Magyar Péter szerint bohóckodás a nemzetbiztonsági vizsgálat: a Tisza nem hajlandó megjelenni az ügynökbotrány miatt összehívott ülésen

Százhatvannégy embert soroltak tévesen a kommunista állambiztonság hálózati személyei közé, a levéltár vezetője már a lemondását is felajánlotta, Magyar Péter miniszterelnök azonban „nemzetbiztonsági bohóckodásnak” nevezte az ügy parlamenti kivizsgálását. A kormányfő pénteken bejelentette, hogy a Tisza képviselői nem vesznek részt a Nemzetbiztonsági Bizottság hétfőre összehívott rendkívüli ülésén. A politikai felelősség tisztázása helyett Magyar Péter ezúttal is a Fideszt és a Mi Hazánkat támadta.

Újabb fordulatot vett a november 4-én elindított Nyitott Akták adatbázis körüli botrány. Apáti István, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke hétfő reggel nyolc órára nyílt ülést hívott össze, hogy tisztázzák az ügynökakták nyilvánosságra hozatalakor történt súlyos hibákat. A testület az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetőitől is tájékoztatást vár.

Magyar Péter azonban rövid úton elintézte a kérdést. Péntek délutáni Facebook-bejegyzésében közölte, hogy a Tisza nem vesz részt a szerinte a Fidesz alvállalkozói által összehívott nemzetbiztonsági bohóckodáson. Hozzátette, hogy hamarosan valódi nemzetbiztonsági témák is lesznek, majd a Mi Hazánknak címezve azt üzente, döntse el, Orbán Viktor vagy Kádár János volt-e a nagyobb államférfi.

A miniszterelnök tehát egy parlamenti bizottsági vizsgálatra politikai sértegetéssel válaszolt. Pedig az ülés napirendjén egyetlen konkrét ügy szerepel: hogyan kerülhetett 164 olyan ember neve az egykori ügynökök közé, akiket a kommunista diktatúra valójában megfigyelt.

Az áldozatokból besúgók lettek, a felelősségre vonásból bohóckodás

A november 4-én nyilvánosságra hozott adatbázisban többek között Lezsák Sándor, az MDF egyik alapítójának neve is a hálózati személyek között jelent meg. Az ÁBTL később elismerte, hogy informatikai hiba történt, és Lezsák valójában megfigyeltként szerepelt az egykori állambiztonsági nyilvántartásban.

Cseh Gergő Bendegúz főigazgató tájékoztatása szerint összesen 164 embert érintett a téves besorolás. A hibás adatokat azóta eltávolították, a levéltár vezetője pedig bocsánatot kért, és a lemondását is felajánlotta. Magyar Péter szintén elnézést kért Lezsák Sándortól, a bocsánatkérést azonban most a parlamenti ellenőrzés elutasítása követte.

Az adatbázist már az első napon több mint egymillióan keresték fel. A tévesen ügynöknek feltüntetett emberek jó hírnevén esett sérelmet egy informatikai javítás aligha képes egyik pillanatról a másikra helyrehozni. Különösen akkor, amikor a közösségi oldalakon már megindult a nevek politikai célú terjesztése és a nyilvános megbélyegzés.

A parlamenti vizsgálatnak éppen az lenne a feladata, hogy tisztázza, milyen ellenőrzés előzte meg az adatbázis közzétételét, kik voltak felelősek annak élesítéséért, és hogyan fordulhatott elő ilyen súlyos tévedés. Magyar Péter számára azonban ezek a kérdések láthatóan nem indokolják, hogy pártja képviselői részt vegyenek az ülésen.

Ha számonkérés következik, Magyar Péter már nem kíváncsi a részletekre

A Tisza-kormány az ügynökakták megnyitását történelmi jelentőségű elszámoltatásként hirdette meg. A november 4-i bejelentést komoly politikai figyelem övezte, Magyar Péter pedig személyesen is részt vett a nyilvánosságra hozatalban. Amikor azonban kiderült, hogy a rendszer hibásan működött, és a diktatúra áldozatait is besúgóként tüntette fel, az ünnepélyes hangulat gyorsan eltűnt.

Most pedig a miniszterelnök már azt a parlamenti testületet minősíti bohóckodónak, amely magyarázatot szeretne kapni a történtekre. A Mi Hazánkat a Fidesz alvállalkozójának nevezi, miközben az általa vezetett kormány egyik nagy politikai vállalkozása körül kialakult botrány parlamenti tisztázásától távol tartja saját képviselőit.

A döntés politikai üzenete meglehetősen világos. Magyar Péter szívesen áll az élére a kommunista múlt feltárásának, amíg abból politikai sikert remélhet. Amikor viszont az eljárás hibáiról és a felelősségről kellene számot adni, már a vizsgálat létjogosultságát is kétségbe vonja.

Százhatvannégy tévesen megbélyegzett ember, egy felajánlott főigazgatói lemondás és egy országos botrány után Magyar Péter szerint a parlamenti számonkérés csak bohóckodás. A nagy elszámoltatási lendület tehát addig tartott, amíg mások múltját kellett vizsgálni. Amikor a saját kormányzati felelősség került napirendre, a Tisza inkább távol marad.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük