Újabb politikai és világnézeti csata robbant ki Lengyelországban, miután a parlament alsóháza kedden két olyan törvényjavaslatot is elfogadott, amely jelentősen enyhítené az ország szigorú abortuszszabályozását. Donald Tusk kormánykoalíciója rendkívül szoros szavazással vitte keresztül az egyik előterjesztést, miközben még saját szövetségesei között sincs egyetértés a terhességmegszakítás kérdésében. A jogszabályok sorsa azonban korántsem dőlt el, Karol Nawrocki köztársasági elnök ugyanis továbbra is a megfogant élet védelme mellett áll ki, így könnyen elnöki vétó vethet véget a kormány terveinek.

A lengyel szejm október 20-án két, még 2024-ben benyújtott törvényjavaslatról szavazott. Az egyik a terhességmegszakításhoz nyújtott segítség büntetőjogi megítélésén változtatna, a másik pedig visszaállítaná az 1993-ban elfogadott abortuszszabályozás egyik legvitatottabb rendelkezését, amely súlyos magzati rendellenesség esetén is lehetővé tette a terhesség megszakítását. Mindkét előterjesztés átment az alsóházon, ám a szavazati arányok világosan megmutatták, mennyire megosztott a lengyel politikai élet ebben a kérdésben.

A Polgári Koalíció és a Baloldal által támogatott, a büntető törvénykönyvet módosító javaslatot mindössze 217 képviselő támogatta, miközben 213-an ellene szavaztak, hárman pedig tartózkodtak. A mindössze négyszavazatos különbség különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Donald Tusk kormánya már a 2023-as választásokon az abortuszszabályok enyhítését ígérte. A második előterjesztés valamivel nagyobb többséget kapott, 233 képviselő voksolt mellette, 203 ellene, egy pedig tartózkodott.

A súlyos magzati rendellenességek ügyében fordítanák vissza a korábbi döntést

A második törvényjavaslat lényegében az 1993-as lengyel szabályozás egyik rendelkezését állítaná helyre. A korábbi törvény három esetben engedélyezte az abortuszt: ha a terhesség bűncselekmény következménye volt, ha az anya élete vagy egészsége veszélybe került, illetve ha súlyos és visszafordíthatatlan magzati rendellenességet állapítottak meg. A lengyel alkotmánybíróság 2020-ban az utóbbi lehetőséget alkotmányellenesnek minősítette, a döntés nyomán pedig 2021-től jelentősen szigorodott a terhességmegszakítás szabályozása.

A most elfogadott javaslat ismét lehetővé tenné a terhesség megszakítását súlyos magzati rendellenesség esetén. A kezdeményezők szerint ezzel helyreállítanák a korábbi jogi egyensúlyt, az ellenzők viszont úgy látják, hogy a jogszabály ismét lehetővé tenné a súlyos betegséggel vagy fogyatékossággal érintett magzatok életének kioltását. A vita ezért Lengyelországban messze túlmutat az egészségügyi szabályozás kérdésén, hiszen a megfogant élet alkotmányos védelméről és annak határairól is szól.

A büntető törvénykönyv módosítása ezzel párhuzamosan csökkentené a terhességmegszakításhoz segítséget nyújtó személyek büntetőjogi felelősségét, bizonyos esetekben pedig megszüntetné azt. Ez különösen azokat érintené, akik a nő beleegyezésével segítik az abortusz elvégzését vagy az ahhoz szükséges eszközök beszerzését. A javaslat azonban nem vezetne be általános, korlátozás nélküli abortuszjogot. A terhesség tizenkettedik hetéig indoklás nélkül engedélyezett abortuszról szóló külön előterjesztés továbbra is parlamenti bizottsági szakaszban van.

Még a kormánykoalíció sem egységes

A keddi szavazások egyik legbeszédesebb fejleménye, hogy a kormánykoalícióhoz tartozó Lengyel Parasztpárt több politikusa is szembefordult a liberalizációs javaslatokkal. A konzervatívabb szemléletű PSL képviselői közül többen elutasították a büntetőjogi enyhítést, és a második előterjesztést sem támogatta mindenki. Ez világosan jelzi, hogy Tusk koalícióján belül az abortuszkérdés továbbra is komoly törésvonalat jelent.

A kormányfő számára azért is kényes a helyzet, mert a liberalizáció a 2023-as választási kampány egyik fontos ígérete volt, amelynek teljesítését a koalíciós nézetkülönbségek és a korábbi elnöki ellenállás már többször megakasztották. Két évvel a javaslatok benyújtása után most sikerült ugyan megszerezni az alsóházi többséget, de a törvények hatálybalépése továbbra is bizonytalan.

A lengyel ellenzék szerint a tervezetek alkotmányossági aggályokat vetnek fel, a kormányoldal viszont a nők egészségének és önrendelkezésének védelmével indokolja a változtatásokat. A társadalmi vita mélységét jól mutatja, hogy Lengyelországban a 2020-as alkotmánybírósági döntést hatalmas tüntetéshullám követte, miközben a katolikus és életvédő szervezetek továbbra is a szigorú korlátozások fenntartását követelik.

Nawrocki elnök kezében a végső döntés

A két elfogadott törvényjavaslat most a szenátus elé kerül, majd az államfő dönthet azok sorsáról. Karol Nawrocki köztársasági elnök már választási kampányában világossá tette, hogy a megfogant élet védelmét alapvető értéknek tekinti, és nem támogatja az abortuszszabályok liberalizálását.

Zbigniew Bogucki, az elnöki hivatal vezetője a szavazást követően hangsúlyozta, hogy Nawrocki álláspontja nem változott, és a jogszabályokat azok parlamenti elfogadása után érdemben fogja megvizsgálni. Bogucki emellett politikai indítékokat is tulajdonított az előterjesztések mostani napirendre vételének. Szerinte Donald Tusk azért hozza ismét előtérbe a világnézeti kérdéseket, mert így próbálhatja elterelni a figyelmet kormánya más területeken mutatott gyenge teljesítményéről, különösen a költségvetés problémáiról.

Az elnöki vétó lehetősége komoly akadályt jelent a kormány számára, hiszen annak felülírásához a parlamentben jóval nagyobb többségre lenne szükség, mint amellyel a két előterjesztést most elfogadták.

Donald Tusk tehát megszerezte a parlamenti alsóház támogatását az abortuszszabályok enyhítéséhez, politikai győzelmét azonban könnyen keresztülhúzhatja az államfő. A lengyel kormányfőnek ráadásul nemcsak az elnöki ellenállással kell szembenéznie, hanem saját koalíciójának megosztottságával is. A következő hetekben eldőlhet, hogy valóban megváltozik-e Lengyelország abortuszszabályozása, vagy a mostani szavazás csupán egy újabb fejezete lesz az évek óta tartó politikai és társadalmi küzdelemnek.