„És velünk mi lesz?” – a Tisza-kormány saját oldalán kérik számon az adócsökkentési ígéreteket

Nem mindenki fogadta kitörő lelkesedéssel a Tisza-kormány 2027-re meghirdetett adócsökkentési és családtámogatási intézkedéseit. A kormány hivatalos Facebook-oldalán közzétett bejegyzés alatt több hozzászóló is számon kérte, hogy mi lesz azokkal, akiknek a mindennapi megélhetési gondjaira az új költségvetés egyelőre nem kínál megnyugtató választ. Az egyedülálló anyák, a közmunkások és a gyermek nélkül élő dolgozók helyzete különösen sok kérdést vetett fel.

A Magyarország Kormánya Facebook-oldalán közzétett bejegyzés szerint 2027-ben több pénz marad a dolgozóknál, biztonságban élhetnek a nyugdíjasok és a családok, miközben rendezik az ország pénzügyeit. A kabinet a minimálbér személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentését, a családi pótlék megduplázását és a kisnyugdíjak emelését állította kommunikációjának középpontjába.

A Magyar Nemzet által szemlézett hozzászólásokból azonban kiderül, hogy egyes olvasók korántsem ilyen kedvezően ítélik meg a bejelentéseket. Többen a kormányzati ígéretek hitelességét vonták kétségbe, mások konkrét társadalmi csoportok helyzetét kérték számon. Az egyik hozzászóló mindössze annyit írt: "Mesélj, Pinokkió!", míg mások azt kifogásolták, hogy a kedvezmények nem mindenkinél jelentenek érzékelhető javulást.

Egyedülálló anyák, akiknek a 107 ezer forintos fizetésből kell megélniük

Az egyik legélesebb hozzászólás a gyermeküket egyedül nevelő, negyven év feletti édesanyák és a közfoglalkoztatásban dolgozó nők helyzetére hívta fel a figyelmet. A kommentelő szerint a kisebb településeken számos olyan nő él, aki több végzettséggel rendelkezik, mégis közmunkát kénytelen vállalni, miközben egyedül gondoskodik gyermekéről.

A probléma nagyon is kézzelfogható. A teljes munkaidős közfoglalkoztatás alapbére 2026-ban bruttó 161 400 forint, amely adókedvezmények nélkül mindössze nettó 107 331 forintot jelent. Ebből kellene fedezni a lakhatást, az élelmiszereket, a rezsit és a gyermeknevelés költségeit. A tervezett személyijövedelemadó-csökkentés ezen a jövedelmen is segíthet, de önmagában nem oldja meg a rendkívül alacsony közfoglalkoztatási bérek problémáját.

A családi pótlék tervezett megduplázása az egyedülálló szülők számára is kedvező változást jelenthet, ugyanakkor a negyven év feletti, kétgyermekes édesanyák szja-mentességének korábban meghirdetett kiterjesztése elmarad. Az új költségvetés így éppen egy olyan csoport számára nem teljesíti a korábban kilátásba helyezett adómentességet, amelynek tagjai közül sokan hosszú évek óta dolgoznak és nevelnek gyermekeket.

A gyermek nélkül élő dolgozók is kérdeznek

A hozzászólásokban a 25 év feletti, gyermek nélkül élő felnőttek helyzete is előkerült. Egy kommentelő azt kifogásolta, hogy miközben számos családi és életkorhoz kötött kedvezmény létezik, az ő korosztályuk számára kevés célzott támogatás érhető el.

A kormány tervezett adócsökkentése ugyanakkor nem kizárólag a családosokat érinti: a havi 680 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkező munkavállalók a bejelentés szerint családi állapotuktól függetlenül részesülnek belőle. A magasabb keresetű, gyermek nélküli dolgozók azonban továbbra sem kapnak hasonló, általános személyijövedelemadó-kedvezményt.

Ez az adópolitika egyik visszatérő vitája: mennyiben indokolt a kedvezményeket életkorhoz és családi helyzethez kötni, és milyen mértékben kellene valamennyi munkavállaló adóterheit mérsékelni?

A költségvetési ígéretek és a mindennapi valóság

Magyar Péter kormánya a 2027-es költségvetést az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be. A tervezet valóban tartalmaz jelentős juttatásnöveléseket és adókedvezményeket, ám ezek hatása eltérő lesz az egyes társadalmi csoportokban. A havi néhány tízezer forintos többlet sok családnak komoly segítséget jelenthet, miközben mások számára a legalapvetőbb megélhetési problémák változatlanul fennmaradnak.

A kormányzati Facebook-bejegyzés alatt megjelent elégedetlen hozzászólások önmagukban nem mutatják meg, hogyan vélekedik az ország egésze az intézkedésekről. Arra azonban rámutatnak, hogy a költségvetés megítélésében nem elegendő a kedvezményezettek számát és a bejelentett milliárdokat sorolni. Az is számít, hogy a támogatások után mennyi pénzből élnek ténylegesen az emberek, és kik azok, akiknek továbbra is a hónap végéig kell számolgatniuk az utolsó forintokat.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük