Nyolc évig jelentett súlyos problémát a magyar jogállamiság Brüsszelben, most azonban az Európai Néppárt szerint ideje lezárni a Magyarország ellen 2018-ban indított eljárást. A fordulat alig fél évvel Magyar Péter hatalomra kerülése után következett be. A Tisza Pártot is soraiban tudó néppárti frakció már nem látja indokoltnak a hetes cikk szerinti eljárás fenntartását, miközben a demokratikus intézmények helyreállítása szerintük is további munkát igényel. A brüsszeli jogállamisági szigor látványos enyhülése különösen annak fényében érdekes, hogy ugyanaz az ország, ugyanazokkal az uniós szerződéses kötelezettségekkel, mindössze néhány hónapja kapott új kormányt.
Az Európai Néppárt november 6-án hivatalos közleményben szólította fel az uniós intézményeket, hogy zárják le a Magyarországgal szemben 2018 óta folyó, az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján indított eljárást. A pártcsalád szerint az áprilisi választások után hivatalba lépett Tisza-kormány olyan reformokat vezetett be, amelyek indokolttá teszik az ország megítélésének megváltoztatását.
Tomas Tobé, az EPP-frakció igazságügyi és belügyi kérdésekért felelős alelnöke Budapesten arról beszélt, hogy a magyar választók áprilisban új kezdetet akartak, a kormány pedig azóta jelentős lépéseket tett a demokrácia és a jogállamiság megerősítésére. Az uniós politikus szerint ezeket a fejleményeket Brüsszelnek is el kell ismernie.
A politikai fordulat sebessége figyelemre méltó. A Néppárt már szeptemberben az eljárás megszüntetésének lehetőségéről beszélt, vagyis néhány hónappal a kormányváltás után megindult a korábban rendkívül súlyosnak minősített magyarországi jogállamisági helyzet újraértékelése.
Nyolc évnyi aggály után hirtelen kedvezőbb lett Magyarország megítélése
A hetes cikk szerinti eljárást 2018 szeptemberében kezdeményezte az Európai Parlament. Az akkori indoklásban az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a sajtószabadsággal, a civil szervezetek működésével és az alapvető jogok érvényesülésével kapcsolatos aggályok szerepeltek.
Az eljárás nyolc éven keresztül az Orbán-kormány és Brüsszel közötti politikai konfliktus egyik legfontosabb eszköze maradt. Magyarország jogállamisági helyzetéről rendszeresen folytak viták az uniós intézményekben, miközben különböző eljárások és feltételrendszerek az uniós támogatások kifizetését is befolyásolták.
Most a Néppárt már arról beszél, hogy Magyarország visszatért a demokratikus fejlődés útjára. A frakció szerint a változások olyan jelentősek, hogy a korábbi eljárás fenntartása helyett elegendő lehet a reformok folyamatos ellenőrzése.
Tobé ugyanakkor elismerte, hogy a demokratikus intézmények korábbi leépítésének következményeit néhány hónap alatt nem lehet felszámolni. Ez különös helyzetet teremt: az EPP szerint a jogállamiság helyreállítása még nem fejeződött be, de az annak veszélyeztetése miatt indított eljárást már meg lehetne szüntetni.
Magyar Péter pártcsaládja már a lezáráson dolgozik
A politikai összefüggés sem mellékes. A Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, az EPP-frakciót pedig Manfred Weber vezeti, aki Magyar Péter egyik legfontosabb európai politikai szövetségese.
Az Euronews már szeptemberben arról számolt be, hogy a néppárti képviselők a hetes cikk szerinti eljárás lezárásával politikai sikert kívánhatnak biztosítani a Tisza Pártnak. A mostani közlemény alapján a kezdeményezés hivatalos néppárti állásponttá vált.
Az október végén Magyarországra látogató európai parlamenti küldöttség ugyanakkor még több megoldatlan kérdést azonosított, köztük az igazságszolgáltatás függetlenségével, a médiaszabadsággal és az alapvető jogokkal kapcsolatban. A vizsgálat vezetői további reformokat tartottak szükségesnek.
A hetes cikk szerinti eljárást egyébként még nem zárták le. Az Európai Parlament november végén vitázhat a magyarországi helyzetről, decemberben pedig állásfoglalás születhet a folytatásról.
A jogállamiság mércéje vagy a megfelelő politikai szövetséges?
Az EPP álláspontjának megváltozása óhatatlanul felveti a kérdést, mennyire következetesek a brüsszeli jogállamisági elvárások. Ha egy ország intézményi problémái évekig olyan súlyosak voltak, hogy rendkívüli uniós eljárást indokoltak, akkor az eljárás megszüntetéséhez világosan bemutatott, ellenőrizhető eredményekre van szükség.
A Néppárt a magyar kormány reformjaira hivatkozik, a politikai környezet azonban közben alapvetően megváltozott. Orbán Viktor helyét Magyar Péter vette át, a kormányzó párt pedig immár ugyanahhoz az európai pártcsaládhoz tartozik, amely az eljárás lezárását sürgeti.
A magyar választók joggal várhatják el, hogy Brüsszel ugyanazzal a mércével vizsgálja Magyarországot, függetlenül attól, ki vezeti az országot. A jogállamiság követelményeinek érvényesítése ugyanis csak akkor lehet hiteles, ha az értékelés alapját valóban a jogszabályok és az intézmények működése adja, nem pedig az aktuális politikai erőviszonyok.
Nyolc évig tartó jogállamisági aggályok után az Európai Néppárt most néhány hónapnyi Tisza-kormányzásra hivatkozva már lezárná a Magyarország elleni eljárást. A brüsszeli fordulat látványos, az időzítés pedig aligha kerülheti el a figyelmet. Orbán Viktor távozásával és Magyar Péter hatalomra kerülésével Brüsszelben hirtelen sokkal kedvezőbb lett a magyar demokrácia megítélése. A jogállamiság politikai mércéjével kapcsolatos kételyeket ez a gyors változás aligha fogja eloszlatni.





