Újabb országban került a hatóságok célkeresztjébe a Telegram. Az ausztrál elektronikus biztonsági biztos (eSafety Commissioner) jogi eljárást indított a népszerű üzenetküldő szolgáltatás ellen, mert álláspontja szerint a platform nem lépett fel megfelelően a terrorizmust népszerűsítő tartalmakkal szemben.
A Reuters beszámolója szerint a Telegram akár 38 millió ausztrál dolláros bírsággal is szembenézhet.
Kivégzéseket és terrortámadásokat bemutató videók miatt indult az eljárás
Az ausztrál hatóság szerint a Telegram nem távolított el olyan videókat, amelyek terroristák által elkövetett kivégzéseket és tömeges lövöldözéseket mutattak be.
A kifogásolt tartalmak között szerepeltek a 2019-es christchurchi mecsettámadás, valamint a 2022-es buffalói tömeggyilkosság felvételei is, amelyeket a szélsőséges propaganda terjesztésére használtak.
Az eSafety Commissioner szerint az ilyen tartalmak további radikalizációhoz vezethetnek, ezért a platformoknak gyorsabban és hatékonyabban kell fellépniük ellenük.
A Telegram vitatja a vádakat
A Telegram szóvivője közölte, hogy a vállalat nem ért egyet az ausztrál hatóság álláspontjával, és bíróság előtt kívánja megtámadni az eljárást.
A cég szerint a platform folyamatosan fejleszti moderációs rendszerét, ugyanakkor a jogi vita végső eldöntése a bíróság feladata lesz.
Nem ez az első hatósági eljárás
A Telegram az elmúlt években több országban is hatósági vizsgálatok középpontjába került. Korábban Pavel Durov, a platform alapítója Franciaországban is őrizetbe került egy olyan nyomozás részeként, amely a hatóságokkal való együttműködés kérdését vizsgálta.
A sajtóban az is megjelent, hogy Oroszország körözést adott ki Durov ellen egy másik ügyben.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik a közösségi platformokra
Az ausztrál eljárás is azt mutatja, hogy világszerte egyre szigorúbb elvárásokat támasztanak a nagy online platformokkal szemben.
A hatóságok azt várják el, hogy a szolgáltatók gyorsan távolítsák el az erőszakos, terrorizmust népszerűsítő vagy szélsőséges tartalmakat, miközben a platformok gyakran a szólásszabadság és a technikai megvalósíthatóság kérdéseire hivatkozva vitatják az ilyen intézkedéseket.
Az ügy kimenetele precedensértékű lehet arra nézve, hogy a jövőben milyen felelősség terheli a közösségi és üzenetküldő platformokat a felhasználók által megosztott tartalmak miatt.
