Gigantikus illegális cigarettagyárat számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, miközben az elmúlt napokban újabb, több tízmillió forintos csempészszállítmányok akadtak fenn az ellenőrzéseken. A hatóság egy olyan üzemi hálózatot leplezett le, amely több mint 70 milliárd forint értékű cigaretta előállítására készülhetett. A fejlemények különösen kellemetlenek a Tisza-kormány számára, amely november elsejétől jelentősen megemelte a dohánytermékek jövedéki adóját. A szakmai szervezetek már a törvény elfogadásakor figyelmeztettek: a drágítás újabb lendületet adhat az illegális kereskedelemnek.
Egymást érik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelentős cigarettafogásai Magyarországon. A pénzügyőrök november első napjaiban két külföldi furgonból is nagy értékű adózatlan dohányárut foglaltak le, október végén pedig olyan illegális gyártókapacitás felszámolásáról számoltak be, amely már ipari méretekben szolgálhatta volna ki a feketepiacot. A lefoglalt gépek, alapanyagok és csomagolóeszközök mennyisége alapján jól szervezett, komoly pénzügyi háttérrel rendelkező illegális tevékenység körvonalazódik.
A fejlemények időzítése azért figyelemre méltó, mert a Tisza-kormány szeptemberben keresztülvitte a dohánytermékek újabb jelentős adóemelését. November elsejétől a cigaretta jövedéki adója 9 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé pedig 26 százalékkal emelkedett. A kormány az intézkedést egészségügyi és költségvetési szempontokkal indokolta, és a következő inflációkövető emeléssel együtt mintegy 90 milliárd forintos többletbevételt vár.
A szakmai szereplők ugyanakkor már szeptemberben kifogásolták a gyors döntéshozatalt és az érdemi egyeztetések hiányát. Attól tartottak, hogy a hirtelen drágulás a legális dohányboltok helyett az adózatlan, ellenőrizetlen termékek felé terelheti a vásárlók egy részét. A hatósági felderítések most ismét ráirányítják a figyelmet erre a veszélyre, bár az októberben leleplezett gyártóhálózat nyilvánvalóan már a novemberi adóemelés előtt is létezett.
70 milliárdos illegális gyártásra készültek
A NAV október 28-án számolt be az egyik legnagyobb szabású dohányipari felderítéséről. A nyomozók egy professzionálisan kialakított hangárt és több raktárt azonosítottak, ahol illegális cigarettagyártáshoz szükséges berendezéseket, csomagolóanyagokat és alapanyagokat tároltak. A hatóság számításai szerint a rendelkezésre álló kapacitással több mint 70 milliárd forint értékű cigarettát lehetett volna előállítani. Ez tehát a megakadályozott lehetséges termelés értéke, nem a már elkészült és értékesített illegális árué.
A Fejér, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében található raktárakban közel 1500 raklapon sorakoztak a cigarettásdobozok, füstszűrők, fóliák és kartonok. A lefoglalt készlet több mint 30 millió doboz cigaretta előállításához és csomagolásához lett volna elegendő, emellett dohányfeldolgozó berendezések és a szállításhoz használt kamionok is előkerültek. A vállalkozás méreteit jól érzékelteti, hogy a csomagoláshoz önmagában 14 köbméternyi ragasztót készítettek elő. Az illegális gyártóhálózatot a NAV nyomozói és a MERKUR Speciális Bevetési Egység közreműködésével számolták fel.
Ugyanebben az időszakban egy másik akcióban egy Bulgáriából érkezett cigarettagyártó gépsort is lefoglaltak Pest vármegyében. A megközelítőleg 150 millió forint értékű berendezés percenként akár 2500 szál cigaretta előállítására lett volna alkalmas. Ez óránként 150 ezer szálat jelent, ami jól mutatja, milyen termelési képességet próbálnak kiépíteni a feketepiacon tevékenykedő csoportok.

Két nap alatt több mint 138 millió forintnyi illegális cigaretta
Novemberben újabb jelentős szállítmányok kerültek a pénzügyőrök kezére. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében egy szlovák rendszámú furgont állítottak meg, amelynek rakterében a plafonig halmozott kartondobozok rejtették az adózatlan dohányárut. A NAV tájékoztatása szerint összesen 45 ezer doboz cigarettát találtak, több mint 120 millió forint értékben.
Egy másik ellenőrzés során az M5-ös autópályánál egy román furgon rakományát vizsgálták át. A sofőr a fuvarokmányok szerint Franciaországba tartott, ám a papírokból nem derült ki egyértelműen, mit szállít. A pénzügyőrök végül illatosító-utántöltők alatt 6600 doboz török eredetű cigarettát találtak, amelynek értékét mintegy 18 millió forintra becsülték.
A két szállítmány értéke együttesen meghaladta a 138 millió forintot. Az ilyen fogások egyben arra is rávilágítanak, hogy az illegális cigarettakereskedelem nem kizárólag a keleti határszakaszokon jelent problémát. A csempészhálózatok a nemzetközi közúti áruszállítást is felhasználják, miközben a legális kereskedőknek egyre magasabb adóterhekkel kell versenyezniük.
Már az adóemelés elfogadásakor figyelmeztettek a veszélyre
A szeptemberben elfogadott adóemelést a kormány azzal indokolta, hogy a dohányzás egészségügyi következményei jelentős terhet jelentenek az államnak. Kármán András pénzügyminiszter szerint a többletbevételt az egészségügyi források bővítésére kívánják fordítani. A hivatalos számítások ugyanakkor azzal is kalkuláltak, hogy a magasabb árak visszafoghatják a dohánytermékek fogyasztását.
A szakmai szervezetek ezzel szemben arra figyelmeztettek, hogy a legális fogyasztás visszaesése nem feltétlenül jelenti a tényleges fogyasztás ugyanolyan mértékű csökkenését. Ha a vásárlók egy része az olcsóbb, adózatlan termékeket választja, a különbség a feketepiac bevételében jelenhet meg. Egyes dohánytermékek ára akár csomagonként több száz forinttal is emelkedhet, ami különösen érzékenyen érintheti a rendszeres vásárlókat.
A NAV maga is szükségesnek tartotta, hogy az október 28-i, még az adóemelés hatálybalépése előtt közzétett közleményében figyelmeztesse a fogyasztókat: a novemberi jövedékiadó-emelés nem szolgálhat indokként a feketepiac felé fordulásra. A hatóság tehát már akkor számolt azzal, hogy az új árak az illegális beszerzések iránti keresletet is befolyásolhatják. A korábban leleplezett gyár és a novemberi cigarettafogások együttesen jól érzékeltetik, mekkora kihívást jelent az adózatlan dohánykereskedelem visszaszorítása.
A Tisza-kormány milliárdokat vár, a csempészek pedig a drágulásból húzhatnak hasznot
A dohánytermékek adóemelésével a kormány két célt kíván elérni: növelni az állami bevételeket és mérsékelni a dohányzást. A sikerhez azonban arra is szükség lenne, hogy a fogyasztók valóban a legális piacról vásároljanak, és ne az adózatlan kereskedelem erősödjön. Az illegális gyártók és csempészek számára ugyanis a hivatalos árak emelkedése nagyobb árrést és vonzóbb üzleti lehetőséget teremthet.
A hetvenmilliárdos gyártókapacitás felszámolása azt mutatja, hogy Magyarországon már az új adószabályok hatálybalépése előtt is rendkívül komoly illegális dohányipari hálózatok működhettek. A november eleji fogások pedig arra figyelmeztetnek, hogy a csempészáru továbbra is jelentős mennyiségben próbál bejutni az országba. Egyelőre nincs olyan adat, amelyből meg lehetne állapítani, hogy az adóemelés hatására pontosan mennyivel nőtt az illegális forgalom, a szakma által jelzett kockázat azonban nagyon is valós.
Magyar Péter kormánya 90 milliárd forintos többletbevételre számít, miközben a NAV már most több tízmilliárdos illegális gyártókapacitásokat és százmilliós csempészszállítmányokat leplez le. A kérdés az, hogy az újabb adóemelésből végül az államkassza és az egészségügy profitál-e, vagy a drágulással együtt a feketepiac is még nagyobb üzlethez jut.


