A nők és gyermekek biztonságáért, valamint az Isztambuli Egyezmény ratifikálásáért demonstráltak pénteken Budapesten, a Parlament előtt. A résztvevők kék harisnyával, zajkeltéssel és különböző performanszokkal hívták fel a figyelmet a kapcsolati erőszakra és az áldozatvédelem hiányosságaira. A Kossuth tér egy részét lezárták, a demonstrációra pedig annyian érkeztek, hogy a tér egyik része megtelt. A szervezők szerint a Tisza-kormánynak mielőbb lépnie kellene a nők és gyermekek hatékonyabb védelme érdekében.

A civil kezdeményezésre meghirdetett rendezvényen többek között Újvári Bianka gyermekjogi aktivista, Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus, Görög Zita, Murinai Angéla író és Hajnal Edina nőjogi szakértő szólalt fel. A beszédekben visszatérő témaként jelent meg a családon belüli erőszak, a bántalmazott nők kiszolgáltatottsága, valamint a rendőrségi, bírósági és gyermekvédelmi eljárásokkal kapcsolatos elégedetlenség. A felszólalók szerint a hatósági segítségnek gyorsabban és hatékonyabban kellene eljutnia a veszélyben lévőkhöz.

A demonstrálók a nők tizenkét pontját is ismertették, amelyek között a működő áldozatvédelem, a biztonságos menedékhelyek, a tisztességes egészségügyi ellátás és a gazdasági önállóság megteremtése szerepelt. A követelések kiterjedtek a szülészeti ellátás javítására, a munka és a családi élet összeegyeztetésére, valamint a menstruációs szegénység csökkentésére is. A rendezvény egyik hangsúlyos politikai követelése a szívhangrendelet eltörlése volt, amelyet több felszólaló a női önrendelkezési jogok szempontjából bírált.

A rendőrségi "kékharisnya"-ügyből lett a tüntetés jelképe

A kék harisnya viselése egy szeptemberi rendőrségi botrányra utalt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság egyik sajtómunkatársa belső levelezésben sértő megjegyzést tett Martini Noémire, a HVG újságírójára, aki a nőket érő utcai zaklatások ügyében szeretett volna interjút készíteni a budapesti rendőrfőkapitánnyal. A történtek után a rendőrség bocsánatot kért, és a belső vizsgálatot követően áthelyezte az érintett munkatársat.

A szervezők a korábban sértésként használt kifejezést a női szolidaritás jelképévé kívánták alakítani. A tüntetésen fekete kabátot viselő önkéntesekre olyan feliratokat ragasztottak, amelyek a nők által megtapasztalt megalázó és szexista megjegyzéseket idézték fel. A rendezvény végén a tömeg közös kiáltással fejezte ki tiltakozását, a szervezők pedig arról beszéltek, hogy a nők biztonságát érintő problémák megoldása nem halogatható tovább.

Tizenkét éve várnak az Isztambuli Egyezmény ratifikálására

Magyarország 2014-ben írta alá az Európa Tanács nők elleni és családon belüli erőszak megelőzéséről szóló egyezményét, de azt azóta sem ratifikálta. A korábbi Fidesz-kormány elsősorban az egyezmény genderfogalmával és egyes társadalompolitikai rendelkezéseivel szemben fogalmazott meg kifogásokat. Az egyezmény támogatói ugyanakkor úgy vélik, hogy a dokumentum átfogóbb áldozatvédelmi rendszert, hatékonyabb megelőzést és összehangoltabb hatósági fellépést segítene elő.

A pénteki demonstrációt egy szélesebb civil kampány előzte meg, amelyhez tizenhárom magyar női magazin is csatlakozott. A szervezők közlése szerint a ratifikálást követelő petíciót már több mint 27 ezren írták alá, a nők tizenkét pontjának kialakításában pedig mintegy 1300-an vettek részt. A demonstráción megjelent Kunhalmi Ágnes volt szocialista országgyűlési képviselő is, aki szerint a kormányváltás után különösen indokolt lenne az egyezmény elfogadása.

A pénteki tüntetés szervezői azt szeretnék elérni, hogy a nők és gyermekek védelmével kapcsolatos követelések konkrét kormányzati intézkedésekben is megjelenjenek. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása mellett a rendőrségi és bírósági eljárások javítását, az áldozatsegítő rendszer megerősítését és több egészségügyi szabály módosítását is sürgetik. A demonstráció este fél hét előtt közös kiáltással ért véget.