Ursula von der Leyen újabb ötlettel állt elő az európai energiabiztonság megőrzésére: közös uniós stratégiai gáztartalék létrehozását javasolja. A kezdeményezés időzítése azonban számos kérdést felvet, hiszen Európa a fűtési szezon küszöbén áll, a gázpiacot pedig a közel-keleti konfliktus és az ellátási bizonytalanság is terheli.
Az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki uniós csúcstalálkozón arra kérte a tagállamok vezetőit, hogy vizsgálják meg egy közös stratégiai gázkészlet kialakításának lehetőségét. A Politico beszámolója szerint az elképzelés hátterében a téli ellátással kapcsolatos aggodalmak állnak.
A javaslat önmagában észszerűnek tűnhet, hiszen a stratégiai készletek éppen arra szolgálnak, hogy rendkívüli helyzetekben mérsékeljék az ellátási zavarokat, csakhogy az európai energiapolitika hosszú évek óta a biztonságos és kiszámítható ellátás megteremtését ígéri. Ehhez képest most, a tél közeledtével kerül napirendre egy újabb közös tartalékrendszer szükségessége.
Az orosz gáz kiváltásának ára
Az Európai Unió az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz földgáztól való függőségét, részben az LNG-import növelésével és új beszerzési útvonalak kiépítésével. A változás azonban új kockázatokat is hozott: a cseppfolyósított földgáz ára érzékenyen reagál a nemzetközi keresletre, a szállítási kapacitásokra és a geopolitikai konfliktusokra. A közel-keleti háború következményei különösen élesen mutatják meg ezt a sérülékenységet, ugyanis ha a térségből érkező szállítmányok akadoznak, vagy az ázsiai vásárlók magasabb árat kínálnak, az európai importőröknek is drágább beszerzéssel kell számolniuk.
Az uniós vezetésnek ezért választ kell adnia arra, miként biztosítható egyszerre a politikai célként kitűzött energiafüggetlenség, az ellátásbiztonság és a versenyképes energiaár. Egy közös gáztartalék növelheti a válságkezelési mozgásteret, de a beszerzés költségeit és a szükséges infrastruktúra finanszírozását is rendezni kell.
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy a Reuters szerint az európai gáztárolók november elejére várhatóan mindössze 75–78 százalékos töltöttséget érhetnek el, miközben a korábbi évek átlaga ennél lényegesen magasabb volt. Németország és Hollandia különösen nehéz helyzetben van, bár a német hálózati szabályozó szerint jelenleg nincs közvetlen ellátásbiztonsági veszély.
Az uniós stratégiai tartalék létrehozása ráadásul hosszabb távú elképzelés, amelynek részletei még kidolgozásra várnak. A Politico értesülései szerint a közös energiabeszerzési mechanizmus ötlete sem váltott ki különösebb lelkesedést a tagállami vezetők körében.
Brüsszel előtt tehát egyszerre két feladat áll: kezelni a közelgő tél kockázatait, és olyan energiarendszert kialakítani, amely egy újabb nemzetközi válság esetén is biztosítani tudja Európa ellátását.
A stratégiai tartalék ötlete felveti a kérdést, hogy az európai energiapolitika korábbi döntései megfelelően számoltak-e az új függőségekkel. A választ végső soron a fogyasztók és a vállalkozások számára elérhető energia ára, valamint az ellátás biztonsága fogja megadni.
A tél ugyanis nem várja meg, amíg Brüsszelben elkészülnek a következő hatástanulmányok.
