Váratlan fordulatot vehet az európai energiapiac jövője: Donald Trump amerikai elnök tárgyalói olyan tervet vetettek fel Moszkvában és Kijevben, amely lehetővé tenné az orosz földgázszállítás újraindítását Európába, méghozzá amerikai közvetítéssel. A Wall Street Journal értesülése szerint Washington az energetikai együttműködés helyreállításával ösztönözné Vlagyimir Putyint az ukrajnai tűzszünet elfogadására. Az elképzelésből az amerikai vállalkozások és Ukrajna is bevételhez juthatna, az Európai Unió vezetői azonban határozottan ellenzik az orosz energiahordozók visszatérését.

A Wall Street Journal amerikai, európai és ukrán tisztviselőkre hivatkozva számolt be a Trump-adminisztráció újabb diplomáciai kezdeményezéséről. A tervet Jared Kushner és Steve Witkoff amerikai különmegbízottak szeptemberi moszkvai és kijevi tárgyalásaikon vetették fel. Elképzelésük szerint az Ukrajnán áthaladó vezetékrendszeren ismét orosz földgáz érkezhetne az európai piacra, az értékesítésben pedig egy amerikai közvetítő vállalat venne részt.

Az amerikai javaslat egyik kulcseleme, hogy az orosz gázértékesítésből származó bevételeket egy harmadik ország joghatósága alatt működő, zárolt letéti számlára helyeznék. Washington ezzel próbálná megakadályozni, hogy Moszkva az energiaszállításokból befolyó pénzt közvetlenül a háború finanszírozására fordítsa. Ukrajna közben tranzitdíjakat szedhetne a területén áthaladó földgáz után, az amerikai közvetítők számára pedig új üzleti lehetőség nyílna.

A kezdeményezés hátterében az energiainfrastruktúra elleni támadások leállítását célzó tárgyalások állnak. Az Egyesült Államok abban bízik, hogy az európai gázpiacra való visszatérés megfelelő gazdasági ösztönzést jelenthet Oroszországnak egy energetikai tűzszünethez. A javaslat egyelőre tárgyalási elképzelés, és nem született róla végleges megállapodás.

Brüsszel éppen az ellenkező irányba halad

Az amerikai terv komoly akadálya, hogy az Európai Unió már jogszabályban rögzítette az orosz földgázimport fokozatos megszüntetését. A januárban elfogadott uniós szabályozás alapján az orosz cseppfolyósított földgáz behozatalát 2027 elejétől, a vezetékes gáz importját pedig 2027 őszétől teljes körűen megtiltják. A tilalom az új szerződéseknél már korábban életbe lépett, a meglévő megállapodásokra átmeneti rendelkezések vonatkoznak.

Brüsszel álláspontja szerint az orosz energiafüggőség megszüntetése hosszú távú biztonságpolitikai érdek. Az Európai Bizottság még egy esetleges békemegállapodás után sem kívánná visszaállítani a korábbi energetikai kapcsolatokat. Egy amerikai közvetítő bevonása önmagában nem szüntetné meg az orosz eredetű gázra vonatkozó uniós jogi korlátozásokat, ezért a terv megvalósításához politikai és jogi változtatásokra is szükség lenne.

Az európai ellenállás mértékét jól mutatja, hogy a Wall Street Journalnak nyilatkozó egyik magas rangú uniós tisztviselő az 1938-as müncheni egyezményhez hasonlította az amerikai kezdeményezést. A hasonlat szerint az orosz gazdasági érdekek kielégítésével próbálnák elérni a fegyvernyugvást, miközben Ukrajna biztonsága továbbra sem lenne garantált. A történelmi párhuzam a nyilatkozó értékelése, és jól érzékelteti, milyen mély az ellentét Washington és egyes európai fővárosok megközelítése között.

Az amerikai közvetítőn keresztül már elfogadható lenne az orosz gáz?

A javaslatnak van egy különösen érdekes gazdasági oldala is. Európa az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz földgáz vásárlását, miközben egyre nagyobb mennyiségben importál amerikai cseppfolyósított földgázt. Trump elképzelése szerint most az Egyesült Államok akár az orosz földgáz európai értékesítésében is üzleti szerepet vállalhatna.

Ez szokatlan helyzetet teremtene. Az Európai Unió éppen azért igyekszik megszüntetni az orosz gázimportot, mert stratégiai kockázatnak tartja a Moszkvától való függőséget. Washington viszont a béketárgyalások egyik gazdasági ösztönzőjeként használná fel ugyanazt az energiahordozót, amelyről Brüsszel végleg le akar mondani.

A terv gyakorlati szempontból sem lenne teljesen elképzelhetetlen. Az Ukrajnán keresztül vezető gázszállítás 2025 elején állt le, miután lejárt az orosz-ukrán tranzitmegállapodás, és Kijev nem hosszabbította meg azt. A vezetékrendszer azonban továbbra is létezik, így megfelelő politikai megállapodás esetén a szállítások újraindításának műszaki feltételei kedvezőbbek lehetnek, mint a súlyosan megrongálódott Északi Áramlat esetében.

A magyar energiabiztonság szempontjából is figyelemre méltó a kezdeményezés, hiszen hazánk továbbra is jelentős mennyiségű orosz földgázt használ fel. Egy esetleges amerikai–orosz energetikai megállapodás alapjaiban változtathatná meg az európai gázpiacról folyó vitát, de csak akkor, ha annak feltételeit az érintett államok és az Európai Unió is elfogadnák.

Trump tárgyalói tehát az orosz gáz európai visszatérésében látnak egy lehetséges eszközt a háborús feszültség csökkentésére, miközben az amerikai gazdasági szereplők is részesedhetnének az üzletből. Brüsszel ezzel szemben továbbra is a teljes leválást tekinti céljának. A diplomáciai elképzelés egyelőre nem jutott el a megállapodásig, de máris megmutatta, mennyire eltérően gondolkodik Washington és az uniós vezetés Európa energetikai jövőjéről.