Szeptemberben még széles körű társadalmi összefogással, tekintélyes közjogi szereplők és tudományos intézmények bevonásával készülő új alkotmányról beszélt Magyar Péter. November elejére azonban meglehetősen kínos részlet derült ki a nagyra törő tervekről: a Magyar Tudományos Akadémia közérdekű adatigénylésre adott válasza szerint az intézmény nem kezel az alkotmányozással kapcsolatos dokumentumokat. Pedig a miniszterelnök már szeptember végére kilátásba helyezte az előkészítést felügyelő testület megalakulását, amelyben az MTA képviselőjének is szerepet szánt. A hangzatos bejelentés óta közel két hónap telt el, az ígért széles körű egyeztetésből pedig egyelőre kevés látszik.
Magyar Péter szeptember 14-én, a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy kormánya még a 2030-ig tartó parlamenti ciklusban új alkotmányt és választójogi törvényt kíván elfogadni. A miniszterelnök akkor azt is közölte, hogy reményei szerint szeptember végéig megalakul az alkotmányozás folyamatát felügyelő testület, amelybe különböző közjogi méltóságokat, tudományos intézmények képviselőit és jogászszakembereket vonnának be.
A lehetséges résztvevők között név szerint említette a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróságot, a Magyar Tudományos Akadémiát és a jogi karok dékánjait. Az új alkotmányt olyan széles társadalmi részvétellel kívánta előkészíteni, hogy az a lehető legtöbb magyar állampolgár számára elfogadható legyen. Az elfogadás után népszavazással is megerősíttetné az új alaptörvényt.
Ehhez képest a Magyar Nemzet november 6-án közzétett közérdekű adatigénylésének eredménye azt mutatja, hogy legalábbis az Akadémia intézményi részvételének nincs dokumentálható nyoma az érintett szerveknél. Az MTA válasza alapján továbbra sem világos, hogy a kormány hivatalosan kezdeményezte-e az együttműködést, illetve milyen szakaszban jár az alkotmányozást felügyelő testület létrehozása.

Szeptember végére ígért testület, novemberben hiányzó dokumentumok
A Magyar Nemzet adatigénylésében arra kérdezett rá, hogy érkezett-e hivatalos megkeresés a kormányzattól az alkotmányozással kapcsolatban, továbbá jelölt-e az MTA képviselőt az előkészítést felügyelő testületbe.
Az Akadémia november 6-án kelt válaszát Böhm Gergely, az MTA Titkárságának titkárságvezetője jegyezte. A tájékoztatás szerint az MTA Titkársága és az Akadémia más költségvetési szervei nem kezelnek az adatigénylésben meghatározott témákra vonatkozó adatokat.
A válasz tehát nem tartalmaz olyan dokumentumot, amelyből megállapítható lenne az Akadémia hivatalos bevonása az alkotmányozási folyamatba. Arról sem ad részletes felvilágosítást, hogy történt-e informális egyeztetés, érkezett-e felkérés, vagy az MTA kíván-e a későbbiekben képviselőt delegálni.
Ez fontos különbség: az adatkezelés hiánya önmagában nem bizonyítja, hogy az Akadémia visszautasította a részvételt. Az viszont már politikai kérdés, miként fordulhat elő, hogy a miniszterelnök által két hónapja nyilvánosan megnevezett intézmény részvételének még mindig nincs egyértelműen dokumentálható előzménye.
Az ország új alkotmányáról beszélnek, de hol tart az előkészítés?
Magyar Péter az új alaptörvényt a politikai rendszerváltás egyik meghatározó vállalásaként mutatta be. Szeptemberi nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy olyan alkotmányt szeretne, amelynek kidolgozásából senkit sem zárnak ki, és amelyet a magyar társadalom széles köre sajátjának érezhet.
Egy új alkotmány megalkotása azonban az állam működésének alapjait érinti. Nem egyszerű kormányzati programról vagy egy minisztériumi rendelet módosításáról van szó, hanem a közhatalom gyakorlásának, az alapvető jogoknak és az intézményrendszer működésének hosszú távú szabályairól. Ilyen horderejű folyamatban a résztvevők személye, a döntéshozatal rendje és az előkészítés átláthatósága alapvető követelmény.
A kormányfő által beharangozott testület működéséről, tagságáról és felállításának pontos időpontjáról ugyanakkor a nyilvánosság továbbra sem kapott egyértelmű tájékoztatást. Az MTA válasza különösen azért figyelemre méltó, mert az Akadémia részvétele éppen a tudományos és szakmai megalapozottság egyik fontos biztosítéka lehetne.
A társadalmi bevonás nem sajtónyilatkozatokkal kezdődik
A Tisza-kormány politikai kommunikációjában visszatérő elem a társadalmi egyeztetés, az átláthatóság és a szakmai szereplők bevonásának ígérete. Az alkotmányozás területén azonban ezeknek az elveknek különösen nagy jelentőségük van, hiszen a készülő alaptörvénynek a mindenkori kormánytól függetlenül kell meghatároznia az ország alkotmányos berendezkedését.
A Magyar Tudományos Akadémia bevonása önmagában sem garantálná a széles társadalmi konszenzust, de legalább kézzelfogható jele lenne annak, hogy a kormány a bejelentett szakmai együttműködés megszervezésén dolgozik. Az eddig nyilvánosságra került információk alapján azonban még az sem tisztázott, hogy a szeptemberben említett szereplők közül kiket kerestek meg hivatalosan.
Magyar Péternek ezért érdemes lenne nyilvánosságra hoznia, milyen előkészítő munka zajlott szeptember óta, kik kaptak meghívást az alkotmányozást felügyelő testületbe, és mikor kezdődhet meg a tényleges szakmai egyeztetés. Ezek az adatok egy olyan kormánytól, amely az átláthatóságot saját politikai hitelességének egyik alapjává tette, aligha tekinthetők túlzó elvárásnak.
A szeptember végére ígért alkotmányozó testület körül november elején is több a tisztázatlan kérdés, mint a nyilvánosan ellenőrizhető eredmény. Az MTA adatigénylésre adott válasza nem bizonyítja az együttműködés elutasítását, de komoly hiányosságokra világít rá a folyamat kommunikációjában. Magyar Péter új alkotmányt és történelmi jelentőségű társadalmi egyeztetést ígért. Ennek első, meglehetősen szerény próbája az lenne, ha a kormány legalább arról világosan beszámolna, hogy kik készítik elő az ország következő alaptörvényét.



