Kettős válság sújtja a német gazdaságot: tízezrével szűnhetnek meg a munkahelyek, miközben egyre nagyobb a szakemberhiány

Egyszerre fenyegeti tömeges munkahelyvesztés és súlyos szakemberhiány Németország gazdaságát. A kisiparban évente akár 80 ezer állás szűnhet meg, miközben egy gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint 2029-re már 723 ezer képzett munkavállaló hiányozhat a német munkaerőpiacról. A válság Magyarországot is érintheti: a Németországban dolgozó magyarok mellett a német megrendelésekből élő hazai vállalkozások is megérezhetik a gazdasági nehézségeket.

Egyre aggasztóbb képet fest a német kis- és középvállalkozások helyzetéről Jörg Dittrich, a Német Kisipari Szövetség (ZDH) elnöke. A szakember szerint a gazdasági növekedésre vonatkozó kedvezőbb előrejelzések ellenére számos vállalkozás továbbra is a fennmaradásáért küzd. Az ágazat üzleti hangulatindexe a koronavírus-járvány idején mért mélypontra süllyedt, a beruházási kedv pedig a pénzügyi válság szintjére esett vissza. A romló helyzet mögött a csökkenő megrendelések, a magas működési költségek és a lakossági fogyasztás visszafogása áll.

Dittrich a Funke médiacsoport lapjainak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy megfelelő kormányzati intézkedések nélkül évente 70-80 ezer munkahely tűnhet el a német kisiparból. Az elmúlt két évben már több mint 150 ezer állás szűnt meg az ágazatban, és egyre több vállalkozó dönt a bezárás mellett. Sokan elvesztették a gazdasági kilátásokba vetett bizalmukat, mások egyszerűen felélték pénzügyi tartalékaikat. A szövetség elnöke ezt a folyamatot a vállalkozások csendes megszűnéseként jellemezte.

A magas megélhetési költségek miatt a német háztartások egyre alaposabban meggondolják, mire költenek. A drágább üzemanyag, az energia és a mindennapi kiadások mellett kevesebb pénz jut fodrászra, kézműves termékekre vagy kisebb javításokra. A visszaeső kereslet különösen érzékenyen érinti azokat a családi vállalkozásokat, amelyek nem rendelkeznek jelentős pénzügyi tartalékokkal. Dittrich szerint a német kormánynak sürgősen csökkentenie kellene a vállalkozások terheit, különben további tömeges bezárások következhetnek.

Munkahelyek szűnnek meg, de 723 ezer szakember hiányozhat

A német gazdaság helyzetét különösen ellentmondásossá teszi, hogy miközben egyes ágazatokban sorra szűnnek meg az állások, más területeken egyre nehezebb megfelelő munkavállalót találni. A Német Gazdaságkutató Intézet (IW) szeptemberben közzétett előrejelzése szerint 2029-re mintegy 723 ezer képzett szakember hiányozhat Németországból. Ez nagyjából kétszerese lenne a 2025-ben becsült hiánynak. A kutatók szerint a helyzetet elsősorban a tömeges nyugdíjba vonulások és a fiatal munkavállalók elégtelen utánpótlása okozza.

A legsúlyosabb hiány a kiskereskedelemben jelentkezhet, ahol közel 39 ezer eladói állás maradhat betöltetlenül. Jelentős munkaerőhiány várható a gyermekfelügyeletben, a szociális ellátásban, az egészségügyi ápolásban és az épületvillamossági szakmákban is. Alexander Burstedde, az IW kutatója szerint a következő években mindennapossá válhat, hogy a lakosság nehezen talál megfelelő szakembert vagy ellátást.

A két folyamat egymás mellett is kialakulhat, mivel a megszűnő munkahelyek és a betöltetlen állások gyakran eltérő térségekben, különböző szakképzettséget igénylő területeken jelentkeznek. Egy bezáró kisvállalkozás dolgozói nem feltétlenül tudnak azonnal elhelyezkedni az egészségügyben vagy egy speciális műszaki szakmában. A munkaerőhiány ezért önmagában nem jelenti azt, hogy minden állását elvesztő dolgozó könnyen új munkát találhat.

A Németországban dolgozó magyarok is megérezhetik a válságot

A német gazdaság problémái Magyarország számára is különösen fontosak, hiszen Németország az egyik legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk. Számos magyar vállalkozás közvetlenül vagy beszállítói láncokon keresztül kapcsolódik a német iparhoz, építőiparhoz és szolgáltatásokhoz. A megrendelések visszaesése ezért a hazai fémmegmunkáló, szerelőipari, gépipari és építőipari cégek bevételeit is veszélyeztetheti. A német beruházások elhalasztása további bizonytalanságot okozhat a magyar alvállalkozóknak.

A Németországban munkát vállaló magyarok számára ugyanakkor eltérő következményekkel járhatnak a gazdasági változások. A visszaeső megrendelésekkel küzdő vállalkozásoknál növekedhet az elbocsátások kockázata, miközben a hiányszakmákban továbbra is keresettek lehetnek a képzett munkavállalók. Különösen a villanyszerelők, az egészségügyi dolgozók és egyes műszaki szakemberek előtt maradhatnak nyitva lehetőségek. A magas német lakhatási és megélhetési költségek miatt azonban egy kedvezőnek tűnő fizetés sem feltétlenül jelent akkora anyagi előnyt, mint korábban.

A magyar gazdaság számára az is fontos kérdés, mennyire tartós a német kereslet visszaesése. Ha a német vállalkozások hosszabb időre elhalasztják beruházásaikat, az a magyar exportteljesítményben és a beszállítói megrendelésekben is megjelenhet. Ez különösen azoknak a hazai cégeknek jelenthet kockázatot, amelyek bevételeik jelentős részét egyetlen német partnerre vagy iparágra építik.

A német vállalkozások sürgős könnyítéseket követelnek

Jörg Dittrich a bérjárulékok és az áramadó csökkentését, valamint a munkaidő-szabályozás rugalmasabbá tételét sürgeti. Különösen kifogásolja, hogy a német kormány több, korábban megígért intézkedést még nem hajtott végre. A kézműves pékségeket például továbbra is korlátozzák a vasárnapi sütésben, miközben más üzlettípusok kedvezőbb feltételekkel működhetnek. A szövetség elnöke szerint a bürokrácia és az új adminisztratív kötelezettségek további költségeket rónak a kisvállalkozásokra.

A munkaerőhiány kezeléséhez a szakértők a szakképzés fejlesztését, a munkavállalási ösztönzők erősítését és a képzett külföldi munkaerő bevonását tartják szükségesnek. A kereskedelemben egyre több vállalkozás próbál önkiszolgáló kasszákkal és digitális megoldásokkal alkalmazkodni a munkaerőhiányhoz, a személyes kiszolgálást azonban ezek nem minden területen képesek helyettesíteni. A következő években ezért a vállalkozások fennmaradása és a megfelelő munkaerő biztosítása egyszerre jelenthet komoly kihívást.

A német gazdaság kettős problémája Magyarország számára is figyelmeztető jel. A kisvállalkozások bezárása és a munkahelyek megszűnése csökkentheti a magyar cégek megrendeléseit, miközben a növekvő szakemberhiány továbbra is munkalehetőségeket kínálhat a képzett magyar dolgozóknak. A két folyamat egyszerre alakíthatja át a német munkaerőpiacot, amelynek változásai a magyar gazdaságban is érezhetők lehetnek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük