Az orosz sajtóba is eljutott Orbán Anita washingtoni látogatásának híre. A Moszkovszkij Komszomolec részletesen ismertette, hogy a Tisza-kormány növelné az amerikai cseppfolyósított földgáz magyarországi importját, miközben a külügyminiszter diplomáciai sikerként ünnepli a kétnapos halasztás után létrejött találkozóját Marco Rubióval. Moszkvában korábban már gúnyos megjegyzésekkel fogadták a magyar külügy új energetikai kapcsolatait. A mostani orosz tudósítás hangneme visszafogottabb, de világossá teszi, hogy az orosz–magyar energiaegyüttműködést érintő lépéseket figyelemmel kísérik.

A Tisza-kormány amerikai energiapolitikai tervei Moszkvában is bekerültek a hírek közé. A Moszkovszkij Komszomolec november 2-án számolt be Orbán Anita magyar külügyminiszter washingtoni látogatásáról, amelynek során az amerikai LNG-import bővítésének lehetőségeiről tárgyalt. Az orosz lap külön ismertette a Magyarországra érkező amerikai földgáz mennyiségét, a korábbi szerződéseket és az új vezetékfejlesztési elképzeléseket.

Az orosz beszámoló szerint Magyarország növelné amerikai gázvásárlásait, amennyiben Washington versenyképes ajánlatot biztosít. A tudósítás kitér arra is, hogy a tervek megvalósítása hosszadalmas lehet, mert a további beszerzésekhez tendereztetésre, kapacitásvizsgálatokra és az infrastruktúra fejlesztésére van szükség.

A moszkvai érdeklődés érthető. Magyarország hosszú évek óta jelentős mennyiségű orosz földgázt vásárol, az amerikai import bővítése pedig közvetlenül érintheti az orosz szállítók magyarországi piaci lehetőségeit. A magyar kormány külpolitikai irányváltása így az energetikai kapcsolatok területén is egyre kézzelfoghatóbb kérdéseket vet fel.

Az oroszok korábban már meglehetősen csípősen reagáltak

A mostani tudósítás hangneme ugyan tárgyilagos, az orosz diplomácia korábban jóval kevésbé fogta vissza magát. Amikor Orbán Anita szeptemberben Lettországban tárgyalt energetikai kérdésekről, az orosz nagykövetség szarkasztikus üzenettel reagált. A diplomáciai képviselet sok sikert kívánt ahhoz, hogy Magyarország a balti országban találjon új stratégiai energetikai partnert. Az orosz közlemény ironikusan azt is remélte, hogy az együttműködés eredményeként első osztályú balti olaj és földgáz érkezik majd Magyarországra, a szabadság és a liberális demokrácia különleges illatával.

A megjegyzés egyértelműen a Tisza-kormány új külpolitikai kapcsolatait célozta. Oroszország az energetikai együttműködést hosszú ideje a kétoldalú kapcsolatok egyik meghatározó elemének tekinti, így a beszerzési irányok átalakítása Moszkvában diplomáciai kérdésként is megjelenik. A mostani amerikai tárgyalásokra nem érkezett hasonlóan gúnyos hivatalos orosz nyilatkozat, az viszont látható, hogy az orosz sajtó már részletesen követi a magyar LNG-beszerzésekkel kapcsolatos bejelentéseket.

Orbán Anita amerikai sikerként beszél arról, amit még Szijjártó idején kötöttek meg

A külügyminiszter washingtoni beszámolójában felidézte, hogy az amerikai Chevron és a magyar állami MVM 2025 decemberében ötéves földgázszállítási szerződést kötött. A megállapodás alapján évente 400 millió köbméter amerikai földgáz érkezhet Magyarországra.

Csakhogy ez a szerződés még az Orbán Viktor vezette kormány idején született, amikor Szijjártó Péter irányította a külügyminisztériumot, tehát aTisza-kormány egy már meglévő amerikai energetikai kapcsolat bővítéséről tárgyal, miközben az évi 400 millió köbméteres mennyiségre vonatkozó megállapodást elődeitől örökölte.

Orbán Anita most azt szeretné elérni, hogy a korábban lekötött mennyiségen felül további amerikai LNG érkezzen az országba. Ehhez azonban egyelőre sem új szállítási mennyiséget, sem végleges vételárat, sem konkrét kezdési időpontot nem jelentettek be.

