A magyar mezőgazdaság több ágazatában már a termelés fennmaradása is veszélybe kerülhet, miközben a Tisza-kormány 2027-es költségvetési tervezete újabb pénzügyi terheket helyezhet a gazdálkodók vállára. Nagy István korábbi agrárminiszter szerint az aszály, a terméskiesés, a zuhanó felvásárlási árak és az emelkedő költségek olyan jövedelmezőségi válságot idéztek elő, amelyre a költségvetés nem ad megfelelő választ. A volt tárcavezető arra figyelmeztetett, hogy a támogatások előrehozása és az újabb hitelek nem pótolják a gazdák veszteségeit, az elmaradó beruházások pedig hosszú évekre visszavethetik a magyar agrárium teljesítőképességét.
Az Országgyűlés jövő héten kezdi meg a 2027-es költségvetés tárgyalását, amely a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar szempontjából különösen nehéz időszakban kerül a képviselők elé. Nagy István a Magyar Nemzetnek adott részletes értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat egyszerre küzd termelési, finanszírozási és szerkezeti problémákkal. A gazdálkodók számára ezért kulcskérdés, hogy a következő évben milyen támogatásokhoz jutnak hozzá, és marad-e elegendő forrásuk a termelés folytatására. A költségvetési döntések következményei ráadásul a vidéki munkahelyeket és az élelmiszeripar működését is érintik.
A korábbi agrárminiszter három alapvető problémát azonosított a tervezetben: az ágazati válságok kezelésének hiányosságait, a rendelkezésre álló források szerkezetének változását, valamint az új adózási és pénzügyi kockázatokat. Értékelése szerint a 2026 októberében módosított előirányzatokhoz képest csökken az agrártárca kiadási kerete, miközben a nemzeti agrártámogatások lényegében változatlanok maradnak. Ez különösen akkor jelenthet problémát, amikor a termelési költségek és a gazdaságok veszteségei jelentős terhet okoznak. Nagy szerint az éves támogatási összegek önmagukban keveset mondanak arról, hogy a mezőgazdasági vállalkozások képesek lesznek-e talpon maradni.
A tét messze túlmutat egyetlen költségvetési éven, hiszen a mezőgazdaságban a termelés visszaesése tartós következményekkel járhat. Egy megszüntetett állattartó telep, kivágott ültetvény vagy bezárt feldolgozóüzem újjáépítése jelentős időt és tőkét igényel, a megszűnő munkahelyeket pedig nem feltétlenül lehet gyorsan pótolni. Nagy István szerint ezért a válságkezelésnek elsősorban a meglévő termelőkapacitások megőrzésére kellene összpontosítania. Ehhez azonnali pénzügyi segítségre és kiszámítható hosszú távú fejlesztési lehetőségekre egyaránt szükség lenne.
Drámai visszaesés a termésben és a felvásárlási árakban
A szántóföldi növénytermesztésben az idei év különösen súlyos veszteségeket okozott. Az Agrárközgazdasági Intézet adataira hivatkozva Nagy István ismertette, hogy a búza 2026-os hektáronkénti átlaghozama mindössze 4,3 tonna volt, ami 22,7 százalékos visszaesés az előző évhez képest. A kukorica vetésterülete 600 ezer hektár alá csökkent, az országos termésmennyiség pedig 1,5 millió tonnára esett vissza. A termelőknek ebből a megcsappant bevételből kellene előteremteniük a következő gazdasági év vetőmagjának, műtrágyájának, üzemanyagának és növényvédő szereinek költségét.
Az állattenyésztésben sem kedvezőbb a helyzet, különösen a tej- és sertéstartó gazdaságok kerültek nehéz helyzetbe. A nyerstej termelői átlagára szeptemberben kilogrammonként 136,97 forintra csökkent, ami 31,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől. A vágósertés kilogrammonkénti termelői ára ugyanebben az időszakban 582 forint volt, 23,3 százalékos éves visszaeséssel. A korábbi miniszter szerint az ilyen mértékű bevételcsökkenés a tenyészállomány leépítéséhez, a telepek bezárásához és a szükséges fejlesztések elhalasztásához vezethet.
