Újabb jelentős európai beruházást mérlegel a kínai BYD, ezúttal Portugáliában. A vállalat egy hatalmas akkumulátorgyár létrehozásáról tárgyalhat a portugál kormánnyal, miközben Magyarországon a szegedi autógyár állami támogatása körül továbbra is tisztázatlan kérdések vannak. A Tisza-kormány hivatalba lépése óta a kínai beruházásokkal kapcsolatos politika is változóban van, a befektetők számára pedig a kiszámíthatóság legalább olyan fontos, mint a támogatások mértéke. A portugál fejlemények egyelőre nem jelentik azt, hogy a BYD elfordult Magyarországtól, de komoly figyelmeztetésként szolgálhatnak a magyar gazdaságpolitika számára.
A portugál Expresso értesülése szerint a BYD már több alkalommal egyeztetett a portugál kormánnyal és az ország befektetésösztönzési ügynökségével, az AICEP-pel egy új akkumulátorgyár létrehozásáról. A lehetséges helyszínek között szerepel Matosinhos, ahol egy korábban bezárt olajfinomító területét hasznosíthatnák újra. A beruházás az Ibériai-félsziget elektromosautó-iparának egyik meghatározó beszállítói központját hozhatná létre.
A portugál gazdasági tárca már korábban elismerte, hogy tárgyalásokat folytat egy kínai autógyártóval, a vállalat nevét azonban hivatalosan nem erősítette meg. Matosinhos polgármestere, Luísa Salgueiro szintén kedvezően fogadná a fejlesztést, bár elmondása szerint a városvezetést a BYD még nem kereste meg hivatalosan.
A portugál nyitás különösen érdekes annak fényében, hogy Magyarországon a kínai autóipari beruházások megítélése a kormányváltás után politikai viták kereszttüzébe került. A szegedi BYD-gyár építése korábban a magyar iparfejlesztés egyik kiemelt projektje volt, most azonban már az állami támogatások feltételei is kérdéseket vetnek fel.
Portugália nem politikai vitát, hanem beruházást szeretne
A BYD által vizsgált matosinhosi terület egykor a Galp olajvállalat finomítójának adott otthont. A létesítmény 240 hektáros területéből jelentős részek már új funkciót kaptak, de továbbra is maradt lehetőség ipari fejlesztésekre.
A helyszín gazdasági szempontból több előnnyel rendelkezik. Közel található Leixões kikötője, megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, és a térségből elérhető lehet a Portugáliában tervezett lítiumkitermelés is. A Boticas közelében fekvő Barroso-bányában a jelenlegi várakozások szerint 2028-ban indulhat meg a termelés.
A portugál kormány számára a kínai beruházás munkahelyeket, új ipari kapacitásokat és exportlehetőségeket jelenthet. A fejlesztés ráadásul összekapcsolódhat a BYD esetleges spanyolországi autógyártási terveivel is, így egy nagyobb ibériai ipari hálózat részeként működhetne.
A beruházásról azonban még nincs végleges döntés. Sem az üzem pontos helyszíne, sem a beruházási összeg, sem a létrehozandó munkahelyek száma nem ismert.
Szegeden még a támogatási szerződést sem írták alá
Magyarországon eközben a BYD szegedi autógyárának állami támogatása körül alakult ki bizonytalanság. A Nemzeti Befektetési Ügynökség, vagyis a HIPA a HVG megkeresésére közölte, hogy a beruházáshoz jelenleg nem kapcsolódik aláírt, hatályos munkahelyteremtési támogatási szerződés, pedig Szijjártó Péter még 2023-ban, a beruházás bejelentésekor jelentős állami segítségről beszélt. A támogatás pontos összegét akkor nem hozták nyilvánosságra, de a korábbi hasonló beruházások alapján több tízmilliárd forintos nagyságrendről lehet szó.
Az előző kormány emellett jelentős infrastrukturális fejlesztéseket vállalt a szegedi ipari park térségében. A külügyi tárca korábbi iratai alapján ezek értéke meghaladhatja a 70 milliárd forintot, beleértve a közműhálózat és a közlekedési kapcsolatok fejlesztését is.
Fontos azonban, hogy az aláírt támogatási szerződés hiánya önmagában nem bizonyítja a támogatás visszavonását, és azt sem, hogy a BYD emiatt kezdett Portugáliában tárgyalni, ráadásul a magyar beruházás és a lehetséges portugál akkumulátorgyár két különböző ipari projekt. A kérdés ettől még jogos: milyen feltételekkel folytatódhat a szegedi beruházás állami támogatása, és hogyan kívánja a Tisza-kormány fenntartani a befektetői bizalmat?
A kínai befektetők számára a kiszámíthatóság is érték
A nemzetközi autóiparban egy-egy új üzem helyszínéről hosszú tárgyalások, gazdasági számítások és politikai egyeztetések után döntenek. A vállalatok nem kizárólag az állami támogatásokat mérlegelik, hanem az energiaárakat, a munkaerő rendelkezésre állását, az infrastruktúrát és a szabályozási környezet stabilitását is.
A BYD számára különösen fontos az európai piac, hiszen az uniós kereskedelempolitika és az elektromos autók iránti kereslet változása miatt a helyi termelés jelentősége folyamatosan növekszik. Magyarország korábban az elsők között tudott megállapodni a vállalattal egy nagy európai autógyár létrehozásáról.
Ezt a pozíciót azonban nem lehet magától értetődőnek tekinteni. Az európai országok között komoly verseny folyik a kínai és más ázsiai autóipari beruházásokért, Portugália pedig most újabb lehetőséget kínál az egyik legnagyobb szereplőnek.
A magyar kormánynak ezért világos választ kell adnia arra, milyen gazdaságpolitikai feltételeket biztosít a már megkezdett fejlesztésekhez és a jövőbeli beruházásokhoz. A korábbi megállapodások felülvizsgálata indokolható lehet közpénzügyi vagy környezetvédelmi szempontokkal, de az eljárások kiszámíthatósága és az érintett vállalatokkal folytatott egyeztetés nem mellőzhető.
A befektetőkért zajló versenyben Magyarország sem engedheti meg a bizonytalanságot
Portugália egyelőre egy lehetséges BYD-akkumulátorgyárért versenyez, Magyarországon viszont már megkezdődött egy jelentős autóipari beruházás megvalósítása. A két helyzet nem azonos, és jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a portugál projekt a szegedi fejlesztés rovására valósulna meg.
A fejlemények mégis jól érzékeltetik, milyen gyorsan változik az európai beruházási verseny. Miközben egyes országok új befektetőket próbálnak magukhoz vonzani, Magyarország számára az is feladat, hogy a már elnyert beruházások feltételei rendezettek és átláthatók legyenek.
A BYD portugáliai tervei egyelőre tárgyalási szakaszban vannak, a szegedi gyár támogatási szerződésének hiánya azonban valós kérdéseket vet fel. A Tisza-kormány felelőssége, hogy a közpénzek felhasználásának ellenőrzése mellett ne veszélyeztesse szükségtelen bizonytalansággal a magyar munkahelyteremtést. Mert amíg Budapesten a kínai beruházások feltételeiről vitatkoznak, addig Európa másik végén már azon dolgoznak, hogyan csábítsák magukhoz ugyanazokat a befektetőket.





