Újabb találkozón vett részt Ursula von der Leyennel Baka András köztársasági elnök, ezúttal a visegrádi négyek november 5-i, trencséni csúcstalálkozóján. Az Európai Bizottság elnöke első alkalommal csatlakozott ilyen formában a V4-ek államfőihez, akik az uniós bővítésről, Ukrajna támogatásáról, az energiabiztonságról és az európai ipar versenyképességéről egyeztettek. A magyar államfő a közép-európai együttműködés erősítését hangsúlyozta, miközben lengyel kollégája, Karol Nawrocki határozottan bírálta azokat a brüsszeli intézkedéseket, amelyek tovább gyengíthetik Európa gazdaságát.
A trencséni várban tartott találkozó házigazdája Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök volt, aki Baka András mellett Petr Pavel cseh és Karol Nawrocki lengyel államfőt fogadta. A kétnapos csúcstalálkozó november 4-én kezdődött, a fő tárgyalásokra pedig csütörtökön került sor Ursula von der Leyen részvételével.
Baka András két héten belül másodszor találkozott az Európai Bizottság elnökével. Mindketten részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett budapesti parlamenti emlékülésen. A trencséni egyeztetés azonban már kifejezetten az Európai Unió előtt álló politikai és gazdasági kihívásokra összpontosított.
A visegrádi együttműködés az utóbbi években több kérdésben is próbára került, különösen az ukrajnai háború megítélése és az Európai Unió Oroszországgal kapcsolatos politikája miatt. A négy ország között ugyanakkor továbbra is vannak közös érdekek, elsősorban a megfizethető energiaellátás, a gazdasági versenyképesség és a közép-európai térség érdekérvényesítése területén.
Baka András: Magyarország elkötelezett az európai együttműködés mellett
A magyar köztársasági elnök a találkozón fontosnak nevezte, hogy a visegrádi országok a legtöbb kérdésben közös álláspontot képviselnek. Hangsúlyozta, hogy a nézetkülönbségeket érintő ügyekben is fenn kell tartani a párbeszédet, mert a közép-európai államok együtt hatékonyabban érvényesíthetik érdekeiket.
Baka külön kitért a magyar–ukrán kapcsolatok alakulására. Szerinte jelentős előrelépést jelentett a kárpátaljai magyarok oktatási jogaival kapcsolatban létrejött megállapodás, amely régóta vitatott kérdés volt Budapest és Kijev között.
Az államfő arról is beszélt, hogy Magyarország a kormányváltás után a korábbinál is elkötelezettebb szerepet kíván vállalni az európai együttműködésben. A kijelentés a Tisza-kormány külpolitikai irányváltásához illeszkedik, amely a brüsszeli intézményekkel való szorosabb kapcsolattartást helyezi előtérbe.
Közös nyilatkozat az uniós bővítésről és Ukrajnáról
A négy államfő közös nyilatkozatban erősítette meg támogatását az Európai Unió további bővítése mellett. A dokumentum szerint a csatlakozási folyamatnak világos feltételekre kell épülnie, és a tagjelölt országok tényleges reformteljesítményét kell értékelnie.
A találkozón Ukrajna és Moldova európai integrációjáról is szó esett. Peter Pellegrini hangsúlyozta, hogy a két ország csatlakozási folyamatának saját teljesítményén kell alapulnia, és egyikük előrehaladása sem akadályozhatja a másikét. A szlovák elnök szerint az új tagállamok felvételéről szóló végső döntésnél továbbra is szükség van a tagállamok egyhangú támogatására.
A V4-ek államfői Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett is kiálltak, és igazságos, tartós békét sürgettek. Egyúttal hangsúlyozták, hogy az energiabiztonság és a gazdasági stabilitás alapvető európai érdek.

A lengyel elnök figyelmeztette Brüsszelt: Európa ipara nem bír el újabb terheket
Karol Nawrocki lengyel köztársasági elnök különösen határozottan beszélt az európai gazdaság helyzetéről. Arra figyelmeztetett, hogy az uniós döntéshozatal során nem lehet figyelmen kívül hagyni az ipar versenyképességét és a mezőgazdaság érdekeit.
A lengyel államfő szerint elfogadhatatlanok azok a brüsszeli intézkedések, amelyek újabb terheket rónak az európai vállalkozásokra, miközben azok már most is magas energiaköltségekkel és nemzetközi versenyhátránnyal küzdenek.
A megfizethető energia kérdése a csúcstalálkozó egyik központi témája volt. A visegrádi országok gazdaságában jelentős szerepet tölt be az ipar, ezért a magas energiaárak és az ellátás bizonytalansága közvetlenül érintik a munkahelyeket, a beruházásokat és a háztartások költségeit.
A közép-európai országok számára az uniós energiapolitika tehát gazdasági kérdés is. Az Oroszországgal szembeni szankciók, az energiahordozók beszerzési lehetőségei és az európai ipart érintő szabályozások egyaránt meghatározzák a térség versenyképességét.
A V4-ek együttműködése Brüsszelben is fontos tényező marad
Peter Pellegrini a trencséni találkozón hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés több mint három évtizedes története bizonyította a közép-európai országok közös fellépésének jelentőségét. A szlovák elnök szerint a térség államai ma már egyenrangú szereplői az európai döntéshozatalnak, és saját érdekeiket határozottan képviselhetik.
A csúcstalálkozón a résztvevők abban is egyetértettek, hogy az Európai Unió jövőjét nem lehet kizárólag nyugat-európai szempontok alapján alakítani. A gazdasági kihívások, az energiabiztonság és a bővítési politika területén a közép-európai országok sajátos helyzetét is figyelembe kell venni.
A következő visegrádi államfői találkozót Csehország rendezheti meg, amely 2027 júliusában veszi át a V4-ek soros elnökségét.
A trencséni csúcstalálkozó egyszerre jelezte a közép-európai együttműködés fennmaradó jelentőségét és az Európai Unió előtt álló gazdasági kihívásokat. Baka András a szorosabb brüsszeli együttműködés mellett érvelt, Karol Nawrocki viszont az uniós gazdaságpolitika versenyképességet veszélyeztető intézkedéseire figyelmeztetett. A visegrádi országok számára a következő időszak egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy az európai integráció mellett saját gazdasági érdekeiket is hatékonyan képviseljék.


