Újabb országos tiltakozáshullám söpört végig Franciaországon november 5-én, ahol a megélhetési költségek, az alacsony bérek és a közszolgáltatások romló állapota miatt százezrek vonultak utcára. A francia belügyminisztérium 600 ezer résztvevőről számolt be, míg a CGT szakszervezeti szövetség közel 1,6 millió demonstrálót említett. A kezdetben többnyire békés felvonulások Párizsban és Lyonban rendőri összecsapásokba torkolltak, Toulouse közelében pedig pirotechnikai eszközök miatt kigyulladt egy középiskola. Emmanuel Macron elnökségének utolsó hónapjaiban egyre nagyobb társadalmi elégedetlenség és fokozódó politikai bizonytalanság jellemzi Franciaországot.
Csütörtökön ismét megbénult Franciaország egy része, amikor közalkalmazottak, pedagógusok, energetikai dolgozók, diákok és nyugdíjasok csatlakoztak az országos sztrájkhoz és tüntetésekhez. A demonstrálók magasabb béreket, erősebb szociális védelmet, az oktatás és az egészségügy fejlesztését, valamint a megélhetési terhek csökkentését követelték. A tiltakozások hátterében az a széles körű elégedetlenség áll, amely az elmúlt hetekben már több alkalommal tömegeket vitt az utcára.
A rendőrség és a szakszervezetek becslései között jelentős különbség mutatkozott. A belügyminisztérium délután még 270 ezer résztvevőt számolt Párizson kívül, az esti összesítésben azonban már országosan 600 ezren szerepeltek. A CGT ennél jóval nagyobb tömegről számolt be, és saját adatai alapján 207 városban csaknem 1,6 millió ember részvételét jelentette. A demonstrációk nagyságrendjét jelzi, hogy a főváros mellett Marseille-ben, Bordeaux-ban, Lille-ben és Lyonban is jelentős felvonulásokat rendeztek.
A francia kormány mintegy 70 ezer rendőrt mozgósított a tiltakozások biztosítására. A szigorú készültségnek komoly előzményei voltak, hiszen az október 17-i zavargások során üzleteket és középületeket rongáltak meg, több helyen fosztogatásokra és gyújtogatásokra is sor került. A hatóságok azóta kijárási és gyülekezési korlátozásokat, valamint a felvonulások útvonalát érintő intézkedéseket vezettek be, amelyeket a szakszervezetek a tiltakozási jog korlátozásaként bírálnak.
Párizsban békés felvonulásnak indult, majd előkerült a könnygáz
A fővárosi demonstráció a République térről indult, és kezdetben békés, helyenként ünnepi hangulat jellemezte. A résztvevők a francia himnuszt énekelték, a menetben zenészek és karneváli felvonulásokat idéző járművek is feltűntek. A szakszervezetek különböző ágazatok dolgozóit mozgósították, miközben sok fiatal és nyugdíjas is csatlakozott a tiltakozáshoz.
Nagyjából két órával a menet elindulása után azonban megváltozott a helyzet. A felvonulás elején haladó demonstrálók egy része összecsapott a rendőrökkel, akik könnygázzal próbálták megfékezni a rendbontókat. A párizsi rendőrség szerint csuklyát viselő személyek rongálásokat követtek el, ezért a hatóságok beavatkoztak, hogy elkülönítsék őket a tömegtől.
A tüntetés későbbi szakaszában újabb összetűzések történtek, és legalább egy kisebb tüzet is el kellett oltani a felvonulás közelében. A rendőrségi intézkedések ellenére a demonstráció résztvevőinek többsége békésen tiltakozott, a szórványos erőszakos jelenetek azonban ismét meghatározták a franciaországi eseményekről kialakuló képet.
Lyonban is összecsaptak a tüntetők és a rohamrendőrök
Lyonban a demonstráció egy pontján fekete ruhába öltözött, arcukat eltakaró tüntetők kerültek szembe a rendfenntartókkal. A rohamrendőrök könnygázt vetettek be, majd előrenyomulva próbálták feloszlatni a csoportot. A belügyminisztérium közlése szerint több száz demonstráló vett részt a feszült helyzetben, amelyet a rendőrség végül ellenőrzés alá vont.
A városban a rendőri fellépés miatt is vita bontakozott ki. A CGT szakszervezeti szövetség túlzottnak tartotta az egyes helyszíneken alkalmazott intézkedéseket, és azzal vádolta a hatóságokat, hogy akadályozzák a tiltakozások megszervezését. A kormány viszont azzal érvelt, hogy a korábbi zavargások után indokolt a jelentős rendőri jelenlét, és az erőszakos cselekményeket minden esetben meg kell akadályozni.
A demonstrálók között sokan a saját megélhetési helyzetüket nevezték meg tiltakozásuk okaként. A munkavállalók szerint béreik nem tartottak lépést az inflációval, miközben a mindennapi kiadások egyre nagyobb terhet jelentenek. Az oktatási intézményekből érkezők a tanulási körülmények romlását, a közszolgáltatások dolgozói pedig az elégtelen finanszírozást kifogásolták.
Kigyulladt egy középiskola, menekíteni kellett a diákokat
A nap egyik legsúlyosabb incidense Toulouse közelében történt, ahol pirotechnikai eszközöket dobtak egy középiskola épületére. A hatóságok közlése szerint a becsapódó eszközök tüzet okoztak, ezért az intézményben tartózkodó tanulókat és dolgozókat ki kellett menekíteni. A lángokat a kiérkező tűzoltók fékezték meg.
