Alig néhány órával Orbán Viktor lakiteleki felszólalása után Magyar Péter miniszterelnök már a Büntető törvénykönyv egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekményéről, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról értekezett. A kormányfő a Fidesz elnökének néhány mondatos videórészletét osztotta meg, amelyhez az akár életfogytig tartó szabadságvesztést is lehetővé tevő jogszabályt csatolta. A politikai üzenet egyértelmű, a büntetőjogi következtetés azonban már jóval több kérdést vet fel.

Orbán Viktor vasárnap a Digitális Polgári Körök lakiteleki táborában beszélt a Fidesz helyzetéről, a választási vereségről és a korábban meghirdetett nemzeti ellenállás jövőjéről. A Futó Boglárka és Kacsoh Dániel újságírókkal folytatott beszélgetés során arra is választ adott, mikor kezdődhetnek nagyobb ellenzéki megmozdulások Magyarországon.

A volt miniszterelnök szerint a Fidesz szervezetileg már készen állna az ellenállásra, a magyar társadalom azonban még nincs abban az állapotban, hogy tömegesen fellépjen a kormány politikájával szemben. Úgy fogalmazott, hogy akár eszközöket is kioszthatnának, kinek tompább, kinek élesebb jutna, de hangsúlyozta, hogy nem ez a cél.

Orbán ezt követően arról beszélt, hogy a Tisza szavazói közül sokan még mindig bizakodva tekintenek a kormányzásra, ezért szerinte jelenleg nincs meg a társadalmi támogatottsága egy nagyobb ellenzéki megmozdulásnak. A megfelelő időzítésre várna, és a következő tavaszt említette egy lehetséges demonstráció időpontjaként.

Magyar Péter máris elővette a Büntető törvénykönyvet

A miniszterelnök azonban egészen más következtetésre jutott a beszéd alapján. Facebook-oldalán közzétette Orbán Viktor felszólalásának egy rövid részletét, amelyhez azt írta, hogy a Fidesz elnöke fegyveres lázadásról és az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról beszélt.

Magyar Péter nem állt meg a politikai bírálatnál. Bejegyzésében idézte a Büntető törvénykönyv 254. paragrafusát is, amely az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását bünteti.

A jogszabály szerint az ilyen bűncselekmény elkövetője öt évtől húsz évig terjedő, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Az előkészület büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Ezzel Magyar Péter a nyilvánosság előtt egy rendkívül súlyos bűncselekmény lehetőségét vetette fel politikai ellenfelével kapcsolatban. A bejegyzés azonban nem tartalmazott olyan konkrét bizonyítékot, amelyből megállapítható lenne, hogy Orbán ténylegesen fegyveres szervezkedést készítene elő.

Csakhogy Orbán nem fegyveres felkelést hirdetett meg

A lakiteleki beszéd kétségtelenül tartalmazott egy félreérthető, erőszakos eszközökre utaló fordulatot. A tompa és éles eszközök emlegetése egy volt miniszterelnöktől akkor is figyelmet érdemel, ha a kijelentés politikai túlzásként vagy képletes megfogalmazásként hangzik el.

A szövegkörnyezet azonban legalább ilyen fontos.

Orbán Viktor ugyanis nem azt jelentette be, hogy fegyvereket osztanak, vagy erőszakos akcióra készülnek, éppen ellenkezőleg. Azt hangsúlyozta, hogy jelenleg nem ez a cél, és a társadalmi elégedetlenség növekedésére várnak, mielőtt nagyobb politikai demonstrációt szerveznének. A kettő között pedig jelentős különbség van.

A Büntető törvénykönyv 254. paragrafusa nem egyszerűen a kormány elleni fellépésről, az ellenállás meghirdetéséről vagy a kemény politikai retorikáról szól. Olyan cselekményre vonatkozik, amely közvetlenül Magyarország alkotmányos rendjének erőszakkal vagy erőszakkal fenyegetve történő megváltoztatására irányul.

A politikai demonstráció, a kormányellenes tüntetés vagy akár a kormány leváltásának követelése önmagában nem ilyen cselekmény.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy politikus bármilyen kijelentése automatikusan büntetőjogilag közömbös lenne, de a konkrét jogi megítéléshez a teljes beszéd, az előzmények és az esetleges tényleges cselekmények vizsgálata szükséges. Egy rövid videórészlethez mellékelt büntetőjogi paragrafus önmagában nem bizonyít bűncselekményt.

Különösen érdekes az időzítés

Magyar Péter reakciójának politikai jelentőségét az adja, hogy Orbán Viktor éppen ugyanazon a lakiteleki rendezvényen beszélt arról: szerinte a Tisza-kormány célja a Fidesz politikai ellehetetlenítése, és a korábbi kormánytagok ellen indított eljárásokon keresztül őt magát is megpróbálják elérni.

A Fidesz elnöke azt állította, hogy a volt miniszterekkel és állami vezetőkkel szembeni eljárások mögött politikai szándék húzódik meg. Ezt az állítást nem támasztotta alá nyilvánosan bemutatott bizonyítékokkal, és az érintett büntetőeljárások jogszerűségéről sem politikai szereplők, hanem az illetékes hatóságok és bíróságok dönthetnek. Mindezek után néhány órával Magyar Péter már egy olyan jogszabályt idézett Orbán Viktor kijelentéseivel kapcsolatban, amelynek legsúlyosabb büntetési tétele életfogytig tartó szabadságvesztés.

A két esemény közötti időbeli közelség politikailag aligha elhanyagolható, még akkor sem, ha Magyar bejegyzése önmagában nem jelent hivatalos büntetőeljárást vagy vádemelést.

Hol húzódik a határ a politikai vita és a büntetőjogi fenyegetés között?

A történet legfontosabb kérdése végső soron nem az, hogy Orbán Viktor szerencsésen fogalmazott-e Lakiteleken. A tompa és éles eszközökről szóló kijelentés nyilvánvalóan alkalmas volt arra, hogy politikai vitát váltson ki.

A kérdés inkább az, indokolt-e ebből a kijelentésből az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló bűncselekmény lehetőségét levezetni.

Egy hivatalban lévő miniszterelnök részéről ugyanis különös súlya van annak, amikor politikai ellenfelével összefüggésben a legsúlyosabb állam elleni bűncselekmények egyikének büntetési tételeit idézi. A nyilvános politikai vita és a büntetőjogi felelősség megállapítása két különböző dolog, amelyet egy jogállamban nem lehet összemosni.

Orbán Viktor beszédének vitatható fordulatai természetesen bírálhatók, de Magyar Péter súlyos büntetőjogi értelmezése is bizonyítást igényel. A miniszterelnök most már az életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét is megemlítette politikai ellenfele kapcsán, miközben a lakiteleki beszéd teljesebb szövegkörnyezete nem támasztja alá egyértelműen a fegyveres lázadásra való felhívás vádját.

A magyar közéletnek pedig éppen arra lenne szüksége, hogy a politikai szereplők ne büntetőjogi fenyegetésekből és kiragadott mondatokból, hanem ellenőrizhető tényekből és világosan megfogalmazott állításokból építsék fel vitáikat.