A Tisza-kormány hatalomra kerülése óta Magyar Péter miniszterelnök és politikai szövetségesei egyre élesebb kirohanásokat intéznek Magyarországon működő nagyvállalatok ellen, célkeresztbe állítva olyan cégeket, mint a szegedi gyárat építő BYD, a debreceni CATL, vagy a hazai Master Good. Ez az agresszív gazdasági kommunikáció különösen aggályos a jelenlegi európai gazdasági klímában, amelyet tömeges elbocsátások és gyárbezárások jellemeznek.
A befektetői környezetet tovább ronthatja a kormány azon terve, hogy számos adókedvezményt megszüntessen, ami érdemben csökkentheti az ország nemzetközi versenyképességét és vonzerejét. Amennyiben a kormányfő nem változtat a gazdasági szereplőkkel szembeni retorikáján, a nagyvállalatok könnyen újragondolhatják magyarországi beruházási terveiket, aminek súlyos gazdasági ára lehet az ország számára.
A feszültséget fokozza az a közelmúltbeli eset, amikor Stumpf Péter, Szeged országgyűlési képviselője ultimátumot adott a BYD-nak, kijelentve, hogy a vállalat csak akkor kezdheti meg működését, ha a hatóságok megfelelőnek találják a levegőminőség-ellenőrző rendszert.
Az eset hátterében az áll, hogy Szijjártó Péter volt külügyminiszter a kínai cégnél folytatja pályafutását, amit Magyar Péter élesen bírált, a BYD-hoz való csatlakozást a Kínai Kommunista Párt szolgálatával azonosítva. A Tisza-kormány képviselői hangsúlyozzák, hogy a Fidesz-korszak lezárultával minden ipari szereplőnek - beleértve a BYD-t is - szigorúan meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, politikai kivételezés nélkül.