A kertészetekben az aszály, a fagykárok és a jelentős munkaerőköltségek okoznak egyidejű nehézségeket, miközben a romlandó termékek értékesítése külön kockázatot jelent. A szőlő- és borágazatban az aranyszínű sárgaság terjedése fenyegeti az ültetvényeket, a méhészeknek pedig a kedvezőtlen termelési feltételek mellett az erős importversennyel is meg kell küzdeniük. Nagy István szerint ezek a problémák eltérő beavatkozásokat igényelnek, ezért az általános finanszírozási konstrukciók nem feltétlenül jelentenek minden ágazat számára megfelelő segítséget.

Előrehozott támogatások és hitelek: Nagy szerint ez kevés a válság kezelésére
A korábbi agrárminiszter különösen kifogásolta, hogy a Tisza-kormány válságkezelése jelentős részben a támogatások előrehozott kifizetésére és kedvezményes hitelkonstrukciókra épül. Elismerte, hogy ezek az intézkedések átmenetileg enyhíthetik a gazdálkodók pénzhiányát, a veszteségeket azonban önmagukban nem térítik meg. A korábban megítélt támogatás gyorsabb folyósítása ugyanis nem növeli a gazdaság rendelkezésére álló teljes összeget, a hitelt pedig a kedvezményes kamatozás ellenére is vissza kell fizetni. A tartósan veszteséges gazdaságoknál ezért az újabb eladósodás veszélyét is mérlegelni kell.
A kérdés különösen azokban az ágazatokban sürgető, ahol a felvásárlási árak már nem fedezik megfelelően a termelési költségeket. Egy gazdálkodó hiába jut gyorsabban hozzá a következő időszak támogatásához, ha a veszteségek miatt néhány hónappal később ismét finanszírozási nehézségekkel szembesül. Nagy István ezért célzott válságkezelést sürget, amely a működés fenntartásához szükséges forrásokat biztosítaná a leginkább veszélyeztetett termelők számára. Különösen fontosnak tartja a kisebb gazdaságok megfelelő finanszírozását, amelyeknek általában kevesebb tartalékuk van a veszteséges időszakok átvészelésére.
Az új adók a veszteséges gazdaságokat is sújthatják
A 2027-es költségvetés adópolitikai változásait szintén komoly kockázatnak tartja a volt tárcavezető. A tervezett vagyonadó az eszközigényes mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások számára is problémát okozhat, amennyiben a szabályozás nem veszi megfelelően figyelembe a termelőeszközök sajátosságait. Egy földterület, állattartó telep, gazdasági épület vagy géppark jelentős vagyoni értéket képviselhet akkor is, ha tulajdonosa alacsony jövedelemmel rendelkezik, vagy éppen veszteségesen működik. Nagy szerint ezért különösen fontos különbséget tenni a termeléshez szükséges vagyon és a szabadon felhasználható jövedelem között.
Az innovációs járulék tervezett emelése és egyes vállalati adók módosítása ugyancsak növelheti az érintett vállalkozások pénzügyi terheit. A 2027-es költségvetési tervezet az innovációs járulékból 295,8 milliárd forintos bevétellel számol a 2026-os módosított terv 176,3 milliárd forintjával szemben, míg a kiskereskedelmi adóból várt bevétel 263,7 milliárdról 335,7 milliárd forintra emelkedik. Ezek a költségvetési bevételi változások önmagukban nem azonosak az adóemelések közvetlen hatásával, a gazdasági szereplők terhelésének növekedése azonban a beszállítói áralkukban és a fogyasztói árakban is megjelenhet. Nagy István arra figyelmeztetett, hogy a termelővagyont és a forgótőkét érintő elvonások nem veszélyeztethetik a működő gazdaságok fennmaradását.
A költségek emelkedése ráadásul a mezőgazdasági termékpálya egészén végiggyűrűzhet. A drágább üzemanyag, az energiaárak növekedése és a szállítási költségek változása a termelők mellett a feldolgozókat és a kereskedőket is érintheti. Ha az emelkedő költségeket a vállalkozások nem tudják kigazdálkodni, azok egy részét a fogyasztói árakban próbálhatják érvényesíteni. Ez a gazdálkodók pénzügyi problémáit végső soron a lakossági megélhetés kérdésével is összekapcsolja.
Beruházások nélkül a magyar vidék jövője is veszélybe kerülhet
Nagy István különösen súlyos hibának tartja az agrár- és élelmiszeripari beruházási pályázatok leállítását, amelyet a magyar mezőgazdaság szempontjából történelmi jelentőségű mulasztásként értékelt. A korábbi miniszter szerint a termelőknek a rövid távú működési támogatások mellett olyan fejlesztési lehetőségekre is szükségük van, amelyek segítik a versenyképesség javítását. A korszerűbb technológia, az öntözés fejlesztése, az energiahatékonyság növelése és a feldolgozókapacitások bővítése nélkül a magyar agrárium hosszabb távon is hátrányba kerülhet. Ezért sürgeti az új pályázati keretek és fejlesztési ütemtervek mielőbbi ismertetését.
A mezőgazdaság helyzete a vidéki települések életére is közvetlen hatással van. A falvakban működő gazdaságok és élelmiszeripari vállalkozások munkahelyeket biztosítanak, helyi szolgáltatásokat tartanak fenn, és hozzájárulnak a települések gazdasági stabilitásához. Egy gazdaság megszűnése ezért nem kizárólag a tulajdonos és az alkalmazottak problémája, hanem a környező közösségek számára is bevétel- és lehetőségvesztést okozhat. Nagy István emiatt a Magyar falu program, a LEADER és az új vidékfejlesztési konstrukciók folyamatosságának biztosítását is kiemelt feladatnak tekinti.
A korábbi tárcavezető szerint a vízgazdálkodási beruházásoknál is pontosan meghatározott, számonkérhető célokra lenne szükség, különös tekintettel a mezőgazdasági hasznosulásra. A szélsőséges időjárás és az egyre gyakoribb aszály miatt az öntözés és a vízmegtartás fejlesztése meghatározó tényezővé vált a termelés biztonsága szempontjából. Az ilyen beruházások azonban többéves előkészítést, kiszámítható támogatási rendszert és megfelelő finanszírozást igényelnek. Ha a gazdálkodók a jelenlegi válság miatt lemondanak ezekről a fejlesztésekről, a későbbi alkalmazkodási lehetőségeik is szűkülhetnek.
A kormány új támogatást is tervez, de a költségvetési vita még hátravan
A Tisza-kormány közben november 12-én társadalmi egyeztetésre bocsátott egy új támogatási tervezetet, amely a közel-keleti válság következtében megemelkedett műtrágya- és energiaköltségek ellentételezését célozza. A rendelkezésre álló uniós keretből Magyarország mintegy 16,7 millió euróra jogosult, amelyet a nemzeti költségvetésből további támogatással egészítenének ki. Ez a konstrukció célzott segítséget jelenthet az érintett gazdaságoknak, tényleges hatása azonban a jogosultsági feltételektől és a kifizetések ütemezésétől is függ. A tervezet november 20-ig véleményezhető, így a részletszabályok még változhatnak.
A 2027-es költségvetés megítéléséhez ezért a kormány tervezett intézkedéseit és a gazdálkodók tényleges szükségleteit egyaránt vizsgálni kell. Nagy István szerint a jelenlegi támogatási és adópolitikai elképzelések nem biztosítanak elegendő védelmet a jövedelmezőségi válsággal szemben, a kabinet viszont a költségvetési egyensúly helyreállítását és az új támogatási rendszerek kialakítását hangsúlyozza. A parlamenti tárgyalás során különösen fontos lehet tisztázni, mely ágazatok jutnak tényleges többletforráshoz, és milyen feltételekkel folytathatók a korábban megkezdett fejlesztések. Az agrárium helyzete ugyanis már most is olyan nehézségekkel terhelt, amelyekre a következő költségvetési évben konkrét válaszokat kell adni.
A korábbi agrárminiszter figyelmeztetése szerint a legsúlyosabb veszélyt a termelőkapacitások tartós elvesztése jelenti. Egy bezárt állattartó telepet, felszámolt gazdaságot vagy kivágott ültetvényt később jóval drágább újra létrehozni, mint a működését időben megőrizni. A 2027-es költségvetés ezért a magyar mezőgazdaság következő éveit is meghatározhatja, különösen akkor, ha a jövedelmezőségi válságra nem sikerül megfelelő finanszírozási és fejlesztési megoldásokat találni. A döntések következményeit pedig a gazdák mellett a vidéki közösségek és az élelmiszert vásárló családok is érzékelhetik.




