Újabb két embert hallgattak ki gyanúsítottként az ukrán aranykonvoj ügyében, így már hét emberrel szemben folyik büntetőeljárás a pénzszállítókat érintő hatósági intézkedések miatt. Miközben a nyomozás egyre több magyar szereplőt érint, a történet politikai súlyát az adja, hogy a márciusban feltartóztatott, rendkívüli értékű szállítmányt később, a kormányváltás után visszaadták az ukrán félnek, az akcióban részt vevő magyar hatóságok intézkedései pedig büntetőeljárás tárgyává váltak.

Március 5-én a Terrorelhárítási Központ két páncélozott pénzszállító járművet állított meg az M0-s autóút alacskai pihenőhelyén. A járművek Ausztriából Ukrajnába tartottak, rakományukban 40 millió dollárt, 35 millió eurót és kilenc kilogramm aranyat szállítottak. A NAV pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást, miután a rendelkezésre álló adatok alapján felmerült, hogy a Magyarországon áthaladó készpénz és arany eredete, illetve felhasználása további vizsgálatot igényel.

A NAV áprilisban arról számolt be, hogy a szállítmányban frissen nyomtatott euró- és dollárbankjegyek voltak, a hatóság pedig olyan felvételeket is nyilvánosságra hozott, amelyek értelmezése szerint a szállítást felügyelő egykori ukrán titkosszolgálati vezető dokumentumokat hamisíthatott. Ezek a körülmények komoly kérdéseket vetettek fel a pénzszállítás hátterével kapcsolatban, a bűncselekmény elkövetését azonban a nyomozás során kell bizonyítani.

A magyar intézkedésből lett büntetőügy

Az aranykonvoj történetének különösen súlyos fordulata, hogy a hatóságok intézkedései miatt indult másik eljárásban már hét gyanúsítottról szólnak a legfrissebb hírek. A nyomozás azt vizsgálja, jogszerűen fogták-e el és tartották-e fogva a hét ukrán állampolgárt. Hajdu János, a TEK korábbi főigazgatója ellen már korábban gyanúsítást közöltek, amelyet ő vitatott, és panaszt nyújtott be ellene.

A két eljárás összemosása félrevezető lenne: a pénzmosási nyomozás a szállítmány hátterét vizsgálja, míg a másik büntetőeljárás a magyar hatóságok fellépésének jogszerűségére összpontosít. A NAV júliusban arról tájékoztatott, hogy a belföldön elvégezhető nyomozati cselekmények lezárultak, az osztrák hatóságoktól várt válasz miatt pedig felfüggesztették a nyomozást. Mindez nem jelenti azt, hogy a büntetőeljárás végleg megszűnt volna.

Visszaadták a szállítmányt, de a felelősség kérdése nyitva maradt

A lefoglalt pénzt és aranyat a hatósági letétbe helyezést követően az új kormány szinte első intézkedéseként visszaadták az ukrán félnek. A döntés politikai jelentőségét tovább növeli, hogy az ügyben a kormányváltás után is folytatódtak az eljárások, miközben Orbán Viktor nyilvánosan kiállt az akcióban részt vevő magyar hatóságok mellett. A volt miniszterelnök szégyennek nevezte, hogy szerinte a kötelességüket teljesítő munkatársakat most meghurcolják.

Az ügy politikai megítélését tovább bonyolítják az egymásnak feszülő nyilatkozatok és a hatósági eljárások, valamint az Ausztriában is egyre nagyobb port felverő szállítmány-ügyek.

Az aranykonvoj ügye egyre kínosabb politikai botránnyá dagad a Tisza-kormány számára. A több tízmilliárd forint értékű készpénzt és aranyat visszaadták az ukránoknak, miközben az elfogásban részt vevő magyar hatósági vezetők és rendőrök ellen sorra indulnak az eljárások. A történet különösen visszás annak fényében, hogy a szállítmányok eredetével és céljával kapcsolatos kérdések továbbra is megválaszolatlanok, a kormányváltás után kialakult helyzet pedig óhatatlanul felveti a politikai felelősség kérdését is.

Vajon kinek az érdekeit szolgálja, hogy az ukrán pénzszállítók visszakapták a vagyonukat, az őket feltartóztató magyar hatósági embereknek pedig most büntetőeljárásokkal kell szembenézniük? A Tisza-kormánynak előbb-utóbb erre is választ kell adnia.