Parlamenti vizsgálat lesz a Tisza-kormány által nagy lendülettel beharangozott ügynökakta-nyilvánosságra hozatal botrányából. Apáti István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke november 9-én, hétfőn reggel nyolc órára összehívta a testület nyílt ülését. Az állambiztonsági adatbázisban 164 embert soroltak tévesen a hálózati személyek közé, köztük olyanokat is, akiket a kommunista diktatúra valójában megfigyelt. A levéltár főigazgatója már a lemondását is felajánlotta, a politikai felelősség kérdése azonban továbbra is nyitott.
Alig két nappal a nagy csinnadrattával elindított Nyitott Akták adatbázis bemutatása után már az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának kell foglalkoznia a közzététel körül kialakult botránnyal. Apáti István, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője pénteken jelentette be, hogy hétfő reggelre összehívta a bizottság nyílt ülését, amelynek egyetlen napirendi pontja a november 4-én nyilvánosságra hozott ügynökakták körüli aggályok és ellentmondások tisztázása lesz.
A bizottsági elnök közlése szerint az ülésen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) vezetőinek is meg kell jelenniük. A parlamenti meghallgatásra azért kerül sor, mert az adatbázis indulását követően kiderült, hogy a hálózati személyek listájára olyanok is felkerültek, akiket nem beszervezett ügynökként, hanem a titkosszolgálatok által megfigyelt személyként tartottak nyilván.
Az érintettek között szerepelt Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója is. A rendszerváltás ismert szereplőjének neve a hálózati személyek között jelent meg, holott a levéltár később elismerte, hogy esetében téves besorolás történt. Lezsák jogi lépéseket helyezett kilátásba, lánya pedig közölte, hogy édesapja bírósághoz fordul a történtek miatt.
Százhatvannégy téves besorolás, több mint egymillió látogató
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója pénteken a Kossuth rádióban ismerte el, hogy összesen 164 esetben történt hiba. Magyarázata szerint a mágnesszalagos nyilvántartás nem kizárólag a hálózati személyek adatait tartalmazta, hanem azok kapcsolatait is. Az informatikai rendszer ezeket a kategóriákat nem megfelelően különítette el, így a megfigyelt személyek egy része is az ügynökök között jelent meg.
A levéltár közlése szerint az informatikai hibát már kijavították, és jelenlegi ismereteik alapján nem maradt tévesen besorolt személy az adatbázisban. Ez azonban nem változtat azon, hogy a nyitás napján több mint 1,1 millióan keresték fel a honlapot. Vagyis a hibás besorolások rendkívül széles nyilvánosságot kaphattak, mielőtt azokat helyesbítették volna.
A tévesen megjelölt emberek számára mindez súlyos következményekkel járhat. A közvéleményben az ügynöknek minősítés ugyanis sok esetben együttműködést, besúgást és erkölcsi felelősséget jelent, miközben a történeti nyilvántartásokban szereplő adatok önmagukban nem minden esetben bizonyítanak tényleges jelentéstételt.
A levéltár vezetője lemondana, Magyar Péter bocsánatot kért
Cseh Gergő Bendegúz pénteken valamennyi érintettől elnézést kért, és közölte, hogy szakmailag helyesnek tartja a vezetői felelősség vállalását. Ennek megfelelően a hiba elhárítása után felajánlja lemondását a fenntartónak, amelynek elfogadásáról az Országgyűlés dönthet.
Magyar Péter miniszterelnök szintén bocsánatot kért Lezsák Sándortól. A történtek azonban újabb vitát indítottak arról, milyen szakmai ellenőrzés előzte meg az adatbázis közzétételét, és ki engedélyezte egy ilyen érzékeny, több tízezer nevet tartalmazó nyilvántartás élesítését megfelelő ellenőrzés nélkül.
A Fidesz és a KDNP politikai felelősök megnevezését és távozását követeli, valamint az adatbázis működésének felfüggesztését sürgeti. A kormánypártok részéről ugyanakkor egyelőre nem hangzott el részletes tájékoztatás arról, milyen ellenőrzési eljárások előzték meg a november 4-i nyilvánosságra hozatalt.
Hétfőn már a parlamentben kell magyarázatot adni
A hétfői nemzetbiztonsági bizottsági ülésen így a levéltár vezetőinek a hibás besorolások okáról, az adatbázis előkészítéséről és a közzététel szakmai ellenőrzéséről is számot kell adniuk. Különösen fontos tisztázni, hogyan kerülhetett 164 megfigyelt ember a hálózati személyek közé, és milyen intézkedésekkel kívánják megakadályozni a hasonló eseteket.
A botrány ráadásul az egész adatbázis hitelességét érintő bizalmi problémát okozott. A kommunista állambiztonsági múlt feltárása fontos történelmi feladat, ám a beszervezett hálózati személyek, a megfigyeltek és a különböző nyilvántartásokban szereplő kapcsolatok összemosása éppen a tisztázást lehetetlenítheti el. Különösen súlyos, ha a rendszer egykori áldozatai kerülnek a nyilvánosság előtt a besúgók közé.
A Tisza-kormány történelmi elszámoltatásként hirdette meg az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, az első napok eredménye azonban 164 téves besorolás, nyilvános bocsánatkérés és egy felajánlott főigazgatói lemondás lett. A hétfői parlamenti meghallgatáson most már arra is választ kell adni, miként kerülhetett a nyilvánosság elé egy ilyen súlyos hibákat tartalmazó adatbázis, és kik viselik ezért a felelősséget.





