"Ideje lenne felébredni!" Ezzel az üzenettel figyelmeztette vasárnap a Tisza-kormányt Orbán Viktor, aki Hans-Werner Sinn neves német közgazdász professzor gazdasági elemzését osztotta meg közösségi oldalán. A volt miniszterelnök szerint Németország gazdasági hanyatlása intő példa Magyarország számára, és ha a jelenlegi kabinet folytatja gazdaságpolitikáját, hazánk is hasonló helyzetbe kerülhet. A professzor előadásában az elhibázott energiapolitikát, a brüsszeli túlszabályozást és az ipari termelés visszaesését is a német válság meghatározó tényezői közé sorolta.
Orbán Viktor november 8-i Facebook-bejegyzésében Hans-Werner Sinn előadását ajánlotta követőinek. A Müncheni Egyetem professzor emeritusa, az ifo gazdaságkutató intézet korábbi elnöke az elmúlt években rendszeresen bírálta Németország energiapolitikáját és az Európai Unió gazdasági szabályozását. Legújabb elemzésében részletes adatokkal mutatta be, milyen mértékben gyengült a német ipar versenyképessége.
A volt miniszterelnök ezúttal nem hosszú politikai értékelést írt, hanem a német közgazdász előadásának megtekintésére biztatta az olvasókat. Bejegyzését azonban egyértelmű figyelmeztetéssel zárta: ha a jelenlegi kabinet így folytatja, Magyarországra is a német gazdasághoz hasonló sors várhat. Szerinte a magyar gazdaságpolitika irányának megváltoztatása sürgető feladat.
Orbán korábban már többször bírálta Magyar Péter kormányának gazdasági elképzeléseit. Szeptemberben arról beszélt, hogy a magyar gazdaság a jelenlegi irányítás mellett súlyos nehézségekkel szembesülhet, október végén pedig a Központi Statisztikai Hivatal harmadik negyedéves, mindössze 0,1 százalékos növekedést mutató adatára hivatkozva figyelmeztetett a gazdaság gyenge teljesítményére.
A német ipar hanyatlásáról beszél Hans-Werner Sinn
Sinn októberben tartott, Németország nagy válsága című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a német gazdaság hosszabb ideje súlyos szerkezeti problémákkal küzd. Elemzése szerint az ország 2018 óta az OECD leggyengébben teljesítő gazdaságai közé tartozik, miközben a feldolgozóipari termelés jelentősen visszaesett.
A professzor által bemutatott adatok szerint 2018 óta a német feldolgozóipar reálkibocsátása 16 százalékkal csökkent. Az autóiparban 25, a gépiparban 23, a vegyiparban pedig 22 százalékos visszaesést mutatott ki. A német gazdaság korábbi húzóágazatainak gyengülése az egész európai ipart érintheti, különösen azokban az országokban, amelyek szorosan kapcsolódnak a német beszállítói láncokhoz.
Sinn szerint a problémák hátterében több tényező áll. Ezek közé sorolta az Oroszországgal fennálló gazdasági kapcsolatok megszakadását, az amerikai vámpolitikát, a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat, valamint a német és európai gazdaságpolitika szerinte hibás döntéseit. Különösen élesen bírálta a nukleáris energia kivezetését és az uniós klímapolitika egyes elemeit.
Orbán szerint a Tisza gazdaságpolitikája is veszélyeket hordoz
A volt miniszterelnök figyelmeztetése azért is figyelemre méltó, mert Magyarország gazdasága erősen függ a német ipari teljesítménytől. A magyarországi autógyártás, az alkatrész-beszállítók és számos feldolgozóipari vállalat közvetlenül kapcsolódik a németországi termeléshez. A német ipar tartós gyengélkedése ezért a magyar exportot és a hazai munkahelyeket is érintheti.
Orbán az elmúlt hónapokban az adóemelések lehetőségét és a kormány költségvetési terveit is bírálta. November elején úgy fogalmazott, hogy a Tisza költségvetése szerinte fokozatosan megfojthatja a magyar gazdaságot. A volt kormányfő a vállalkozások támogatását, a beruházások ösztönzését és a munkahelyek védelmét nevezte fontos feladatnak.
A Tisza-kormány eközben az energiaszektor átalakítását is napirendre tűzte. Tótth András korábbi energetikai államtitkár szeptemberben arról beszélt, hogy a magyar villamosenergia-rendszer jelentős fejlesztésekre szorul, mivel az elmúlt évtizedekben nem történtek elegendő beruházások. Az államtitkár azóta távozott tisztségéből.
Az energiapolitika és az ipar versenyképessége a tét
Hans-Werner Sinn elemzésének egyik legfontosabb megállapítása, hogy a német gazdaság problémáit nem lehet pusztán rövid távú költségvetési élénkítéssel megoldani. A professzor szerint szerkezeti változásokra van szükség, amelyek magukban foglalják az energiaellátás újragondolását, az ipari beruházások ösztönzését és a vállalkozásokat terhelő szabályozások csökkentését.
A közgazdász a nukleáris energiához való visszatérést is támogatja, és az európai klímapolitika felülvizsgálatát sürgeti. Álláspontja szerint az ipar versenyképességének helyreállítása nélkül az állami kiadások növelése legfeljebb átmenetileg javíthatja a gazdasági mutatókat.
Orbán Viktor mostani figyelmeztetése ebbe a gazdaságpolitikai vitába illeszkedik. A német példa alapján azt hangsúlyozza, hogy az energiaárak, az iparpolitika és a vállalkozások versenyképessége hosszú távon meghatározzák egy ország gazdasági lehetőségeit.
A német gazdaság problémái Magyarország számára is figyelmeztetőek, hiszen a két ország ipara szorosan összekapcsolódik. Orbán Viktor szerint a Tisza-kormánynak változtatnia kellene jelenlegi gazdaságpolitikáján, mielőtt a magyar gazdaság is súlyosabb következményekkel szembesül. Hans-Werner Sinn elemzése pedig részletesen bemutatja, milyen kockázatokkal járhat az ipari versenyképesség tartós gyengülése és a magas energiaköltségekkel járó gazdaságpolitika.





