Belebukhat az ügynöklista-botrányba az ÁBTL főigazgatója: 164 ártatlanul megbélyegzett ember után felajánlja lemondását

Újabb fordulatot vett a Tisza-kormány által nagy csinnadrattával elindított ügynökakta-nyilvánosságra hozatal botránya. Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója péntek reggel bejelentette, hogy a hibák kijavítását követően felajánlja lemondását az Országgyűlésnek. A november 4-én elindított Nyitott Akták adatbázisban összesen 164 olyan személy szerepelt tévesen a hálózati személyek között, akiket valójában a kommunista állambiztonság megfigyelt. A főigazgató minden érintettől elnézést kért, a történtek azonban már régen túljutottak egy egyszerű informatikai hiba keretein.

Cseh Gergő Bendegúz november 6-án, a Kossuth rádió Felkelő című műsorában jelentette be, hogy a levéltár munkatársai kijavították a hibás besorolásokat. Tájékoztatása szerint jelenlegi tudásuk alapján már nem találhatók tévesen feltüntetett nevek az adatbázisban, az ellenőrzés azonban tovább folytatódik. A főigazgató elismerte, hogy összesen 164 esetben történt hibás adatfeldolgozás.

A botrány november 5-én robbant ki, amikor kiderült, hogy Lezsák Sándor, az antikommunista ellenzék egykori meghatározó szereplője is a hálózati személyek között jelent meg. A levéltár ezt követően elismerte, hogy Lezsák nem besúgóként, hanem megfigyelt személyként szerepelt az eredeti állambiztonsági nyilvántartásban. Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosan bocsánatot kért, Lezsák családja azonban egyértelművé tette, hogy az elnézéskérés nem helyettesítheti a felelősségre vonást.

Lezsák Anna fideszes országgyűlési képviselő, Lezsák Sándor lánya már csütörtökön követelte Cseh Gergő Bendegúz lemondását és a történtek teljes körű kivizsgálását. A család jogi lépéseket is kilátásba helyezett, különösen azokkal szemben, akik a hibás adatokat felhasználva tovább terjesztették a valótlan állításokat. A pénteki bejelentés így közvetlenül kapcsolódik a botrány miatt megfogalmazott politikai és személyes felelősségre vonási követelésekhez.

"Az első számú vezetőnek kell vállalnia a felelősséget"

Cseh Gergő Bendegúz a rádióinterjúban elismerte, hogy a történtekért az intézmény vezetőjeként neki kell felelősséget vállalnia. Úgy fogalmazott, szakmailag akkor jár el tisztességesen, ha előbb kijavítják a hibát, ezt követően pedig felajánlja lemondását a fenntartónak. A döntés az Országgyűlés kezében lesz, amely eldöntheti, továbbra is igényt tart-e a munkájára.

Ez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy a főigazgató már távozott volna posztjáról. A lemondás felajánlása és annak elfogadása két külön lépés, így Cseh Gergő Bendegúz sorsa még nem dőlt el. A bejelentés mindenesetre az első komoly vezetői következménye lehet az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát kísérő botránynak.

A főigazgató bocsánatot kért mind a 164 érintettől, akiknek neve hibásan jelent meg a rendszerben. Az elismerés különösen súlyos annak fényében, hogy az adatbázist történelmi igazságtételként mutatták be, miközben már a nyitónapon olyan személyeket is besúgóként lehetett azonosítani, akiket valójában maga az állambiztonság tartott megfigyelés alatt.

Egyetlen Excel-mezőbe ömlesztett adatokból készült az ügynöklista

A botrány technikai hátteréről is újabb részletek kerültek nyilvánosságra. A levéltár október elején kapta meg végleges formában az Alkotmányvédelmi Hivataltól a feldolgozandó adatállományt, amelyet egy rosszul strukturált Excel-táblázat tartalmazott. A neveket, fedőneveket, lakcímeket és egyéb személyes adatokat egyetlen mezőben, ömlesztve adták át, ezért az informatikusoknak kellett szétválasztaniuk és értelmezhető adatbázissá alakítaniuk azokat.

Cseh Gergő Bendegúz szerint a téves besorolás a mágnesszalagos nyilvántartás feldolgozásánál keletkezett. Az egykori állambiztonság különböző kódokkal jelölte a hálózati személyeket és azokat, akik valamilyen más minőségben szerepeltek a rendszerben. A megfigyeltekhez tartozó 05-ös kódok értelmezésekor történhetett olyan technikai hiba, amelynek következtében az érintettek neve a hálózati személyek közé került.

Az adatfeldolgozás körülményei azért is különösen aggasztók, mert a levéltárnak rövid idő alatt kellett feldolgoznia egy több tízezer nevet tartalmazó nyilvántartást. Egy ilyen méretű, történelmileg és személyesen rendkívül érzékeny adatállomány esetében azonban az ellenőrzésnek alapvető követelménynek kellett volna lennie. A 164 hibás besorolás azt mutatja, hogy a nyilvánosságra hozatal előtt alkalmazott ellenőrzési folyamat nem volt elegendő.

