Magyar Péter miniszterelnök új beszállítókat keres az orosz földgáz kiváltására, mert állítása szerint az előző kormány félrevezette a magyarokat az olcsó orosz energia ügyében. Az ATV-nek adott interjújában kijelentette, hogy az Oroszországból érkező földgáz árát is az európai gáztőzsdei jegyzésekhez igazítják, ezért a kormány több beszerzési forrásból szeretné biztosítani az ország ellátását. A tervvel azonban akad egy komoly probléma: az alternatív szállítási útvonalak költségei jelentősen megemelhetik a beszerzési árat. A miniszterelnök egyelőre nem nevezett meg olyan konkrét ajánlatot, amely bizonyítaná, hogy az orosz gázt valóban olcsóbban tudnák helyettesíteni.
Újabb energetikai fordulatot jelentett be Magyar Péter, aki az ATV-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy kormánya felgyorsítaná a magyar földgázbeszerzés diverzifikálását. A miniszterelnök szerint a korábbi Orbán-kormány valótlanul állította, hogy Magyarország különösen kedvező áron jut az orosz földgázhoz. Magyar úgy fogalmazott, hogy a Gazprommal kötött szerződés árazása is a holland TTF gáztőzsdei jegyzésekhez igazodik, ezért a különböző források között elsősorban a szállítási költségek jelenthetnek különbséget.
A kormányfő szerint az MVM feladata olyan beszerzési szerkezet kialakítása, amely a lehető legalacsonyabb áron biztosítja a folyamatos energiaellátást. Magyar azt állítja, hogy minél több országból és útvonalon érkezhet földgáz Magyarországra, annál kedvezőbb tárgyalási helyzetbe kerülhetnek a magyar beszerzők. Nyolc különböző, megbízható forrás lehetőségét is felvetette, amelyek között szerinte már érdemi árverseny alakulhat ki.
A szándék önmagában érthető, a gyakorlati megvalósítás azonban jóval bonyolultabb. Magyarország jelenleg is jelentős mennyiségű orosz földgázt vásárol, amely a Török Áramlat vezetéken, Bulgárián és Szerbián keresztül érkezik az országba. Az alternatív beszerzéseknél ezért nem elegendő a tőzsdei árakat összehasonlítani: azt is ki kell számolni, mennyibe kerül a földgáz eljuttatása a magyar határig, és milyen szerződéses kötelezettségeket kell teljesíteni a korábbi beszállító felé.
"Nincs olyan, hogy olcsó orosz gáz"
Magyar Péter az ATV-nek adott interjúban élesen bírálta elődje energiapolitikáját. Kijelentette, hogy az Oroszországból érkező földgáz esetében sem beszélhetünk olyan különleges árkedvezményről, amilyet a korábbi kormány rendszeresen hangoztatott. A miniszterelnök szerint a magyar beszerzési ár a holland gáztőzsde, vagyis a TTF jegyzéseihez igazodik, ezért az orosz forrás önmagában nem jelent automatikusan olcsóbb energiahordozót.
A TTF valóban meghatározó európai árreferencia, és a magyar–orosz gázszerződés árazása is kapcsolódik hozzá. A különböző beszállítási útvonalak költségei azonban jelentősen eltérnek egymástól, ami a tényleges importárat is befolyásolja. Az orosz földgáz egyik fontos előnye eddig éppen az volt, hogy a szállító a magyar határig viselte a szállítás költségét.
Más források esetében ezek a kiadások külön tételként jelentkezhetnek. Románia, Ausztria és Horvátország irányából is rendelkezésre állnak szállítási lehetőségek, a vezetékhasználati díjak azonban eltérőek, és egyes útvonalakon számottevő többletköltséget okozhatnak. Az orosz földgáz kiváltása ezért akkor lenne pénzügyileg is kedvező, ha az új beszállítóktól kapott ajánlatok a teljes szállítási költséggel együtt versenyképesek lennének.
Nyolc beszállítóról beszél a miniszterelnök, konkrét árakat még nem közölt
Magyar Péter szerint a beszerzési források bővítése erősebb alkupozíciót eredményezhet. A miniszterelnök úgy érvelt, hogy egy-két beszállító esetén Magyarország kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül, nyolc különböző forrás esetében viszont már a tranzitdíjakról is kedvezőbb feltételekkel lehet tárgyalni. Bejelentette, hogy az MVM-mel közösen ezen dolgoznak, és hamarosan több európai vezetővel is egyeztetni kíván az energiaellátás kérdéséről.
A bejelentésből azonban egyelőre hiányoznak a konkrét számok. Nem derült ki, mely országokból mekkora mennyiségű földgázt kívánnak beszerezni, milyen áron, illetve milyen szállítási feltételekkel. A magyar fogyasztók és vállalkozások számára éppen ezek az adatok lennének meghatározók, hiszen a beszerzési források változása önmagában sem árcsökkenést, sem áremelkedést nem garantál.
További kérdés a 2021-ben megkötött, hosszú távú magyar–orosz gázszerződés sorsa. A megállapodás 2036-ig szól, és jelentős éves gázmennyiség átvételére vonatkozik, így az orosz szállítások visszafogása akár jogi és pénzügyi vitákat is eredményezhet. Ha Magyarországnak a le nem hívott mennyiségek után is fizetnie kellene, az új beszerzésekkel együtt különösen jelentős költségek keletkezhetnének.
Az orosz gázról egyelőre a Tisza-kormány sem tud lemondani
A miniszterelnök korábbi ígéretei ellenére a magyar energiaellátás továbbra is jelentős részben az orosz szállításokra épül. A földgáz a Török Áramlaton keresztül érkezik, miközben a kőolajellátásban a Barátság vezeték játszik meghatározó szerepet. Magyar kormánya már korábban elismerte, hogy a két energiahordozó teljes és azonnali kiváltása jelenleg nem megvalósítható.
Az alternatív útvonalak műszaki kapacitása ugyanakkor lehetővé teheti az orosz földgáz pótlását. Az FGSZ korábbi tájékoztatása alapján a horvát, a román és az osztrák irányból rendelkezésre álló szállítási kapacitások összességében elegendők lehetnek a magyar igények kiszolgálására. A kérdés elsősorban az ár, mivel az új útvonalakon a szállítás költsége a teljes beszerzési számlát is jelentősen megemelheti.
Magyar Péter most azt ígéri, hogy kormánya megtalálja a legkedvezőbb energiamixet, és a nagyobb beszállítói verseny révén jobb feltételeket ér el. Ehhez azonban tényleges szerződésekre, ellenőrizhető ajánlatokra és a hosszú távú pénzügyi következmények bemutatására lesz szükség. Az orosz gáz olcsóságának vitatása önmagában még nem eredmény, különösen addig, amíg a kormány nem tudja megmutatni, kitől, mennyiért és milyen feltételekkel vásárolna helyette.





