Komoly pénzügyi következményekkel járhat Magyarország számára, ha a Tisza-kormány az uniós határidők előtt megszünteti az orosz kőolaj és földgáz importját. Igor Juskov orosz energetikai szakértő szerint az alternatív beszerzések magasabb költségei mellett a hosszú távú szerződések idő előtti felmondása is jelentős kiadásokkal járhat. A figyelmeztetés Orbán Anita külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatára érkezett, amelyben a magyar energiaellátás orosz forrásoktól való fokozatos függetlenítéséről beszélt.

Orbán Anita szerint a Mol már vizsgálja annak lehetőségét, hogy a magyar finomítók a jövőben nagyobb mennyiségben dolgozzanak fel nem orosz eredetű kőolajat. Az alternatív szállítás egyik legfontosabb útvonala a horvátországi JANAF vezetékrendszer lehet, amelyen keresztül a tengeri kikötőkbe érkező olaj Magyarországra és Szlovákiába is eljuthatna. Az átálláshoz azonban a szállítási kapacitások és a finomítói technológia fejlesztésére is szükség van.

Igor Juskov, az orosz kormány mellett működő Pénzügyi Egyetem és a Nemzetbiztonsági Energetikai Alapítvány szakértője szerint a magyar vezetésnek számolnia kell azzal, hogy a gyorsított leválás lényegesen többe kerülhet a jelenlegi beszerzési rendszer fenntartásánál. Az orosz vezetékes kőolaj behozatalára jelenleg különleges uniós szabályok vonatkoznak, a hosszú távú orosz földgázszerződések esetében pedig az uniós tilalom főszabály szerint csak 2027 őszétől válik teljessé.

Akkor is fizethetünk az orosz gázért, ha már nem kérjük

Juskov szerint az egyik legnagyobb kockázatot a hosszú távú földgázszerződések jelentik. Amennyiben Magyarország az uniós jogszabályok miatt kényszerül a beszerzés megszüntetésére, a szerződések teljesítésének elmaradása más jogi megítélés alá eshet, mint egy önkéntes, idő előtti felmondás. Utóbbi esetben az orosz Gazprom akár pénzügyi követelésekkel is felléphet.

A szakértő arra figyelmeztetett, hogy Magyarország így kettős költséggel szembesülhet: fizetnie kellene a felmondott szerződésekből eredő esetleges kötelezettségeket, miközben új, potenciálisan drágább forrásokból kellene biztosítania a földgázellátást. A tényleges fizetési kötelezettség azonban a szerződések feltételeitől és az alkalmazandó jogtól függ, amelyek részletei nem nyilvánosak.

A költségek végső soron a magyar gazdaságban is megjelenhetnek. A magasabb földgázár nemcsak a fűtési kiadásokat érintheti, hanem az ipari termelés és a villamosenergia-előállítás költségeit is növelheti. Hogy ebből mennyit érzékelnének közvetlenül a háztartások, az az állami árszabályozástól és a beszerzési szerződésektől is függ.

Az olajellátás átalakítása sem lesz ingyen

Az orosz kőolaj kiváltása technikailag megoldható, de jelentős beruházásokat igényel. A Molnak alkalmazkodnia kell a különböző minőségű kőolajok feldolgozásához, miközben a horvátországi szállítási útvonal kapacitását és költségeit is figyelembe kell vennie.

Juskov szerint az alternatív kőolaj beszerzése és szállítása drágább lehet, ami az üzemanyagárakra is hatással lehet. Ugyanakkor az orosz olajtól való függőség csökkentése hosszabb távon mérsékelheti az ellátási és geopolitikai kockázatokat. A gazdasági mérleg tehát attól is függ, milyen áron és milyen szerződéses feltételekkel sikerül biztosítani az új forrásokat.

Külön sürgető kérdést jelent a Lukoilra és a Rosznyeftyre vonatkozó amerikai szankciós mentesség, amely november 21-én jár le. Ezzel párhuzamosan zajlanak a tárgyalások a szerb NIS olajvállalat orosz tulajdonrészének esetleges megszerzéséről. Orbán Anita szerint a Mol, valamint a szerb és az orosz fél is érdekelt a megállapodás létrejöttében.

Moszkva a magyar kormány brüsszeli közeledését is figyeli

Az orosz szakértő politikai jelentőséget is tulajdonít Orbán Anita bejelentésének. Magyarország és Szlovákia korábban megtámadta az Európai Unió Bíróságán az orosz földgáz kivezetéséről szóló uniós szabályozást, vitatva annak elfogadási módját.

Juskov szerint elképzelhető, hogy a Tisza-kormány a Brüsszelhez fűződő kapcsolatok javítása érdekében feladja ezt a jogi küzdelmet. Egy ilyen döntés Szlovákiát is nehezebb helyzetbe hozhatná, hiszen Pozsony eddig Budapesttel együtt lépett fel az orosz energiaimport korlátozása ellen. A kereset visszavonásáról ugyanakkor nem született bejelentés.

Az Orbán Anita által felvázolt stratégia célja a beszerzési források bővítése és Magyarország regionális energetikai szerepének erősítése. Az ehhez szükséges beruházások, a hosszú távú szerződések rendezése és az új beszerzési árak azonban olyan kérdések, amelyekre a kormánynak részletes gazdasági válaszokat kell adnia.

Az orosz energiahordozókról való leválásnak lehetnek ellátásbiztonsági előnyei, de az átállás számláját valakinek ki kell fizetnie. Ha a Tisza-kormány az uniós határidők előtt kívánja lezárni a meglévő szerződéseket, világossá kell tennie, mennyibe kerülhet mindez a magyar gazdaságnak. A politikai döntést ugyanis könnyű meghozni, a következményeit viszont a vállalkozások és a fogyasztók is megérezhetik.