Mintegy 250–300 ember gyűlt össze vasárnap délután Budapesten, a Szabadság téri Hazatérés Temploma előtt, hogy megemlékezzen Észak-Erdély 1940-es visszatéréséről.
A Budaházy György nevével fémjelzett Igazságot Magyarországnak Szövetség rendezvényén a résztvevők között megjelentek a Betyársereg tagjai is, felszólalt többek között Gaudi-Nagy Tamás, ifj. Hegedűs Lóránt és Tyirityán Zsolt, a történelmi megemlékezést pedig Sziva Balázs és Waszlavik László zenei műsora egészítette ki.
Az időpont nem véletlen: 1940. augusztus 30-án született meg a második bécsi döntés, amelynek következtében a trianoni békeszerződés után Romániához került területek közül mintegy 43 ezer négyzetkilométer került vissza Magyarországhoz, több mint 2,5 millió lakossal. A visszacsatolt terület magában foglalta Észak-Erdélyt és a Székelyföld jelentős részét, így ismét Magyarországhoz tartozott többek között Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Szatmárnémeti és Sepsiszentgyörgy.
A döntés egy húszéves korszak egyik legfontosabb magyar külpolitikai eseménye volt. Az 1920-as trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette területének és lakosságának nagy részét, miközben magyarok milliói kerültek az új országhatárokon kívülre. A két világháború közötti magyar politika ezért pártállástól és politikai irányzattól szinte függetlenül a trianoni határok valamilyen mértékű felülvizsgálatára törekedett.
Az első jelentős változást az 1938-as első bécsi döntés hozta, amely a Felvidék és Kárpátalja déli, többségében magyarok lakta területeinek egy részét juttatta vissza Magyarországnak. 1939 tavaszán Kárpátalja további részei kerültek magyar fennhatóság alá, majd 1940 nyarán a magyar–román területi vita rendezése került napirendre. Miután a közvetlen tárgyalások nem vezettek eredményre, Németország és Olaszország döntőbíráskodása nyomán augusztus 30-án megszületett a második bécsi döntés.
A magyar honvédség szeptember elején vonult be a visszacsatolt területekre, ahol számos településen ünneplő tömeg fogadta. A korszak fennmaradt filmhíradói és fényképei máig a magyar történelmi emlékezet legismertebb felvételei közé tartoznak. A történet ugyanakkor nem szakítható ki a második világháború összefüggéseiből: a döntés a náci Németország és a fasiszta Olaszország döntőbíráskodásával született, a visszacsatolt területeken pedig jelentős román lakosság is élt, miközben a következő évek magyar és román megtorlásai, atrocitásai tovább mélyítették a két ország közötti konfliktust.
A második bécsi döntés területi rendelkezései végül nem bizonyultak tartósnak. A második világháború végén Észak-Erdély ismét román fennhatóság alá került, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig visszaállította ezen a szakaszon az 1920-ban meghúzott trianoni magyar–román határt.
Éppen ezért augusztus 30. egyszerre hordozza magában Trianon, a két világháború közötti magyar revíziós politika, a második világháború és az erdélyi magyarság történetének emlékezetét. A vasárnapi budapesti rendezvény szervezői is ebbe a történelmi sorba illesztették a megemlékezést: az Igazságot Magyarországnak Szövetség korábban a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék egykori visszatérésének évfordulóiról is hasonló rendezvényekkel emlékezett meg.
A Hazatérés Temploma előtt összegyűlt résztvevők számára azonban a rendezvény nem egyszerűen egy 86 évvel ezelőtti diplomáciai döntés felidézéséről szólt, hanem annak az időszaknak az emlékezetéről is, amikor a trianoni országcsonkítás után két évtizeddel magyarok százezrei kerültek ismét Magyarország határain belülre. Észak-Erdély 1940-es visszatérése mindössze négy évig maradt fenn, az esemény helye a magyar történelmi emlékezetben azonban jóval tartósabbnak bizonyult.
Érkeznek a motorosok a megemlékezésre pic.twitter.com/cEogK0bdqD
— PubliQo (@publiQoPresss) August 30, 2026
Hegedűs Lóránt református lelkész beszéde. pic.twitter.com/NRg2xVvlv7
— PubliQo (@publiQoPresss) August 30, 2026