Vlagyimir Putyin szerint az Európán végigsöprő tüntetéshullám nem külföldi beavatkozás, hanem az európai kormányok évek óta halmozódó politikai, gazdasági és migrációs hibáinak következménye. Az orosz elnök élesen bírálta azokat a nyugati vezetőket, akik az Egyesült Államokat, majd Oroszországot tették felelőssé a zavargásokért. Miközben Franciaországban egyetlen hétvégén több mint 400 ezren vonultak utcára, Olaszországban, Belgiumban, Spanyolországban és Portugáliában is jelentős társadalmi elégedetlenség bontakozott ki. Putyin szerint Brüsszelnek ideje lenne külső ellenségek keresése helyett szembenéznie saját döntéseinek következményeivel.

Vlagyimir Putyin a Rosszija televíziócsatorna számára Pavel Zarubinnak adott interjújában beszélt a hetek óta tartó európai tüntetésekről. Az orosz elnök szerint az európai politikai vezetés képtelen felelősséget vállalni a kialakult helyzetért, ezért inkább más országokat hibáztat a társadalmi elégedetlenség miatt. Úgy véli, a politikai és gazdasági problémák valós okainak feltárása helyett először Donald Trump amerikai elnököt és a jobboldali politikai mozgalmak támogatását tették felelőssé, majd ismét Oroszország került a célkeresztbe.

Putyin különösen azt tartotta meghökkentőnek, hogy egyes európai politikusok szerint Moszkva állhat a nagyvárosokban zajló tömegtüntetések mögött. Az elnök szerint ez már olyan mértékű túlzás, amelyet az európai polgárok jelentős része sem vehet komolyan. Hozzátette, hogy az ilyen vádaskodás éppen a problémák megoldását akadályozza, hiszen a vezetők így elkerülhetik a saját döntéseikkel kapcsolatos felelősség kérdését.

Az orosz államfő elsősorban a gazdaságpolitikai hibákat, a túlzott államadósságot, a megélhetési költségek emelkedését és a migrációs politika következményeit nevezte meg a társadalmi feszültségek okaként. Szerinte az európai országok olyan problémákkal szembesülnek, amelyek hosszú évek alatt alakultak ki, és amelyeket a jelenlegi vezetés egyre nehezebben képes kezelni.

"Saját hagyományaikat rombolják le" - Putyin a migrációs válságról

Az orosz elnök külön kitért az európai migrációs politikára is. Véleménye szerint egyes országokba olyan nagyszámú bevándorló érkezett, hogy az állami intézmények már nem rendelkeznek elegendő kapacitással a sikeres társadalmi integráció biztosításához. Putyin azt állította, hogy sokan évtizedek óta élnek európai országokban anélkül, hogy megfelelően elsajátították volna az adott ország nyelvét vagy kulturális szokásait.

A helyzetet szerinte tovább nehezíti, hogy az európai politikai vezetés maga is háttérbe szorítja azokat a történelmi és kulturális hagyományokat, amelyekhez az érkezőket integrálni lehetne. Úgy fogalmazott, az európaiak saját hagyományaikat rombolják le, ezért azokat a migránsoknak sem képesek megfelelően átadni.

Franciaországban százezrek tüntetnek, egyre több országban nő a feszültség

Az európai tiltakozáshullám középpontjában továbbra is Franciaország áll, ahol szeptember óta szinte folyamatosak a kormányellenes demonstrációk. A francia belügyminisztérium adatai szerint október 24-én országszerte 410 ezren vonultak utcára, közülük 110 ezren Párizsban. A szakszervezetek ennél lényegesen magasabb, közel 800 ezres részvételről számoltak be, miközben a hatóságok 1314 embert állítottak elő a demonstrációkkal összefüggésben.

A tüntetések eredetileg az oktatási rendszer problémái miatt kezdődtek, később azonban egyre többen csatlakoztak a megélhetési költségek, az energiaárak és a romló közszolgáltatások miatt elégedetlenek közül. Párizsban és több nagyvárosban ismét összecsapások alakultak ki a rendőrök és az erőszakos tüntetők között, a hatóságok könnygázt és vízágyúkat is bevetettek. A korábbi hétvége súlyos zavargásai után ugyanakkor a mostani demonstrációk többsége békésen zajlott, a jelentős rendőri készültség pedig több helyen megakadályozta a nagyobb pusztítást.

Olaszországban szintén több nagyvárosban tartottak megmozdulásokat, ahol a megélhetési nehézségek mellett a háborúk és a kormány intézkedései ellen tiltakoztak. Belgiumban az oktatás helyzete és a költségvetési megszorítások, Portugáliában és Spanyolországban pedig elsősorban a lakhatási válság és a megfizethetetlen bérleti díjak váltottak ki demonstrációkat. Madridban a nyugdíjasok is utcára vonultak, magasabb járandóságokat és a nyugdíjrendszer védelmét követelve.

Az elégedetlenség tehát különböző politikai irányultságú kormányokat érint, és nem vezethető vissza egyetlen ideológiai vagy migrációs kérdésre. A megmozdulások közös vonása sokkal inkább az, hogy az emberek egyre nagyobb része érzi bizonytalannak saját gazdasági helyzetét, miközben a politikai döntéshozóktól nem kap számára megnyugtató válaszokat.

Moszkva szerint Brüsszel rossz helyen keresi a felelősöket

Putyin nyilatkozata azért is figyelemre méltó, mert az elmúlt hetekben több nyugati politikus is felvetette, hogy külföldi szereplők politikai üzenetei vagy befolyásolási kísérletei hozzájárulhatnak az európai elégedetlenség erősödéséhez. Az orosz elnök ezeket a feltételezéseket visszautasította, és úgy értékelte, hogy az európai vezetők a felelősség áthárításával saját politikai gyengeségüket leplezik.

Vitathatatlan, hogy Európa több országában egyszerre jelentkeztek súlyos társadalmi feszültségek, amelyekre a kormányoknak előbb-utóbb politikai és gazdasági válaszokat kell adniuk. A megélhetési költségek emelkedése, az államadósság, a lakhatási problémák, a közszolgáltatások finanszírozása és a migráció kérdése olyan ügyek, amelyeket nem lehet pusztán rendészeti intézkedésekkel rendezni.

Az orosz elnök most lényegében azt állítja, hogy Európa saját politikájának következményeivel szembesül, és a válságokért hiába keres külső felelősöket. Hogy Putyin helyzetértékeléséből mennyi igazolódik, az politikai vita tárgya lehet. Egy kérdés azonban egyre nehezebben kerülhető meg Brüsszelben és az európai fővárosokban: ha ennyi ember elégedetlen egyszerre a mindennapi életét meghatározó körülményekkel, meddig lehet érdemi változtatások nélkül fenntartani a jelenlegi politikai irányvonalat?