Két kemény diplomáciai figyelmeztetés is érkezett Oroszországból november 5-én Magyarország energetikai terveivel kapcsolatban. Dmitrij Ljubinszkij orosz külügyminiszter-helyettes szerint a Tisza-kormány saját magát lövi lábon, ha lemond az orosz földgázról és kőolajról, Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti nagykövet pedig a 2036-ig érvényes gázszerződés idő előtti megszüntetésének pénzügyi következményeire figyelmeztetett. A moszkvai nyilatkozatok közvetlen előzménye Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter bejelentése volt, amely szerint Magyarország az Európai Unió által meghatározott határidőre megszüntetné az orosz energiahordozók importját. Az átállás azonban jelentős beszerzési, szállítási és szerződéses költségekkel járhat, amelyek végül a magyar gazdaságot és a fogyasztókat terhelhetik.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön szokatlanul éles hangon reagált a magyar kormány energiapolitikai terveire. Dmitrij Ljubinszkij külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott nyilatkozatában kifejezetten Magyarországot is megemlítette azok között az európai országok között, amelyek az orosz energiaimport teljes felszámolására készülnek. Moszkva szerint az ilyen döntések nem erősítik, hanem gyengítik az érintett országok gazdasági helyzetét.
A figyelmeztetés nem előzmények nélküli. Kapitány István már szeptemberben arról beszélt, hogy Magyarország képes lehet 2027 októberére más forrásokból megoldani földgázellátását, miközben a kőolajbeszerzésben is növelné a nem orosz eredetű szállítmányok arányát. Orbán Anita külügyminiszter november elején megerősítette, hogy a kormány az uniós leválási határidőhöz igazítja energiapolitikáját, a Mol pedig már dolgozik a finomítói átállás feltételeinek megteremtésén.
A két magyar miniszter kijelentéseit Moszkvában úgy értelmezték, hogy Budapest kész felszámolni az évtizedek óta működő orosz energetikai együttműködést. Ez különösen érzékeny kérdés, mert Magyarország jelentős mennyiségű földgázt és kőolajat szerez be Oroszországból, miközben a hosszú távú szerződések még évekre kötelezettségeket tartalmaznak.
"Saját magukat lövik lábon" - kemény üzenet az orosz külügyminisztériumtól
Dmitrij Ljubinszkij szerint az orosz energiahordozókról való lemondás gazdasági szempontból súlyos hiba lenne. A külügyminiszter-helyettes úgy fogalmazott, hogy az ilyen lépés saját lábon lövéshez hasonlítható, a hangzatos politikai bejelentéseket pedig az érintett országokban még mélyebb gazdasági válság követheti.
Az orosz diplomata szerint az európai országok nem feltétlenül jutnak kedvezőbb feltételekkel energiához, ha megszüntetik a közvetlen orosz beszerzéseket. Moszkva álláspontja szerint több nyugati állam közvetítőkön keresztül továbbra is orosz eredetű energiahordozókat vásárol, csak magasabb áron, mint korábban.
Ljubinszkij azt is kijelentette, hogy Oroszország továbbra is nyitott az energetikai együttműködésről szóló tárgyalásokra, és véleménye szerint Magyarország nem kapna az orosznál kedvezőbb ajánlatot. A diplomata ugyanakkor kifogásolta, hogy a magyar kormány részéről egyelőre nem tapasztalnak megfelelő fogadókészséget a további egyeztetésekre.
A 2036-ig szóló gázszerződés különösen drágává teheti a szakítást
A nap folyamán Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország budapesti nagykövete is megszólalt. Arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak hosszú távú, 2036-ig érvényes gázszállítási szerződései vannak, amelyek konkrét kötelezettségeket tartalmaznak mindkét fél számára. Ezek idő előtti megszüntetése pénzügyi következményekkel járhat.
A magyar–orosz földgázmegállapodás 2021-ben született, és eredetileg évi 4,5 milliárd köbméter szállításáról rendelkezett, tizenöt éves időtartamra. Egy ilyen szerződés esetében a beszerzések leállítása és a fizetési kötelezettségek megszűnése két külön kérdés. Ha a magyar fél a szerződésben lekötött mennyiséget nem veszi át, vitássá válhat, milyen díjakat vagy kártérítést követelhet az orosz szállító.
A nagykövet szerint az esetleges szerződésbontás pénzügyi terheit végső soron Magyarországnak kellene viselnie. A pontos összeget ugyanakkor a szerződés rendelkezései, a felmondás jogalapja és az európai szankciós szabályok egyaránt befolyásolhatják. Az orosz fél egyelőre nem közölt konkrét kártérítési összeget.
A magyar gazdaság számára azonban már önmagában komoly kockázatot jelentene, ha a korábban lekötött gázmennyiség után fizetési kötelezettség maradna fenn, miközben az ország ugyanazt a mennyiséget más beszállítóktól is kénytelen lenne megvásárolni. Egy ilyen helyzetben a drágább beszerzés és az esetleges szerződéses követelések egyszerre jelentkezhetnének.
