduló kórházi ágyakra újabb ellátásra szorulók várnak.
A probléma évek óta ismert, most azonban olyan méreteket ölthetett, hogy rendkívüli egyeztetésekre volt szükség az Országos Kórházi Főigazgatóságnál és az Egészségügyi Minisztériumban.
Hegedűs Zsolt a szociális ellátórendszert hibáztatja
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a kialakult helyzetre reagálva nyilvánosan a szociális ágazat hiányosságait nevezte meg az egyik meghatározó okként. A tárcavezető szerint a fővárosi belgyógyászatokon sok olyan beteg tartózkodik, akinek már elsősorban szociális gondoskodásra lenne szüksége.
A miniszter Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a hidegebb idő beköszöntével a szociális ágazat elégtelensége az egészségügyi ellátórendszerben csapódik le. Ez a kijelentés egyúttal kellemetlen kérdéseket vet fel Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter felelősségével kapcsolatban is.
A két tárca közötti együttműködés ugyanis alapvető feltétele annak, hogy a kórházakból elbocsátható, de önálló életvitelre képtelen emberek megfelelő ellátást kapjanak. Amennyiben a szociális intézményekben nincs elegendő hely, a betegek a kórházi osztályokon maradnak, és tovább csökkentik az újonnan érkezők számára rendelkezésre álló kapacitást.
A helyzet különösen aggasztó az őszi és téli hónapok előtt, amikor a légúti megbetegedések, a krónikus betegségek súlyosbodása és a hideg miatt segítségre szoruló hajléktalan emberek ellátása rendszerint további terhet jelent. Ha már október közepén rendkívüli intézkedésekre van szükség, joggal merül fel a kérdés: milyen állapotban lesz a fővárosi betegellátás a téli csúcsidőszakban?
Rendkívüli egyeztetések kezdődtek, de a konkrét megoldások továbbra sem ismertek
Az Egészségügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság stratégiai és operatív csoportot hoz létre a betegforgalmi adatok és a rendelkezésre álló kapacitások folyamatos figyelésére. Megkezdődött a kihasználatlan férőhelyek összehangolása is, hogy a betegek elhelyezését intézmények közötti együttműködéssel biztosíthassák.
A tárca az Index megkeresésére elismerte, hogy az elmúlt napokban ellátásszervezési nehézségek alakultak ki, ugyanakkor azt közölte, hogy az érintett intézmények együttműködésével sikerült kezelni a helyzetet. A minisztérium azt is cáfolta, hogy központi utasítás született volna a krónikus belgyógyászati osztályokon az új betegek felvételének általános felfüggesztésére, az önellátásra képtelen betegek ellátásának megszüntetésére vagy kórházi tartózkodásuk meghosszabbításának általános tilalmára.
A hivatalos tájékoztatásból azonban továbbra sem derül ki, pontosan mekkora kapacitáshiány keletkezett, mely kórházak érintettek, hány beteg elhelyezése jelentett tényleges problémát, és milyen tartós intézkedésekkel kívánják megakadályozni a helyzet megismétlődését.
Az egészségügyi és a szociális minisztériumhoz eljuttatott részletes sajtókérdésekre egyik tárca sem adott választ. Így az sem ismert, hogy a két miniszter egyeztetett-e a szükséges intézkedésekről, milyen megállapodások születtek, illetve rendelkezésre állnak-e a kapacitásbővítéshez szükséges költségvetési források.
Mindez különösen nehezen magyarázható egy olyan helyzetben, amikor a betegellátás biztonságát érintő kérdésekre kellene gyors és egyértelmű válaszokat adni.
Karácsony Gergely húsz férőhelyet ajánlott fel, de ez csak töredéke a problémának
A fővárosi önkormányzat is bekapcsolódott a válság kezelésébe. Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette, hogy húsz férőhelyet biztosítanak a fővárosi hajléktalan kórházban az érintettek elhelyezésére.
A felajánlás segítséget jelenthet a leginkább rászoruló betegek számára, ugyanakkor a MedicalOnline által említett 750 érintetthez képest rendkívül korlátozott kapacitásról van szó. Még a hozzávetőleg kétszáz hajléktalan beteg elhelyezési problémájának is csak egy részét enyhítheti.
A belgyógyászati ellátás tartós stabilizálásához ezért átfogó intézkedésekre lenne szükség. A szociális férőhelyek bővítése, a tartós ápolást igénylő betegek megfelelő elhelyezése, az egészségügyi dolgozók hiányának kezelése és a kórházi kapacitások észszerű elosztása egyaránt elengedhetetlen. Ezek megvalósítása azonban pénzt, megfelelő személyzetet és összehangolt kormányzati döntéseket igényel. Egyelőre nem ismert, hogy a Tisza-kormány mekkora többletforrást kíván biztosítani, és milyen határidővel tervez eredményeket elérni.
A fővárosi belgyógyászatok helyzete így az egészségügyi kormányzás egyik első komoly próbatételévé vált. Hegedűs Zsolt már nyilvánosan beszélt a szociális ágazat elégtelenségéről, a minisztériumok azonban továbbra sem ismertették a hosszú távú megoldás részleteit.
A betegek és hozzátartozóik számára mindeközben az a legfontosabb kérdés, hogy szükség esetén lesz-e megfelelő kórházi ellátás, és a kezelés befejeztével biztosítható-e a további gondoskodás.
Október közepén már figyelmeztető jelek mutatkoznak, a tél pedig még csak most következik. Magyar Péter kormányának sürgősen bizonyítania kell, hogy képes kezelni az egészségügyi és a szociális ellátórendszer között kialakult válságot.