Édouard Geffray oktatási miniszter élesen elítélte a történteket, és elfogadhatatlan bűncselekménynek nevezte az iskolánál történt gyújtogatást. A hatóságok beszámolója alapján az eset a demonstrációkkal összefüggő rendbontások egyik legsúlyosabb eseménye volt.
Párizsban korábban középiskolások szeméttárolókkal torlaszoltak el egy utcát, majd szembekerültek a rohamrendőrökkel. A diáktüntetések különösen érzékenyen érintik a francia kormányt, mivel a fiatalok egyre aktívabban kapcsolódnak be a megélhetési és oktatási követelések köré szerveződő tiltakozásokba. A szakszervezetek szerint a fiatalok részvétele azt mutatja, hogy az elégedetlenség már több társadalmi csoportot összekapcsol.
Bezárt az Eiffel-torony, az atomerőművek termelése is visszaesett
Az országos munkabeszüntetésnek a látványos utcai jeleneteken túl gazdasági következményei is voltak. A sztrájk miatt csütörtökön bezárt az Eiffel-torony, és az energetikai dolgozók részvétele következtében a reggeli órákban csökkent Franciaország nukleáris villamosenergia-termelése. A közlekedési hálózatban ugyanakkor nem alakultak ki olyan súlyos fennakadások, mint amilyeneket korábbi francia sztrájkok idején tapasztalhattak az utasok.
Az oktatási minisztérium adatai szerint a pedagógusok valamivel több mint 15 százaléka vett részt a munkabeszüntetésben. A CGT számos iparágban, köztük a fémiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a vegyiparban és a közszolgáltatások területén is sztrájkokról számolt be. A szakszervezeti vezetők szerint a megmozdulások azt bizonyítják, hogy a tiltakozási hullámot az eddigi kormányzati intézkedések nem tudták megállítani.
Sophie Binet, a CGT vezetője már a párizsi demonstráció előtt kijelentette, hogy a munkavállalók addig folytatják a nyomásgyakorlást, amíg a kormány nem ad érdemi választ a követeléseikre. A szakszervezeti szövetség többek között a minimálbér jelentős emelését és a közszolgáltatások finanszírozásának megerősítését szorgalmazza.
Macron elnökségének végén egyre mélyebb a társadalmi elégedetlenség
A mostani tüntetések különösen kellemetlen időpontban érték Emmanuel Macron kormányzatát. A francia elnök második ciklusa hamarosan véget ér, és az alkotmányos korlátozások miatt 2027-ben nem indulhat újra az államfői tisztségért. A következő elnökválasztás előtt a megélhetés, a társadalmi egyenlőtlenségek és a közszolgáltatások helyzete egyre nagyobb szerepet kap a politikai küzdelemben.
A tiltakozásokon több ismert politikus is megjelent, köztük Jean-Luc Mélenchon és Raphaël Glucksmann. Utóbbi szerint Franciaországnak szakítania kell az elmúlt évtized gazdaság- és társadalompolitikai irányvonalával, és nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a közszolgáltatásokra, valamint a társadalmi igazságosságra. A demonstrációk így már a közelgő elnökválasztás politikai erőviszonyaira is hatással lehetnek.
Sébastien Lecornu miniszterelnök november 9-re egyeztetést tervezett a munkavállalói és munkáltatói szervezetek képviselőivel a bérekről és a megélhetési költségekről. A kormány számára egyre sürgetőbb a társadalmi feszültségek csökkentése, hiszen az őszi tiltakozások sorozata azt jelzi, hogy az elégedetlenség tartósan jelen van a francia társadalomban.
A politikai helyzetet tovább nehezíti, hogy a választás előtt a baloldali és a jobboldali ellenzék egyaránt igyekszik megszólítani a kormány gazdaságpolitikájából kiábrándult választókat. Marine Le Pen és Jean-Luc Mélenchon politikai tábora eltérő válaszokat kínál a kialakult helyzetre, de mindkét oldal számára komoly lehetőséget jelenthet a Macron-korszakkal szembeni elégedetlenség.
A társadalmi béke helyét ismét az utcai konfliktusok vették át
Franciaországban az elmúlt években többször is országos tiltakozásokat váltottak ki a kormány gazdasági és szociális intézkedései. A nyugdíjreform, a megélhetési költségek emelkedése és a közszolgáltatások helyzete korábban is tömegeket mozgósított, az idei ősz azonban újabb súlyos feszültségeket hozott. A november 5-i demonstrációk részvételi adatai alapján a társadalmi elégedetlenség továbbra is jelentős.
Az erőszakos cselekmények különösen komoly problémát jelentenek, hiszen a békés tiltakozásokhoz kapcsolódó rongálások és gyújtogatások már a lakosság biztonságát is veszélyeztetik. A Toulouse környéki iskola felgyújtása egyértelműen mutatja, milyen súlyos következményei lehetnek, amikor a politikai és társadalmi feszültségek erőszakba fordulnak. A francia rendfenntartó szerveknek eközben egyszerre kell biztosítaniuk a gyülekezési jog gyakorlását és megakadályozniuk a közbiztonságot veszélyeztető cselekményeket.
A november 5-i tiltakozáshullám újabb komoly figyelmeztetés a francia politikai vezetés számára. A hivatalos adatok szerint 600 ezren, a szakszervezetek becslése alapján közel 1,6 millióan vettek részt a demonstrációkon, miközben több városban rendőri összecsapások és erőszakos incidensek történtek. Macron elnökségének utolsó hónapjaira a megélhetési bizonytalanság, a politikai megosztottság és az utcai tiltakozások erősödése nyomja rá a bélyegét, a közelgő elnökválasztás pedig tovább növelheti a feszültséget.