A kérdés így már az, miért kerülhetett éles üzembe egy olyan rendszer, amelynek adatai között megfigyelt személyek is besúgóként jelenhettek meg. A technikai magyarázat feltárhatja a hiba keletkezésének módját, de önmagában nem ad választ arra, hogy miért nem szűrték ki a problémát még a közzététel előtt.

Egymillió látogató egyetlen nap alatt, több ezer megkeresés a levéltárnál

A főigazgató a Nyitott Akták indulását követő hatalmas érdeklődésről is beszámolt. November 4-én mintegy 1,1 millió látogató kereste fel a weboldalt, és egyetlen nap alatt több mint ötezer kérelem érkezett a levéltárhoz. Az érdeklődők többsége saját családjával kapcsolatos további információkat szeretne megismerni.

A számok jól érzékeltetik, milyen jelentős társadalmi érdeklődés övezi a kommunista állambiztonság dokumentumait. A levéltár azonban évente mindössze 3500–4000 megkeresést képes feldolgozni, így az egyetlen nap alatt beérkezett kérelmek mennyisége már önmagában meghaladta az intézmény teljes éves kapacitását.

A hatalmas látogatottság ugyanakkor a hibásan közzétett adatok következményeit is súlyosbítja. A téves besorolások rendkívül gyorsan eljuthattak több százezer emberhez, és a neveket tartalmazó listák alapján már a nyitónapon megindult a közéleti szereplők besúgózása. A későbbi helyesbítés aligha képes ugyanilyen gyorsan eltüntetni az interneten terjedő téves állításokat.

Ki vállalja a politikai felelősséget?

Cseh Gergő Bendegúz lemondási szándéka fontos fejlemény, a botrány politikai felelősségének kérdését azonban nem zárja le. Az adatbázis megnyitása a Tisza-kormány egyik kiemelt politikai kezdeményezése volt, amelyet Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán miniszter is nyilvánosan támogatott. A november 4-i bemutatón a kormány vezetői történelmi jelentőségű lépésként ünnepelték az állambiztonsági dokumentumok hozzáférhetővé tételét.

Másnapra kiderült, hogy legalább 164 esetben hibás besorolás került a nyilvánosság elé. A tévedés olyan személyeket is érintett, akik a kommunista rendszer megfigyeltjei voltak, így a nyilvántartásban megjelenő téves minősítés éppen azok jó hírnevét veszélyeztette, akiknek a múltbeli meghurcoltatását az állambiztonsági iratoknak dokumentálniuk kellene.

Magyar Péter bocsánatkérése önmagában nem ad választ arra, milyen ellenőrzésekkel biztosították a nyilvánosságra hozott adatok pontosságát. Az sem tisztázott, hogy a kormányzati döntéshozók milyen tájékoztatást kaptak az adatállomány feldolgozásának nehézségeiről, illetve a közzététel előtt felmerült kockázatokról.

A Fidesz és a KDNP a történtek után az adatbázis teljes leállítását követelte, Lezsák Anna pedig a főigazgató távozását és a jogi felelősség vizsgálatát sürgette. Cseh Gergő Bendegúz pénteki bejelentése az utóbbi követelésre már részleges választ jelent, ám a kormányzati felelősség ügyében továbbra sem történt hasonló lépés.

A hibát kijavították, de az okozott kárt nem lehet egy kattintással eltüntetni

A levéltár vezetése szerint a 164 téves besorolást már korrigálták, és a jelenlegi ellenőrzések alapján nem látnak további hasonló hibát. A technikai javítás azonban a nyilvános megbélyegzések következményeit nem szünteti meg automatikusan. Az érintettek neve már megjelenhetett közösségi oldalakon, politikai bejegyzésekben és sajtóbeszámolókban, amelyek helyesbítése külön feladat.

Különösen súlyos az a helyzet, amikor a kommunista diktatúra egykori megfigyeltjeit a rendszerrel együttműködő hálózati személyek közé sorolják. Az ilyen tévedés történelmileg is kiforgatja az érintettek szerepét, és évtizedekkel a rendszerváltás után ismét méltatlan helyzetbe hozhatja őket vagy családtagjaikat.

Cseh Gergő Bendegúz végül eljutott a lemondás felajánlásáig, miután 164 ember neve tévesen került a besúgóként azonosítható személyek közé. A főigazgató legalább felismerte, hogy az intézmény vezetőjének felelősséget kell vállalnia a történtekért. A Tisza-kormány részéről azonban egyelőre nem látszik hasonló politikai következmény, holott a nagy nyilvánossággal beharangozott aktanyitás már az első napon súlyos hibákat produkált. A kommunista rendszer áldozatainak újabb megbélyegzését pedig nem lehet pusztán egy informatikai hiba kijavításával elintézni.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük