Donald Trump amerikai elnök ezúttal Norvégiát vette célba, méghozzá meglehetősen keresetlen szavakkal. Egy michigani kampányrendezvényen kijelentette, hogy az északi ország "szarfészekké vált", és a norvég bevándorlókat sem látná szívesen az Egyesült Államokban. A kirohanás hátterében a Nobel-békedíj áll, amelyet Trump saját bevallása szerint már biztosra vett, az oslói Nobel-bizottság azonban idén sem neki ítélte az elismerést.

Donald Trump október 25-én, vasárnap a Michigan állambeli Port Huronban tartott republikánus kampánygyűlésen beszélt külpolitikai eredményeiről és a közelgő amerikai félidős választásokról. A rendezvényen Mike Rogers republikánus szenátorjelöltet támogatta, ám beszéde egy pontján egészen váratlan fordulatot vett: az európai bevándorlási helyzetről áttért Norvégiára, majd a Nobel-békedíj miatt kezdte bírálni az országot.

Trump először arról beszélt, hogy Dániából szívesen fogadna bevándorlókat, Norvégiából azonban már nem. Ennek indoklásakor nyíltan elmondta, hogy azért neheztel az országra, mert nem kapta meg a Nobel-békedíjat. Később még tovább ment, és kijelentette, hogy Norvégia szerinte pocsék ország, amely mára „szarfészekké vált”.

A Reuters tudósítása szerint az amerikai kormányzat részéről semmi nem utal arra, hogy Trump kijelentése nyomán valóban megváltoztatnák a norvég állampolgárok bevándorlására vonatkozó szabályokat. Az elnök szavai egyelőre a kampánybeszéd részét képezik.

Trump már Melania Trumpnak is bejelentette, hogy megkapja a díjat

Az amerikai elnök beszédében részletesen felidézte, milyen várakozásokkal tekintett az idei Nobel-békedíj kihirdetése elé. Azt állította, hogy nyolc háború rendezésében játszott döntő szerepet, és további két súlyos nemzetközi konfliktus lezárásán dolgozik. Utóbbiak között az iráni helyzetet, valamint az orosz–ukrán háborút említette.

Trump szerint külpolitikai teljesítménye alapján joggal számíthatott a békedíjra, olyannyira, hogy előre közölte feleségével, Melania Trump first ladyvel: két héten belül megkapja az elismerést. Az elnök arra számított, hogy az oslói bejelentés számára kedvező eredményt hoz, ám végül csalódnia kellett.

A Nobel-bizottság ugyanis nem őt, hanem Navanethem "Navi" Pillay dél-afrikai nemzetközi jogászt választotta a 2026-os Nobel-békedíj kitüntetettjének.

Trump a beszédében úgy reagált a döntésre, hogy a díjat egy olyan nő kapta, akiről korábban senki sem hallott. Azt is felidézte, hogy a bejelentés után saját magát kezdte hiányolni a díjazottak közül, majd ismét hangsúlyozta, mennyi nemzetközi konfliktus rendezésében vett részt. Pillay korábban az ENSZ emberi jogi főbiztosaként szolgált, dolgozott nemzetközi büntetőbíróságokon, valamint részt vett az apartheid elleni jogi küzdelemben. Az oslói bizottság a nemzetközi jog és a béke előmozdításáért végzett munkájával indokolta az elismerést.

A Nobel-bizottság döntése miatt egy egész országot támadott

Trump számára különösen érzékeny kérdéssé vált a Nobel-békedíj. Az elnök rendszeresen hangsúlyozza, hogy második elnöki ciklusában több fegyveres konfliktus lezárását segítette elő, és korábban is sérelmezte, hogy nem részesült az elismerésben. Október elején már arról beszélt, hogy kitörölhetetlen szégyenfolt Norvégián, amiért ismét elmaradt a díjazása. A mostani michigani rendezvényen azonban a korábbinál is keményebb megfogalmazást használt, és már nem csupán a Nobel-bizottságot, hanem egész Norvégiát támadta.

A Nobel-békedíj odaítéléséről egyébként az öttagú Norvég Nobel-bizottság dönt. Tagjait a norvég parlament választja meg, a testület azonban a kormánytól függetlenül hozza meg döntéseit. Az amerikai elnök neheztelése így nem közvetlenül a norvég kormány valamely külpolitikai lépéséhez, hanem egy önálló díjazási eljárás eredményéhez kapcsolódik.

A történet különös fordulata, hogy Trump éppen Norvégiát nevezte rendkívül sértő jelzővel illetett országnak. Az északi állam a világ legmagasabb egy főre jutó jövedelmű országai közé tartozik, állami vagyonalapja pedig 2026 első félévében rekordnagyságú, 184,3 milliárd dolláros nyereséget ért el. Az amerikai elnök korábban Haitival, Líbiával, Szomáliával és Jemennel kapcsolatban is használt hasonlóan durva kifejezéseket. Most azonban egy gazdag, NATO-tag európai szövetséges került a célkeresztjébe.

A francia zavargások és a bevándorlás is szóba kerültek

Trump beszéde nem kizárólag a Nobel-békedíjról szólt. A franciaországi és más európai országokban zajló tüntetésekre is kitért, amelyekért elsősorban a bevándorlási politikát tette felelőssé. Szerinte Európa több állama olyan embereket engedett be, akik elutasítják az adott ország hagyományait, törvényeit és kultúráját.

Az amerikai elnök ezt az álláspontját saját bevándorláspolitikájával is összekapcsolta, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államokban nem kíván hasonló helyzetet kialakítani. A norvégokkal szembeni kijelentése azonban egészen más indokból hangzott el: ebben az esetben Trump kifejezetten a Nobel-békedíj elmaradását nevezte meg.

Az ügy alighanem tovább növeli a figyelmet a november 3-i amerikai félidős választások előtti kampány körül. Trump továbbra is saját külpolitikai eredményeit állítja politikai üzeneteinek középpontjába, miközben a Nobel-békedíj körüli személyes csalódottságát sem rejti véka alá.

A michigani beszéd egyik legemlékezetesebb jelenete így végül nem valamelyik republikánus jelöltről, az amerikai gazdaságról vagy egy nemzetközi békemegállapodásról szólt, sokkal inkább arról, hogy Donald Trump úgy érzi, kiérdemelte a Nobel-békedíjat, Norvégia pedig nem értékelte megfelelően az erőfeszítéseit. Az elnök erre a tőle megszokott, minden diplomáciai finomkodást nélkülöző stílusban reagált.