Baka András köztársasági elnök első nagyinterjújában több kényes kérdésben is állást foglalt. Nem zárta ki, hogy aláírjon egy Windisch László, az Állami Számvevőszék elnökének elmozdítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást, elutasította a Budaházy Györgynek adott korábbi kegyelem indoklását, és ismét megvédte a tatai sortűzperben hozott strasbourgi döntését.

A Válasz Online-nak nyilatkozó államfő a tavaszi kormányváltást egyenesen vértelen forradalomnak nevezte. Álláspontja szerint az előző politikai rendszer lebontásához hozzátartozhat, hogy egyes kulcsfontosságú állami intézmények vezetőit eltávolítsák tisztségükből, amennyiben jelenlétük akadályozza a jogállami működés helyreállítását.

Windisch László elmozdítását is jóváhagyná bizonyos feltételekkel

Magyar Péter miniszterelnök a választások óta többször felszólította lemondásra Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét. Az ügyben Baka András is kapott nyílt levelet, amelyben arra kérték, lépjen fel a kormányfő által gyakorolt politikai nyomással szemben. Az államfő azonban közölte, hogy ezekre a levelekre nem kíván válaszolni, mert politikai megnyilvánulásoknak tekinti őket.

Szerinte az előző kormány olyan rendszert épített ki, amelyben a legfontosabb állami intézmények élére politikailag megbízható vezetők kerültek, így a korábbi hatalom befolyása a választási vereség után is fennmaradhatott.

Baka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az érintett vezetők tevékenységét egyenként, független és pártatlan vizsgálattal kell értékelni. Amennyiben bebizonyosodik, hogy egy intézmény jogállami működése másként nem biztosítható, rendkívüli jogi eszközök alkalmazását is elfogadhatónak tartja.

Arra a kérdésre, hogy ilyen feltételek mellett aláírná-e Windisch elmozdítását szolgáló alkotmánymódosítást, lényegében igennel válaszolt.

A kijelentés különös jelentőséget kap annak fényében, hogy Baka Andrást 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság éléről szintén jogszabályi változtatással távolították el, amit később Strasbourg jogsértőnek minősített. Az államfő mostani álláspontja szerint azonban a rendkívüli beavatkozás megítélésénél a jogállami működés biztosítása a döntő szempont.

Budaházy kegyelmét elutasította volna, a Korbely-ügyben kitart korábbi döntése mellett

Baka András egyértelművé tette, hogy államfőként nem alkalmazná azt a kegyelmezési gyakorlatot, amelynek keretében Novák Katalin korábban Budaházy Györgynek és több társának kegyelmet adott.

A köztársasági elnök szerint hibás volt az az indoklás, hogy túl hosszú idő telt el az elkövetett cselekmények és az ítélet között. Úgy véli, ezt a körülményt már a bíróságnak mérlegelnie kellett, ezért nem indokolhatja ismételten az elnöki kegyelmet. Baka hangsúlyozta, hogy az államfő nem működhet negyedfokú bíróságként, és kegyelmet csak kivételes, egyedileg mérlegelt esetben adhat.

A korábbi kegyelmi döntések nyilvánosságra hozatalát ugyanakkor nem támogatja. Szerinte a titkosságot az érintettek személyiségi jogainak védelme indokolja, és arra sincs ideje, hogy Novák Katalin valamennyi korábbi kegyelmi aktáját átvizsgálja.

Az interjúban ismét szóba került az 1956-os tatai sortűzper is. Baka visszautasította, hogy strasbourgi bíróként felmentette volna Korbely Jánost. Elismerte, hogy Korbely embert ölt, de szerinte az adott cselekmény nem minősült emberiesség elleni bűncselekménynek, a közönséges emberölés pedig az ítélet idejére elévült. Az államfő kijelentette, hogy ma sem döntene másként.

Baka András interjúja több olyan kérdést is felvet, amelyben az államfőnek a politikai változások és az intézményi függetlenség közötti határt kell meghúznia. Miközben a kegyelmezésben szigorúan ragaszkodik a bírósági döntések tiszteletben tartásához, az előző kormány által kinevezett intézményvezetők esetében akár rendkívüli jogi beavatkozást is elfogadhatónak tart. A valódi próba az lesz, hogy az általa hangoztatott független vizsgálat és jogállami garanciák a gyakorlatban is érvényesülnek-e.