Kapitány István szerint megoldható a leválás, de mennyibe kerülne?
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szeptemberben arról beszélt, hogy Magyarország földgázellátása több irányból is biztosítható, ezért az orosz beszerzések fenntartását elsősorban gazdasági megfontolások indokolták. A miniszter szerint a rendelkezésre álló vezetékes összeköttetések és alternatív beszerzési lehetőségek alapján az ország teljesítheti az uniós leválási célokat.
A megközelítés azonban komoly gazdasági kérdéseket hagy maga után. Egy vezeték megléte nem jelenti automatikusan azt, hogy azon elegendő mennyiségű földgáz szállítható, megfelelő áron és hosszú távon garantált feltételekkel. A tényleges költségeket a nemzetközi piaci árak, a szállítási kapacitások, a tárolás, valamint az új beszerzési szerződések feltételei határozzák meg.
A magyar kormány amerikai cseppfolyósított földgáz vásárlásával is számol. Az MVM és a Chevron között már korábban létrejött egy ötéves megállapodás évi 400 millió köbméter földgáz szállításáról, a külügyminiszter pedig további amerikai beszerzések lehetőségéről tárgyalt Washingtonban. Ez azonban a jelenlegi orosz szállításoknak csak egy részét képes kiváltani.
Az orosz nagykövet ezért arra figyelmeztetett, hogy az átállás során a szállítási útvonalak, az infrastruktúra és az új beszerzések költségeivel is számolni kell. Moszkva szerint az energiahordozók forrásának megváltoztatása önmagában nem garantál kedvezőbb árakat.
A Molnak is át kell alakítania a beszerzéseit
Az orosz energiaimport kivezetése a kőolajpiacon is jelentős változásokat eredményezhet. Orbán Anita külügyminiszter szerint a Mol már dolgozik azon, hogy finomítói nagyobb arányban tudjanak nem orosz eredetű nyersolajat feldolgozni. Ehhez a horvátországi JANAF vállalattal és az Adria-kőolajvezeték használatával kapcsolatos tárgyalások is hozzátartoznak.
A finomítói átállás azonban technológiai és pénzügyi feladat. Az egyes kőolajfajták eltérő összetételűek, ezért az üzemeknek alkalmazkodniuk kell az új alapanyagokhoz. A szállítási útvonalak módosítása emellett a logisztikai költségeket is megváltoztathatja.
A kérdés azért sürgető, mert az Egyesült Államok által a Lukoil és a Rosznyefty vállalatokkal kapcsolatos szankciók alól biztosított magyar mentesség november 21-én lejárhat. A magyar kormánynak ezért rövid időn belül döntéseket kell hoznia a beszerzések jövőjéről, miközben az uniós szabályozás hosszabb távon az orosz energiahordozók teljes kivezetését célozza.
A változások a Mol működésére, a hazai üzemanyagárakra és a magyar gazdaság energiaellátására is hatással lehetnek. A kormány részéről ezért különösen fontos lenne az átállás várható teljes költségének bemutatása, beleértve a technológiai fejlesztéseket és az új beszerzési útvonalak díjait.
A magyar fogyasztók fizethetik meg a politikai döntések árát
A Tisza-kormány az orosz energiáról való leválást az európai kötelezettségek teljesítésével és az ellátási források átalakításával indokolja. A gazdasági következmények azonban közvetlenül érinthetik a magyar háztartásokat és vállalkozásokat, különösen akkor, ha az új beszerzési szerződések drágábbak lesznek a jelenlegieknél.
Magyarország energiakitettsége a nemzetközi piaci változásokra továbbra is jelentős. Az ipari termelés, a közlekedés és a lakossági energiafogyasztás költségei egyaránt érzékenyek a földgáz és a kőolaj beszerzési árára. Ha a beszerzések költsége emelkedik, annak hatása az állami költségvetésben, a vállalkozások kiadásaiban vagy a fogyasztói árakban is jelentkezhet.
Moszkva november 5-i megszólalásai arra figyelmeztetnek, hogy az orosz energiaimport megszüntetése nem egyszerű politikai nyilatkozat, hanem jelentős gazdasági és szerződéses következményekkel járó döntés. A 2036-ig érvényes megállapodás különösen érzékeny pontja az átállásnak, mert az esetleges pénzügyi követelések nagysága egyelőre nem ismert.
Kapitány István és Orbán Anita szerint Magyarország képes lesz az orosz energia kiváltására, Moszkva viszont drágább beszerzésekkel, szerződéses terhekkel és súlyosabb gazdasági nehézségekkel számol. A magyar családok és vállalkozások szempontjából a döntő kérdés az, mennyibe kerülne az átállás, ki fizetné meg a szerződésbontás esetleges árát, és milyen hatása lenne mindennek a rezsire, az üzemanyagárakra és a gazdaság versenyképességére. A Tisza-kormány energiapolitikai fordulatának valódi költségeit egyelőre nem ismerjük, pedig az orosz szerződésektől való elszakadás számlája akár hosszú évekre meghatározhatja Magyarország mozgásterét.