A külügyminiszter maga is elismerte, hogy a folyamat akár éveket vehet igénybe. Előbb meg kell vizsgálni az ajánlatokat, a terminálok szabad kapacitásait és a szállításhoz szükséges vezetékeket. A washingtoni tárgyalások tehát jelenleg inkább lehetőségekről szólnak, mint azonnali eredményekről.

Két nap várakozás után történelmi sikerről beszélt

Orbán Anita október 27-én találkozott volna Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, ám az egyeztetést az amerikai fél kérésére két nappal elhalasztották. Rubio Donald Trump elnök texasi programja miatt nem tudta az eredeti időpontban fogadni magyar kollégáját. A találkozót végül október 29-én tartották meg, a magyar külügyminiszter pedig kiemelkedő diplomáciai sikerként értékelte a látogatást. Arra is kitért, hogy szerinte elődjének négy évre volt szüksége ahhoz, hogy hasonló magas szintű washingtoni fogadtatásban részesüljön.

Az összehasonlításból azonban kimaradt, hogy Szijjártó Péter hivatali ideje alatt amerikai külügyminiszteri és alelnöki látogatásra is sor került Magyarországon. Az előző kormány alatt jelentős energetikai és gazdasági megállapodások is születtek az Egyesült Államokkal, köztük a most hivatkozott földgázszerződés.

Orbán Anita ugyanakkor a halasztást is kedvező fejleménynek nevezte, mondván, így további washingtoni megbeszéléseket tudott megszervezni. A látogatás tényleges gazdasági eredményét azonban majd az új beruházások és szerződések mutathatják meg.

Moszkvában az amerikai gázvásárlásokat figyelik, Magyarországon az áruk lehet a döntő

A magyar energiaellátás szempontjából a legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy az amerikai LNG milyen áron juthat el a hazai fogyasztókhoz. Az Egyesült Államokból érkező cseppfolyósított földgázt tengeri úton kell Európába szállítani, majd terminálokban visszagázosítani, és vezetékrendszereken keresztül továbbítani Magyarországra. Ezeknek a műveleteknek külön költsége van, amelyet a végső beszerzési árban is figyelembe kell venni. A magyar kormány ezért nem hagyhatja figyelmen kívül az orosz vezetékes földgáz és az amerikai LNG közötti tényleges árkülönbséget.

A washingtoni látogatáson aláírt Trump Peace Pipelines Framework megállapodás a közép- és kelet-európai energetikai infrastruktúra fejlesztésének lehetőségét teremti meg. A dokumentum azonban nem tartalmaz olyan nyilvánosan ismertetett kötelezettséget, amelynek alapján Magyarországnak már most meghatározott további mennyiségű amerikai gázt kellene vásárolnia.

Moszkva számára ugyanakkor a magyar beszerzési szerkezet átalakítása gazdasági és diplomáciai jelentőségű. A Tisza-kormány számára pedig különösen fontos volna világossá tenni, hogy az amerikai LNG-import bővítése milyen költségekkel járna, és milyen hatással lenne a jelenlegi orosz szállításokra.

A diplomáciai siker még nem jelent olcsóbb gázt

Orbán Anita washingtoni látogatása tehát Moszkváig is eljutott, de az orosz sajtó beszámolójából nem valamiféle új amerikai gázüzlet körvonalazódik. A magyar külügyminiszter a már meglévő szerződésre hivatkozik, további importlehetőségekről beszél, miközben maga is elismeri, hogy újabb megállapodásokra és tényleges szállításokra még hosszú ideig várni kell.

Az orosz nagykövetség korábbi gúnyos megszólalása jól mutatta, hogyan fogadhatják Moszkvában a magyar energiapolitika új irányait. A mostani orosz tudósítás visszafogottabb, de a magyar–amerikai energetikai közeledés részleteit már ott is figyelik. A magyar fogyasztók számára azonban jóval fontosabb a diplomáciai látogatások politikai értékelésénél, hogy az új beszerzések mennyibe kerülnek. Erről jelenleg még nincsenek konkrét számok.

Orbán Anita Washingtonban új energetikai lehetőségekről tárgyalt, az orosz sajtó pedig már nyilvántartja a magyar amerikai gázvásárlási terveket. A 400 millió köbméteres szerződés még Szijjártó Péter minisztersége idején született, az újabb beszerzések részletei pedig kidolgozásra várnak. Moszkva figyel, a külügyminiszter diplomáciai sikerről beszél, de a magyar gazdaság számára meghatározó árakról és új szállítási mennyiségekről egyelőre nincs megállapodás.