Reuters: Jogi vizsgálat indult Ausztráliában a Telegram ellen, több tízmillió dolláros bírság is jöhet

Újabb országban került a hatóságok célkeresztjébe a Telegram. Az ausztrál elektronikus biztonsági biztos (eSafety Commissioner) jogi eljárást indított a népszerű üzenetküldő szolgáltatás ellen, mert álláspontja szerint a platform nem lépett fel megfelelően a terrorizmust népszerűsítő tartalmakkal szemben.

A Reuters beszámolója szerint a Telegram akár 38 millió ausztrál dolláros bírsággal is szembenézhet.

Kivégzéseket és terrortámadásokat bemutató videók miatt indult az eljárás

Az ausztrál hatóság szerint a Telegram nem távolított el olyan videókat, amelyek terroristák által elkövetett kivégzéseket és tömeges lövöldözéseket mutattak be.

A kifogásolt tartalmak között szerepeltek a 2019-es christchurchi mecsettámadás, valamint a 2022-es buffalói tömeggyilkosság felvételei is, amelyeket a szélsőséges propaganda terjesztésére használtak.

Az eSafety Commissioner szerint az ilyen tartalmak további radikalizációhoz vezethetnek, ezért a platformoknak gyorsabban és hatékonyabban kell fellépniük ellenük.

A Telegram vitatja a vádakat

A Telegram szóvivője közölte, hogy a vállalat nem ért egyet az ausztrál hatóság álláspontjával, és bíróság előtt kívánja megtámadni az eljárást.

A cég szerint a platform folyamatosan fejleszti moderációs rendszerét, ugyanakkor a jogi vita végső eldöntése a bíróság feladata lesz.

Nem ez az első hatósági eljárás

A Telegram az elmúlt években több országban is hatósági vizsgálatok középpontjába került. Korábban Pavel Durov, a platform alapítója Franciaországban is őrizetbe került egy olyan nyomozás részeként, amely a hatóságokkal való együttműködés kérdését vizsgálta.

A sajtóban az is megjelent, hogy Oroszország körözést adott ki Durov ellen egy másik ügyben.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a közösségi platformokra

Az ausztrál eljárás is azt mutatja, hogy világszerte egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak a nagy online platformokkal szemben.

A hatóságok azt várják el, hogy a szolgáltatók gyorsan távolítsák el az erőszakos, terrorizmust népszerűsítő vagy szélsőséges tartalmakat, miközben a platformok gyakran a szólásszabadság és a technikai megvalósíthatóság kérdéseire hivatkozva vitatják az ilyen intézkedéseket.

Az ügy kimenetele precedensértékű lehet arra nézve, hogy a jövőben milyen felelősség terheli a közösségi és üzenetküldő platformokat a felhasználók által megosztott tartalmak miatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük